Amerikai Magyar Világ, 1975. január (12. évfolyam, 1-4. szám)

1975-01-05 / 1. szám

amerikai m­mmm m ** VILAGC AMERICAN HUNGÁRIÁN WORLD AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE THE LARGEST HUNGÁRIÁN WEEKLY IN AMER ICA* AMERIKA LEGNAGYOBB MAGVAK KcíT No. 1. SZÁM CLEVELAND, OHIO Vasárnap, január 5, 1975 Vol. XII. évfolyam Ford: kritikus a gazdasági helyzet VAIL, Colorado A Ford elnök gazdasági tanácsadóival folytatott megbeszélései so­rán kijelentette, hogy a re­cesszió súlyosabban érinti az amerikaiakat, mint az inflá­ció, és helyes költségvetési politikával kell “helyreállíta­ni az amerikai gazdasági élet lendületét.” Az egy napon át tartó gazdasági megbeszélé­sen főként az ország energia­problémáival foglalkoztak, és olyan energiamegtakarítási intézkedések javaslatba hozá­sáról tárgyaltak, amelyeket a jövő hónapban kívánnak a kongresszus elé terjeszteni. A konferencián résztvevői között ott volt William E. Si­mon pénzügyminiszter; Ar­­thur Greenspan, a gazdasági tanácsadók tanácsának elnö­ke; Arthur Burns, a Fedreal Reserve Board vezetője; Frank Zarb szövetségi ener­giaügyi adminisztrátor; Wil­liam Seidman, a gazdaságpo­litikai tanács végrehajtó igaz­gatója; Ken Cole, a Fehér Ház belügyi tanácsának feje; James T. Lynn lakásépítési miniszter; Roy Ash költség­­vetési igazgató és Milton Friedman fő beszédíró. Bajban a szovjet ötéves terv­­hiány közszükségleti cikkekben MOSZKVA — Nikolai K. Barbakov miniszterhelyettes bejelentette, hogy a 24ik párt­­kongresszus irányelvei alap­ján a fogyasztói cikkek gyár­tására vonatkozó terv meg­­valósíthatatlannak bizonyult. Barbakov a hibát a cél eléré­se érdekében végzett felada­tok tökéletlen teljesítéséhez vezette vissza. A miniszterhe­lyettes azt is bejelentette a parlament előtt, hogy az ez évi gabonatermelés kritikus helyzetbe sodorta a szovjet gazdasági életet, mert tíz mil­lió tonna gabonával kevesebb termett az előre számított mennyiségnél. Az előző évben a gabonatermés elérte a 222,5 millió tonnát, ami a legna­gyobb volt a Szovjetunió tör­ténetében. Barbakov elmondotta, hogy az ország termelésének ará­nya ez évben 5 százalékkal magasabb volt a múlt évinél, de jóval elmaradt a tervezett 6.5 százalékos emelkedésnél. A jövő évre tervezett emelke­dés mértéke ismét 6.5 száza­lék lesz. A nemzeti jövedelem az utóbbi négy év alatt 23,6 százalékkal kevesebb volt a tervezettnél — közölte a Gos­­plan vezetője. Vasily F. Gorbuzov pénz­ügyminiszter, aki szintén be­szédet mondott a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén, kijelentette, hogy az állam­­háztartás költségvetési kia­dásai 1975-ben 200 millió ru­bellel kevesebbre rúgnak a tervezettnél. A katonai költ­ségvetési összeg 17,4 billió ru­bel lesz, ami egy százalékos csökkentést jelent az előző évihez viszonyítva. Persze, a szovjet katonai költségvetés nem tükrözi az összes ráfor­dított összeget, mert a kuta­tásokra, a fejlesztésre és a gyártásra fordított összeg el van rejtve az összköltségve­­tésben. Barbakov kitért még arra is, hogy a gyapjútermés re­kordot ért el, viszont termés­csökkenés volt a cukorrépá­ban, napraforgó olajban és a takarmányféleségekben, ami az állattenyésztés visszaesé­sét eredményezi. KIKET CSODÁL AMERIKA NÉPE? PRINCETON, N. J. _ Hen­­ry Kissinger külügyminiszter immár másodszor került azok­nak az embereknek a listája élére, akiket az amerikaiak csodálattal öveznek. A követ­kező legtöbb csodálója Rév Billy Graham-nek van, aki már tizennyolcadik alkalom­mal kerül a “legjobban cső­dalt emberek” között az első Az elmúlt év első számú ügye: a Watergate WASHINGTON . Az 1974-es esztendőben is meg­rendezték a szavazást annak érdekében, hogy megtudják, milyen témák uralták az új­ságok, rádiók és televízióadá­sok híreit. A Watergate-bot­­rány ezen a szavazáson me­gint az első helyre került, akárcsak 1973-ban. A Water­­gate után a következő kérdé­­sek kerültek az első 9 helyre: 2. A gazdasági élet: a 10 százalékot meghaladó infláció és az üzleti élet januárban kezdődött hanyatlása, amely 1974 őszére recessziós mére­teket öltött. 3. Az energiakrízis: az olaj­embargó márciusban vé­get ért, de az olajárak állan­dó emelkedése súlyosbította a gazdasági hanyatlást. 4. Patrícia C. Hearst el­rablása, és a leány átállása a Symbionese Liberation Army nevű terrorszervezet tagjai közé. 5. Ford elnök “teljes és ab­szolút amnesztiája” Nixon részére. 6. A demokraták elsöprő győzelme a novemberi válasz­tásokon. 7. Henry A. Kissinger kül­ügyminiszter diplomáciai erő­feszítései a közel-keleti békés megegyezés érdekében. 8. Ford elnök feltételes am­nesztiája a katonaszökevé­nyeknek és a sorozás elől el­­menekülteknek. 9. A ciprusi események, melyek során a görögök által támogatott csoport megbuk­tatta Makarios elnököt és ez­után a törökök beözönlöttek a szigetre. 10. Nelson A. Rockefeller al­elnökké történt kinevezése és a Rockefeller vagyoni hely­zetével és ajándékozásaival kapcsolatos vizsgálatok. tíz helyre. Az idén a harmadik helyre Ford elnök került, majd őt­­Edward Kennedy massachu­­settsi szenátor követi. Az ötö­dik helyen George C. Wallace alabamai kormányzó, a hato­dikon pedig Nelson Rockefel­ler alelnök áll. Richard Nixon előző elnök, aki a múlt évben még a har­madik helyre került, jelenleg a hetedik helyet foglalja el. Utána Barry Goldwater ari­zonai szenátor és Ronald Rea­gan californiai kormányzó kö­vetkezik. Pál pápa beszéde béke ügyében RÓMA ----- VI. Pál pápa karácsonyi beszédében kife­jezte azt a kívánságát, hogy Jeruzsálem a keresztények, zsidók és arabok baráti talál­kozásának a központjává vál­jon. A pápa arra sürgetett, hogy a Szentföldön igazságos békét hozzanak létre, és Viet­namban, Írországban és a vi­lág más részein vessenek vé­get az erőszakos cselekmé­nyeknek és háborúskodásnak. A 77 éves pápa a római ka­tolikus egyház állapotáról és a világ helyzetéről mintegy húsz perces beszédet mondott. Beszédének legnagyobb részét az egyház Szent Évének szen­telte, amely éppen a kará­csony előestéjén kezdődött el. A Szent Évet rendszerint minden 25. évben rendezik meg, amikor jubileumokat, zarándoklásokat és különle­ges istentiszteleteket tarta­nak. A legutolsó Szent Év 1950-ben volt. VI. Pál pápa a bíborosok gyűlése előtt többek között a következőiket jelentette k­i: “Mennyire kívánjuk, hogy Jeruzsálem az állandó fe­szültségek gyújtópontja he­lyett mindazoknak a testvéri találkozóhelye legyen, akik hisznek az egy Istenben. Ugyanakkor legyen ez a vá­ros a Szentföldön és az egész Közel-Keleten élő népek bé­kéjének szimbóluma”. O­N. • V ‚&‚‚»,*• / O jV k O ^ jpr" w • н Dióhéjban... WASHINGTON — A Ház és a Szenátus megegyezett abban, hogy 1 billió dollárt folyósítanak a jövő évben a munkanélküliek részére te­remtendő munkaalkalmak céljára. Ez az összeg egy ré­sze annak a 4 billió dollárnak, amit a munkanélküli segély emelésére kívánnak fordíta­ni.• RÓMA — VI. Pál pápa hár­mat kopogtatott a Szent Pé­ter bazilikánál levő “szent aj­tón”, majd az ajtót eltávolí­tották, és ezzel kezdetét vet­te az 1975-ös “Szent Év”, és ezt rendszerint 25 évenként szokta megrendezni a katoli­kus egyház. A “szent ajtó” megnyitása után a pápa kör­menetet vezetett a baziliká­ba.• WASHINGTON — A kül­ügyminisztérium közzé tette, hogy Richard Helms jelenlegi iráni nagykövet, aki koráb­ban a Central Intelligence Agency feje volt, kategoriku­san tagadta, hogy a C.I.A. az ő vezetésének ideje alatt bármilyen “illegális” hazai kémkedést folytatott volna. James Angleton azonban, aki Helms munkatársa vot, állí­tólag azt mondta, hogy van valami a The New York Times vasárnap nyilvános­ságra hozott állításai között a CN­.A.-val kapcsolatban. • STOCKHOLM, Svédország — A Nobel-díjas Aleksandr I. Solzhenitsyn találkozott Rév. Billy Graham amerikai evan­gélistával, és vallásos kérdé­sekről beszélgettek. Graham megjegyezte, hogy Solzhenit­syn olyan intellektuális és er­kölcsi bátorsággal rendelke­zik, amire a világnak ma ége­tően szüksége van. • WASHINGTON — Az Egyesült Államok és Kelet- Németország első nagyköve­tei átnyújtották megbízó le­velüket. Kelet-­Berlinben

Next