Amerikai Magyar Világ, 1975. május (12. évfolyam, 18-21. szám)
1975-05-04 / 18. szám
AMERIKAI m MOM /fgK *“ * y VILÁG C AMERICAN HUNGÁRIÁN WORLD 7 • / ^ - —■ --------------------------------7 A >s A" v ■ AH AMCBICAN MRNPAPIIt Ml TMK HUNGÁRIÁN LANGUAGE THE LARGEST HUNGÁRIÁN WEEKLY IN AMERICA*' flf / A HETILAPJA No. 18 SZÁM NEW YORK, N. Y. Vasárnap, május 4. ,1975 . && ^rpíl. évfolyam ---------------------------------------------------------------------------------------- cP* V--------------------- A munkanélküliség jobban sújtja a férfiakat WASHINGTON . A munkaügyi statisztikai bizottság közölte, hogy 15 hónap óta a férfiakat jobban sújtotta a munkáselbocsátás, mint a nőket, és a fehér férfiak közül többen kerültek a munkanélküliek listájára, mint a fekete férfiak közül. Ennek ellenére továbbra is sokkal magasabb WASHINGTON . Szakemberek úgy látják, hogy az Egyesült Államok gazdasági élete rövid időn belül túljut mélypontján és elindul a felemelkedés útján. Igaz, a munkanélküliség még tovább emelkedik, de már lassul az inflációs arány, és általános feléledés tapasztalható az ország gazdasági életének különböző ágaiban. Ezek a sokszoros jelzések szavatolják, hogy a második világháború utáni legmélyebb recesszióból néhány hónapon belül kiemelkedik az ország Emelkedik a vásárlási arány, és ez még jobban meggyorsul az adóvisszatérítéalapján. Lakásvásárlási kölcsönök egyre könnyebben elérhetőkké válnak. Emelkedik a megrendelés a gyárak termékei iránt. Az eladatlan, raktározott áruk tömege kezd leolvadni. A részvénytőzsdén az elmúlt hetekben fellendülést lehetett tapasztalni. Ilyen előjelek ellenére is, a munkanélküliségi arány tovább emelkedik. De vajon miért ? Szakemberek szerint azért, mert a munkáltatók csak akkor hajlandók visszahívni dolgozóikat, ha a gazdasági helyreállást már biztosítottnak látják. Például egy 100 munkást alkalmazó vállalat arra kényszerült az eladás csökkenése miatt, hogy legalább tíz dolgozót elbocsásson. Ha a gazdasági élet emelkedik és a vállalat forgalWASHINGTON : Az indokínaigyorsan pergő események miatt Henry A. Kissinger amerikai külügyminiszter nem utazik Latin- Amerikába, közölte az egyik U.S. vezető. Kissinger az előzetes tervek szerint már elindult volna Latin-Amerikába, és Venezuelában megkezdte volna körútját. ALABAMA — George C. Wallace alabamai kormányzó bejelentette, hogy 1976- ban ő is versengeni kíván a demokrata párt elnöki jelöltségéért. Jóllehet az elnökjelöltségre való pályázást hivatalosan még nem tették közzé, a kormányzó munkatársai már egy egész sor pénzalapteremtési vacsorát terveztek, ami Montgomery, Alabamában kezdődik meg, fejenként 250 dolláros belépődíjjal. • WASHINGTON — A NATO-országok kormányfői — beleértve Ford elnököt is május 29-én és 30-án Brüsszelben megbeszélést tartanak. Valószínűnek látszik, hogy Ford elnök a megbeszélést követő időben látogatást tesz több európai ország fővárosában, Ha növekszik, akkor a viszszamaradt 90 dolgozó egyelőre lépést tarthat a munkával és talán még nagyobb eredményességgel dolgozhat, mint korábban. William E. Simon, az Egyesült Államok pénzügyminisztere azt jövendölte, hogy a munkanélküliség arány eléri a 9 százalékot is, mielőbb csökkeni kezdene. Jelenleg 8,7 százaléknál tartunk. Arthur F. Burns, a Federal Reserve Board vezetője azonban attól fél, hogy az óriási szövetségi deficit miatt az Egyesült Államok újból inflációba sodródik, és ennek nyomán egy másik recesszió és magas munkanélküliségi arány várható a közeljövőben. A gazdasági helyzet javulását jósolják a szakértők .Díjban... Az Egyesült Államok részéről a Vietnami háború befejeződött NEW ORLEANS — Ford elnök arra hívta fel Amerika népét, hogy vegye le a napirendről a vietnami, háború kérdését, ne vádaskodjon, és igyekezzen elkerülni a keserű vitákat. Az elnök “nagy nemzeti megbékélésre” sürgetett és arra, hogy szerezzük vissza "a büszkeségnek azt az érzését, ami a vietnami háború előtt a miénk volt.” Ezt az egységet és céltudatosságot nem érhetjük el ,ha újra harcoljuk a háborút, ami lényegében már befejeződött — legalábbis Amerika részére.” — mondotta az elnök a Tulane University diákjai előtt. Az elnök beszédét gyakran nagy taps szakította félbe, és végül igen nagy ovációban részesítették. Legalább 5.300 ember préselődött be az előadóterembe, hogy az elnököt meghallgassa. Az elnök korábban többször is támadta a Kongreszszust amiatt, mivel nem adott felhatalmazást Indokína támogatására. Most azonban semmi bírálatot nem alkalmazott, hanem hangsúlyozta hogy “túl kell lépnünk az elmúlt évtized egyenlőtlenségein.” Ford egy televízió interjú során közölte, hogy a vietnami kérdést nem viszi át 1976-ra. “Úgy tűnik nekem, hogy Amerika népe egy új kezdésfelé hajlik . . . szeretnénk előrenézni, és nem törődni többé a múlt problémáival, ami miatt sokakat lehetne kárhoztatni. Szomorúak vagyunk az indokínai események miatt, de ezek az események nem vetettek véget a világnak, sem Amerika vezető szerepének a világon” — mondotta az elnök. Nixon titkos ígéreteket tett Thieunak WASHINGTON • A Fehér Ház elismerte, hogy Nixon elnök magánbeszélgetésben arról biztosította a dél-vietnami kormányt, hogy az Egyesült Államok keményen viszszaver minden olyan kommunista lépést, amivel megsértik a vietnami tűzszüneti egyezményt. Ez az első alkalom, hogy az amerikai közvélemény is tudomást szerzett erről a tényről. A magánbiztosítók, amit Nixon 1973-ban adott többé nem, érvényes, mondották a Fehér Házban mivel a Kongresszus 1973. augusztus 15-e után minden U.S. katonai tevékenységet megtiltott Indokina területén. Ron Nelsen, a Fehér Ház sajtótitkára azt mondta, hogy Nixon és Thieu levélváltása körvonalazta azokat a kérdéseket, amelyek a vietnami tűzszüneti egyezménnyel kapcsolatosan felmerültek. A Külügyminisztérium egyik idősebb vezetője közölte, hogy Nixon egy levelében azt ígérte Thieu volt elnöknek, hogy az Egyesült Államok visszaver minden kommunista támadást éppen olyan erővel mint ahogy ezt az 1972-es offenzíva idején tette. a munkanélküliségi arány a feketék, mint a fehérek és a nők, mint a férfiak között. Julius Shiskin, a statisztikai bizottság főnöke közölte, hogy ez a statisztikai adat nem jelenti azt, hogy nem volt hátrányos megkülönböztetés a feketékkel vagy a nőalkalmazottak szemben, az adatok azt mutatják, hogy a munkások elbocsátása inkább azzal volt összefüggésben, hogy melyik ipar szenvedett jobban a recesszió miatt, és nem azzal, hogy ki melyik nemhez vagy fajhoz tartozott, vagy milyen idős volt. AZ U.S. 130.000 VIETNAMI MENEKÜLTET FOGAD BE WASHINGTON Az Igazságügyminisztérium nyilatkozatot tett közzé arról a tervéről, hogy enyhíti a megszorításokat és mintegy 130.900 menekültet fogad be Indokinából, beleértve magasrangú szaigoni vezetőiket is. A tervet Henry A. Kissinger kérése alapján dolgozták ki, és hagyta jóvá a Szenátus Jogügyi Bizottsága. Az első 130 vietnami menekült már megérkezett a californiai Travir légierő támaszpontra. Ezenkívül mintegy 4,000 U.S. és vietnami kilakoltatott érte el a Fülöp-szigeteken lévő Clark légitámaszpontot. A Külügyminisztérium vezetői nem nyilatkoztak abban a kérdésben, hogy miként biztosítanak helyet az Egyesült Államokban az ideérkező menekülteknek. Időközben a Fehér Ház közleményt adott ki, hogy a Dél-Vietnam területén tartózkodó amerikaiak száma 1,590 főre csökkent. Amerikai repülőgépek és hadihajók állnak rendelkezésre, hogy azonnal kilakoltassák őket, ha ez szükségessé válik. A Kongresszusban még mindig túlnyomó többségű ellenállás mutatkozik azzal szemben, hogy katonai segélyben részesítsék Dél-Vietnamot. A Ház egyik speciális bizottsága 27:17 arányban elvetette a támogatásra benyújtott javaslatot, és nem látszik valószínűnek, hogy a későbbiek folyamán felhatalmazást nyer Ford elnök az általa kért 722 millió dollár kiutalására.