Amerikai Magyar Világ, 1975. szeptember (12. évfolyam, 36-39. szám)

1975-09-07 / 36. szám

2. oldal AMERIKAI m M /fRv VILÁG® AMERICAN HUNGÁRIÁN WORLDÁm AMtWICAN NIWPAWA IM THt HmQARIAW lAMOUAOi THC tAMWT HUWOAAIAN WIWY IN AMtAICA » AMMMA UOHABTOM MABVAM NtWUAJA Megjelenik minden vasárnap Published every Sunday Published by — Kiadó Associated Hungarian Press, Inc. Editor: ZOLTÁN GOMBOS Szerkesztő: GOMBOS ZOLTÁN Editorial and Circulation Office — Szerkesztőség és Kiadóhivaita 1736 East 22nd Street, Cleveland, Ohio 44114 Telefon: 241-5905 valamint 1579 Second Avenue, New York, N.Y. 10028 ______________Telefon: 737-9370 vagy 737-9371______________ ELŐFIZETÉSI DUAK: SUBSCRIPTION RATES: Egy évre ............„......... $15.00 One Year.......................... $15.01 Fél évre.............................$8.00 Half Year ....................... .. $8.01 Külföldre, egy évre ..... $20.00 Foreign Countries, One Year $20 _________Second Class Postage Paid at Cleveland Ohio Az Amerikai Magyar Vil­ág és az Amerikai Magyar Népszava vagy a Szabadság (megjelenik minden pénteken) együttes előfizetési ára 1 évre 25 dollár. _________________________ félévre 13 dollár._______ Washingtoni levél írja: SPECTATOR Egy köpcös orosz elhagyja a Szovjet nagykövetséget és kocsi­jával beveszi magát a forgalom­ba észre sem véve, hogy követik. Jóllehet megvan a zöld diplomá­ciai könyvecskéje, mégis kiszúr­ták, mint KGB ügynököt. Évekkel ezelőtt Londonban találkozott a repülőn egy másik orosszal, akiről bizonyosan tud­ták, hogy KGB ügynök. Ezt az angolok közölték az FBI és CIA-val. Más gyanús dolgok is voltak körülötte. Például nem a köny­vében jelzett munkakörben dol­gozott, külön kocsija volt, különös órákban látogatta a követséget és így tovább. Az FBI szerint ő csak egy­­ összekötő és az anyagokat szállítja a különböző titkosan megadott helyekre. 1100 szovjet hivatalnok tar­tózkodik az USA-ban, akiknek legalább 40 százaléka hivatásos KGB ügynök. Az igazi veszedel­met azonban az illegális kémek jelentik, akik hamis papírokkal csússzanak be például Canadá­­ból vagy Mexikóból. A legújabban eleresztett KGB ügynökök sokkal művel­tebbek, mint régebben. Mind tökéletes angolsággal beszél, és felszerelt a világon található legtökéletesebb műszerekkel, amelyekkel ezer és ezer telefon beszélgetést tudnak lehallgatni. Céljuk, hogy befolyásolják az amerikai életet és minél több információt gyűjtsenek. A KGB nek dolgozott egy titkárnő, akit 10 évig az amerikai külügymi­nisztérium fizetett. Mikor végre felfedték, az amerikaiak tovább felhasználták hamis információk közlésére. A KGB 5 féle kémet használ itt és mindenütt a világon. A­­ szovjet ügynök, aki hamis papírokkal él, valószínűleg mint egy amerikai állampolgár. Egy amerikai zöldfülűt be­fognak, mert esetleg bizonyos dolgokról sokat tud. Valaki, aki fel s alá sétál az utcán és felajánlja szolgálatait. Valaki, akit még fiatalon toboroztak, főleg az egyetemeken, aki esetleg hisz is az ideológiájukba és ezért képes élete végéig szolgálni őket. Egy kém, aki információkat továbbít a KGB-nek, az ameri­kaiak részéről abban a hiszem­­ben, hogy egy magánzónak dolgozik, vagy úgy szerepel, mint egy nyomozó újságíró, vagy ipari kémkedő szervezet tagja. A KGB ügynök, akit láttunk valószínűleg valamelyik kém­fajta elől menekült. De ez az ügynök egy öreg kutya­ volt, azonnal észrevette, hogy követik és egy pár céltalan kör után visszatért kiindulási pontjára. Nemcsak az FBI követte, de saját társa is, aki jelezte neki, hogy az FBI követi. Nevezhetjük ezt macska-egér játéknak is, de a­ következmények nagyon véresek­ lehetnek. IDEGENEK ELLEN SAN PEDRO, Calif. — A bevándorló hatóságok az elmúlt hónapban 30,000 idegent tartóz­tattak le, akik engedély nélkül­­ tartózkodnak Amerikában. A 10­­ nyugati ország területén a letartóztatottak száma megha­ladta a 60,000-et. Júliusban a hatóságok több mint 1 millió dollár értékű kábítószert koboztak el. A becslések szerint több mint 500,000 idegen dolgozik a délnyugati államokban engedély nélkül. NIXONNAK nincs joga papírjait KÖVETELNI WASHINGTON — A Nixon elnöksége alatt a fehérházban felgyűlt elnöki papírok, okmá­nyok, hangszalagok tulajdonjo­gát, rendelkezési jogát nem lehet úgy elbírálni, mint a korábbi elnökök idejében. Nixon a közelmúltban újra megpróbálta az alkotmányban biztosított jogaira hivatkozva a papírok feletti egyedüli rendel­kezési jogát követelni. Egyedül neki, illetve családjának a joga megállapítani, hogy melyek ma­­gánjellegűek a papírok, okmá­nyok, levelek közül, melyek személyes jellegűek és melyek politikaiak. Azt is csak ő állapíthatja meg, hogy az ország biztonsága érdekében mit lehet és mit nem lehet nyilvánosságra hozni. Nixon és ügyvédei beadvá­nyukban hivatkoznak a korábbi elnökök ideje alatti gyakorlatra. Az elnökök egészen Franklin D. Roosvelt előtti időkig mind saját személyes tulajdonaiknak tekin­tették a papírokat. Roosvelt kezdeményezte a papíroknak könyvtárban való letételét, me­lyet a későbbiek követtek. Kevesen vonhatják kétségbe, hogy a tulajdonjogot nem befolyásolja az a tény, hogy Nixon a Fehér Házban van-e, vagy nincs. De Nixon jogi manőverezésé­vel el akarja a figyelmet terelni arról, hogy az ő ügye „különle­ges" és nem bírálható el a többi elnökével azonos formában. Ezek a papírok, okmányok, szalagok mint bizonyítékok kényszerítették lemondásra. A kongresszus, a rendkívüli ügyész és vád alatt álló egyének kérik betekintésre ezeket a papírokat és ezek azok az okok, amiért Nixonnak nincs kizárólagos ma­gánjoga az okmányokhoz. A kongresszus, a bíróság és az 1974-ben létesített különleges bizottság fogják elhatározni, hogy mennyiben áll fenn Nixon joga az okmányokhoz. AMERIKAI MAGYAR VILÁG A KOPECHNE CSALÁD NEM IZIK TEDD­Y-BEN WASHINGTON­­ A New Times magazinban megjelenő cikkben interjút közöltek a tragikus körülmények között életét vesztett Mary Jo Kopechne szüleivel, akik kijelentették, hogy Kennedy szenátor által elmondott részletek a balesetet illetőleg, melyben lányuk meg­halt, nem elégítették őket ki. A hat év előtti balesetről a New Times szerint első alkalom­mal adott interjúban a Kopech­ne házaspár kifejtette, hogy szerintük Kennedy történetével ellenkezően lányuk a kocsi hátsó ülésén volt és alhatott, amikor az autó a hídról a vízbe esett. Mary Jo édesanyja szerint Kennedy szenátort az esemény annyira megzavarta, hogy az első nyilatkozattételnél sem tudta, hogy mit mond és mindezek mellé rossz tanácsadói voltak. A Kopechne szülők szerint Kennedy szenátor követte a tanácsadóit, annyira belekevere­dett, hogy a végén már képtelen volt az igazat mondani. Gerald Kelley, a Martha Vineyard-ban megjelenő GRA­­PEVINE hetilap szerkesztője szerint a Kopechne házaspár az elmúlt júliusban járt a tett színhelyén. Kelley John Farrar búváron keresztül ismerte meg Mary Jo szüleit és ekkor készült az interjú. John Farrar volt, aki végül is a felszínre hozta Mary Jo holttestét és annak idején olyan véleményt nyilvánított, hogyha rövid időn belül a baleset után segítség érkezett volna, Mary Jo-t megmenthették volna. Jospeh Kopechne az interjú­ban kifejtette, hogy ami legjob­ban bántja őket, az a tudat miszerint lányukat egész éjszaka otthagyták az elmerült autóban. Ha már nem Kennedy, akkor a két barátja közül az egyik, Joseph Gargan, vagy Paul Markham telefonálhatott volna segítségért, mert esetleg meg­menthették volna lányukat az életnek. Hoffa eltűnése reformokra kényszeríti a 99Teamsterek"-et CHICAGO — Hoffa eltűnése élénken foglalkoztatja a szövet­ségi hatóságokat, 6 városban nagy esküdtszék és FBI vizsgálat folyik, melyek a ,,Teamsters” szakszervezet berkein belül folyt visszaéléseket akarják felderíteni és választ kapni Hoffa misztikus eltűnésére. A kivizsgálások valószínűleg olyan tevékenységeket hoznak napvilágra, melyek azonnali reformokat kívánnak a szakszer­vezet politikájában. Az a hír járja, hogy Hoffa, eltűnése kapcsolatban van azzal, hogy Hoffa hátat akart fordítani a szakszervezet kétes értékű tevékenységének és bűnözőkkel való kapcsolatnak, ha sikerül újra a szervezet kormányrúdjá­­hoz kerülni. Függetlenül attól, hogy eb­ben mennyi az igazság, Hoffa eltűnése kellemetlen fényt derít a szervezet jelenlegi elnökére, Fit­­zsimmonsza és szövetségi ügy­nökségek vizsgáló bizottságok és esküdtszékek állandó jellegű „kérdéseivel, kíváncsiságával” kell számolniuk. 1957-ben éppen a „Team­sters” szakszervezet aktivitásá­nak a kivizsgálása eredményezte a LANDRUM-GRIFFIN TÖR­VÉNYT. A kongresszus most szeretné látni, hogy dolgozik a gyakorlatban a törvény? Vajon tényleg „tiszták” a SZAKSZER­VEZETEK? A „Teamsters”-ek jelenlegi „háziszabályai” alapján Fit­­zsimmons-nak szinte teljhatalom van a kezében, de a jelek azt mutatják, hogy lesznek olyanok, akik azt nem acceptálják, sőt esetleg akad olyan is, aki szembe mer szállni Fitzsimmons-sal és pályázik az elnökségre. Mindehhez jön most Hoffa eltűnése. Egyelőre még nincs jele annak, hogy Fitzsimmons hívei és Hoffához, vagy emlékéhez lojális „Teamstears”-ek között országos szinten leszámolásra kerül sor, de minden lehetséges. Arról is beszélnek, hogy Fitzsimmons lemond és arról is, hogy a szövetségi vizsgálóbizott­ságok első célpontja a szakszer­vezet nyugdíjalapjából folyósított, kétes értékű kölcsönök kivizsgá­lása lesz. PAHTOLJA HIRDETŐINKET!

Next