Amerikai Magyar Világ, 1975. november (12. évfolyam, 44-48. szám)
1975-11-02 / 44. szám
AMERIKAI MAGYAR VILÁG VÁMMENTES IKKA CSOMAGOK FŐÜGYNÖKSÉGE Különböző cikkek vagy IKKA utalványok szabadválasztásra magyarországi címzetteknek Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket. MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK is RENDELHETŐK U. S. RELIEF PARCEL SERVICE 245 EAST 80ih STREET, NEW YORK. N. Y. 10021 — Phone LEhigh 5-3535 Igazgató: M. BRACK REICH BEJ ARAT 1545 2nd AVENUE HÍRES bűnügyek KI ÖLTE MEG BEATRICE ANDERSONT? A gyanúsított négy órát töltött a rendőrségi szobában. ..Ismeri ezt a nőt” — kérdezte a nyomozó, s egy teljesen eltorzs-ított holttest fényképét mutatta. ,,Nem akarom látni ezt a képet!” kiáltott fel a gyanúsított. ,,inkább mindent bevallok, csak ne mutassák ezt a képet többé!” A nyomozás ettől kezdve olyan simán folyt, mint ahogy azt a televíziós bűnügyi sorozatokban látjuk. Csupán az idáig vezető út volt nehezebb. A gyanúsított és gyilkos hosszas nyomozás után beismerte bűnösségét. Ez a beismerés azonban egy fegyelmezett, körültekintő és szakszerű nyomozói munka eredménye volt. Senki sem erőltette a gyanúsítottat. A tények meggyőző hatása alatt ismerte be bűnösségét. Ahhoz azonban, hogy e tények minden kétséget kizáróan felszínre kerüljenek, hosszas nyomozói munkára volt szükség. EGYRE TÖBB TITOKZATOS ÉS MEGOLDATLAN BŰNÜGY Tíz évvel ezelőtt az e nyomozást is vezető New York-i hatóságok a gyilkosságok 80-90 százalékában megtalálták a gyilkost. A kivételek nagyrészt olyan esetek voltak, amikor a gyilkosnak nem sok köze volt az áldozathoz, vagy pánikból, vagy szexuális okból kifolyólag öltek meg valakit. 1966-ban azonban már csupán a gyilkosok 77 százalékát találták meg, 1968-ban még kevesebbet, csupán 68 százalékukat. Sokan úgy vélik, hogy a Legfelsőbb Bíróság úgynevezett ,,Miranda Határozatba okozta ezt, azóta ugyanis detektívek nem faggathatják a gyanúsítottat többé, annak joga van csupán ügyvédjén keresztül válaszolni. A beismerő vallomások csökkenése következtében a nyomozók arra kényszerültek, hogy tárgyi bizonyítékokat keressenek akkor is amikor azokat nehéz, vagy lehetetlen volt találni e hatalmas nagyvárosban. Ettől kezdődően az igazi detektíveknek vissza kellett térniük a hagyományos, sokszor izgalmas, de mindenképpen nagy türelmet, időt, sok energiát és nem kis tehetséget igénylő nyomozási módszerekhez, röviden az íróasztali és papír munka helyett a televízióban oly sokszor látható de a valóságban egyre kevésbé létező „Sherlock Holmes-i” kalandos detektív munkához. És ez az út úgy látszik egyre nehezebben járható. Vagy lehetséges, hogy a nyomozókból bürokraták lettek? Akik nem akarják ezt az utat járni? Ugyanis a megoldatlan bűnesetek száma még tovább növekedett, lassanként csupán az összes gyilkosság felét oldották meg, a többi gyilkost legfeljebb lelkiismerete zavarhatta. 1972-ben az összes gyilkosoknak csupán 56 százalékát fogták el. EGY KÍSÉRLETI DETEKTÍV CSOPORT A nyomozók és a rendőrség vezetői komolyan kezdtek aggódni: ez nem mehet így tovább! És elhatározták, hogy egy különleges kísérleti osztagot állítanak fel. A kísérleti osztag vezetője Thornton McQueen. Amikor Mr. Queen és 12 tagból álló osztaga a Beatrice Anderson esetet kezdte el nyomozni, több hiányosságot már világosan láttak. Felfedezték, hogy a fotók legtöbbször nem tartalmazzák a bűnügyekben legfontosabb képi információt; a helyszínre siető, olykor nem eléggé szakképzett „szakértők” gyakran elfelejtettek fontos ujjlenyomatokat felvenni; mivel detektívek gyakran nem írták le amit láttak, amikor a bíróságon mint tanuk szerepeltek, ők maguk nem tudtak kielégítő bizonyítékot szolgáltatni; a rendőrségi akták hiányosak, voltak, avagy szemtanuk később hamisnak bizonyult vallomásait is tartalmazták. A kísérleti csoport arra az eredményre jutott, hogy a helyszíni szemlét és az ottani alapos nyomozói munkát semmi sem helyettesítheti. Az Anderson-eset egy tipikus „mistery” volt. HOGY ÖLTÉK MEG BEATRICE ANDERSONT? A 24 éves gyilkos, Eugene O’ Toole gyakran fosztott ki magányos vásárlókat. Az 57 éves Mrs. Andersont nem véletlenül szemelte ki újabb áldozatául, ugyanis megpillantott egy hatalmas méretű brilliáns gyűrűt a jólöltözött asszony kezén. Mrs. Anderson azonban nem sok ügyet vetett a fiatalemberre. Nem úgy a fiatalember aki egy óráig várt rá, amíg egy vásárlóközpontból visszatért a parkolóhelyén álló kocsijához. Revolverrel kényszerítette áldozatát, hogy a nő saját kocsijában együtt távozzanak egy elhagyatott helyre. Itt elszedte a brilliáns gyűrűt és 75 dollárt. A megrémült asszony részben saját maga okozta későbbi tragédiáját, ugyanis elárulta, hogy veje egy bankban dolgozik és amennyiben ő bántódás nélkül távozhat, fizetni fognak neki. Ez adta a 24 éves fiatalembernek az ötletet, hogy túszként tartsa az asszonyt. A gyilkos, egy szintén büntetett előéletű barátjával együtt a New York-i Staten Island egyik elhagyatott helyén, kezét-lábát megkötözve hagyta a túszt, majd fényképet készítve róla fejbelőtték, mert féltek, hogy elárulhatja őket. Ezután a holttestet eltemették. Igaz, a rendőrség megtalálta Mrs. Anderson autóját és a vérnyomok gyilkosságról tanúskodtak, azonban a holttest megtalálása nélkül őt csupán „eltűnt személyinek és nem gyilkosság áldozatának tekinthették. EGY FÖLDBŐL KIÁLLÓ KÉZ A holttestet azonban valaki véletlenül megtalálta: egy kiálló kezet pillantott meg a földön. S itt kezdődött az új „kísérleti” detektív csoport igazi nyomozói munkája. Egy ismerős vállalkozott arra, hogy kész a gyanúsított, de jogilag nem előállítható tényleges gyilkosokkal tárgyalni, miközben a detektívek (akik megfelelő bűnjelek hiányában nem tartóztathatták le a gyanúsítottakat) csapdát állítanak és próbálják a gyanúsítottak saját szájából hallani, hogy valóban ők ölték meg Mrs. Andersent Hosszú ideig tartó megfigyelésre, a gyanúsítottak követésére és újabb nyomokra volt szükség az immár régen félretett bűnügy megoldásához. Amolyan „Sherlock holmesi” kitartó munkára. S ez csak egyike azoknak az eseteknek, amelyek ismét optimistává teszik a New York-i nyomozó hatóságokat. Az elmúlt két év során 10 százalékkal emelkedett az elfogott gyilkosok aránya. Ha az eredmény nem is 100 százalékos mint Kojaké a televízióban, de legalább van mitől félnie a gyilkosnak, nemcsak saját lelkiismeretétől. A KÖZVÉLEMÉNY BETTY FORD MELLETT NEW YORK — Betty Ford televízión kifejtett vélemé- nye a házasság előtti nemi életről nagy vitákat váltott ki. Azonban egy biztos: a Daily News közvéleménykutatása tanulsága szerint a New York-iak nagyobb hányada támogatását élvezte. Arra a kérdésre, hogy az elnök felesége beszéljen-e nyilvánosan ilyen kérdésekről, a válaszadók 60 százaléka igennel, 32 százaléka nemmel és 8 százaléka „nem tudom”-mal válaszolt. Mrs. Ford többek közet kifejtette, hogy nem ellenezné lánya viszonyát és általában nem ellenzi a házasság előtti kapcsolatokat, hogy az abortusz megkönnyítése egy pozitív lépés, s, hogy gyerekei feltehetően próbálkoztak a marihuánával. Többen úgy vélték, hogy ezzel sérti férje pozícióját. A közvéleménykutatás eredménye szerint azonban csupán a megkérdezettek 23 százaléka vélekedett így, amíg 65 százalékuk az ellenkezőjéről volt meggyőződve. Hirdessen lapunkban! John Wojcik és Eugene O’ Toole 3. OLDAL