Amerikai Magyar Világ, 1975. december (12. évfolyam, 49-52. szám)

1975-12-07 / 49. szám

amerikai m mmm a ARA30c m VIIAG^/ AMERICAN HUNGÁRIÁN WORLD > — ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------—————— /s ------­AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE THE LARGEST HUNGÁRIÁN WEEKLY IN AMERK • o'M- .LAPJA , <. _• No. 49 SZÁM CLEVELAND, OHIO Vasárnap, 1975 december 7 °> /C*^ -í\v folyam --------------------------------------------------,--------------------------------------------------------------------------------------------------------^ ----------------■------ ROSSZUL KALKULÁLT MONTREAL POLGÁRMESTERE MONTREAL — Kezdet­től fogva mindenki óvta Montre­al polgármesterét az 1976-os Olympia rendezésétől, mert a szakértők mind úgy vélekedtek, hogy képtelenség „olcsó” Olym­piát rendezni. Jean Drapeau, Montreal polgár­­mestere ezzel szemben úgy nyilatkozott kezdetben, hogy az 1976-os Olympia nem lehet „deficites” és 310 millió dolláros költséggel megoldható. Most amikor a költségek az 1 billió felé haladnak, Drapeau már nem annyira magabiztos és már nem is álmodozik arról, hogy nagyobb sikerrel zárja majd az Olympiát, mint az 1967-es világkiálltást. Az elmúlt héten a Quebec tartományi kormányzat külön igazgatóságot létesített, mely átvette az ellenőrzést a pénzü­gyeket illetőleg és a stadion épí­tését is, mely egyelőre csak egy kezdetlegesen kinéző „épület V. KÁN­Y VI. Pál pápa felszólított minden felelős sze­mélyt, aki a libanoni helyzetre befolyással bír, hogy vessenek véget az ellenségeskedésnek a muzulmánok, katolikusok és zsi­dók között. A pápa a Szent Péter bazilikában mintegy 30.000 em­ber előtt mondta el beszédét. HILO, Hawaii — Két erős földrengés volt érezhető Hawaii szigeten a hét elején. A földren­gés következtében szünetelt a villamosenergia szolgáltatás és megrongálódtak az utak. BANGKOK - Thaiföld külügyminisztere Hawoit vádol­ja, hogy beavatkozik Thaiföld és Laos területi vitájába a Mekong folyó mentén. HONG KONG - Spiro Agnew, volt alelnök, aki üzleti úton van Ázsiában, komoly hibának minősítette Ford elnök kínai útját. WASHINGTON - A Douglas repülőgépgyár vezetői elismerték, hogy 1970 és 1975 között 2,5 millió dollárt fizettek ki tengerentúl úgynevezett „pro­­motionra”, mely összeg hivatott volt elősegíteni a Douglas gyárt­mányú gépek eladását. DALLAS — John B. Connal­­ly, volt texasi kormányzó, majd többszörös miniszter, cáfolja a hírt, mely szerint egy harmadik párt színeiben elnökjelölti ambí­ciói lennének. csontváz”, mely nem valószínű, hogy teljesen elkészüljön jövő év nyarára. Legalábbis a stadion kinyitható teteje szinte kizárt dolog, hogy kész legyen a megnyitás idejére. Munkások elégedetlensége, sztrájkok és infláció persze mind közrejátsza­nak abban, hogy az eredeti költségvetés többszörösébe kerül majd Kandának az 1976-os Olympia megrendezése. V­ P / O ^ ‹ °‹ * v­­ v jjban... ISSINGER: SZOVJET VESZÉLYEZTETI A DETEXTE-T DETROIT — Henry Kissinger a detroiti gazdasági klub tagsága előtt mondott beszédben erélyesen figyelmez­teti a KELET-NYUGAT DE­­TENTE-t. Kissinger beszéde arra enged következtetni, hogy Amerika kormányában mindinkább nö­vekszik a bizalmatlanság a Szovjetunió őszinteségét illetőleg az Amerikával való jóviszonyt illetőleg. Kuba október óta 3000 fő katonaságot küldött Angolába, mellyel kapcsolatban Kissinger kijelentette, hogy amennyiben Kuba részéről ez a beavatkozás Angola ügyébe továbbtart, az a pillanatnyilag újraértékelés alatt álló Amerika-Kuba viszonyt nem fogja jó irányba terelni. Kissinger egy héttel korábban is kizárólag szólt Pittsburghban mondott beszédben a közös Kuba -szovjet vállakozásról, de a rietre­­i beszéd jóval erősebb volt és mutatja, hogy Amerika nagy aggodalommal figyeli a szovjet és kubai fegyveres beavatkozásnak a növekedését, mellyel a marxis­ta baloldali pártot próbálják hatalomhoz juttatni Angolában. Beszédében Kissinger hangsú­lyozta a kémkedési és kémelhárí­­tó ügynökségek tevékenységének a fontosságát. Kijelentette, hogy nem engedhetjük meg magunk­nak azt a luxust, hogy ezeknek az ügynökségeknek a tevékeny­ségét elimináljuk. IZRAEL VISSZAADTA AZ UTOLSÓ OLAJFORRÁST­ ­ABU RUDEIS — Az elmúlt szeptemberben aláírt megállapo­dásban tett ígéretnek megfelelő­en Izrael visszaadta az utolsó olajforrást is Egyiptomnak, me­lyet 1967-ben elfoglaltak. Az Abu Rudeis olajföld 86 forrásából napi egymillió dollár értékű olajat termelt. Izrael olasz ENSZ csapatok­nak adta át formailag az olajfor­rásokat, akik egy nappal később az odaérkező egyiptomiaknak adták vissza az olajföldet. Az olajföldek visszaadása után Iz­rael teljes mértékben Irántól és Amerikától függ, ami az olaj­­szükségletet illeti. Amerika és Irán garantálták, hogy elegendő olajat fog kapni. Az olajföldek visszaszolgálta­tása és 1900 négyzetmérföldről való visszavonulás ellenében Egyiptom ígéretet tett, hogy tartózkodni fog a háborús fenye­getéstől és Izrael számára bizto­sítja a Szuezi-csatorna szabad használatát. Amerika ígéretet tett Izrael­nek évi 350 milliós segélyre, hogy az elveszett olaj­forrásokból szár­mazó jövedelem kiesését kárpó­tolja. FORD MARADÁSRA KÉRI MOYNIHANT WASHINGTON­­ Az elmúlt héten Washingtonban futótűzként terjedt el a hír, hogy az Egyesült Államok ENSZ-hez delegált nagykövete, Daniel Pat­rick Moynihan lemond. A hírek szerint a nagykövetet erős kritika illette a szókimondásáért magá­ban az ENSZ-ben külföldi megbízottak részéről, elsősorban az angol kollégája tett bíráló megjegyzéseket és arról is beszéltek, hogy a Fehér Ház is osztotta volna ezt a véleményt. Az elmúlt hét elején Ford elnök fogadta Moynihant és nemcsak hogy cáfolta azt a hírt, hogy nem lenne megelégedve Moynihan munkájával, hanem inkább elis­merőleg nyilatkozott tevékenysé­géről.­­ Az elnök kijelentette, hogy Moynihan nagykövet teljes bizal­mát élvezi. Az elnök privátim fogadta a nagykövetet, egy félórán keresztül tárgyalt vele, majd további 10 percre Kissinger is részt vett a találkozáson és az utóbbi a leghatározottabban cáfolta, hogy amerikai részről bátorították volna Ivor Richard, angol szóvivőt Moynihan kritizá­­l­­ására. Ford elnök továbbra is felhatal­mazta Moynihan nagykövetet, hogyha szükségét látja az erélyes ,,nyelvezet” használatának A­­merika álláspontjának a kifejté­sére, akkor igenis tegye meg. Daniel Patrick Moynihan REAGA FORD KÍNAI ÚTJÁRÓL WASHINGTON — Ronald Reagan, aki Forddal szemben szeretné a republikánus elnökje­löltséget megszerezni, kritizálta az elnök pekingi útját és ellene van minden olyan lépésnek, mely Taiwan rovására javítaná Peking és Washington viszonyát. Reagan kijelentette, hogy részéről úgy érzi, hogy a kínai politikusoknak kellene hozzánk jönni, nem pedig az amerikai el­nöknek odautazni, ismételt alka­lommal. Reagan szerint Amerika számára nagyobb fontossággal bír a Taiwannal való jó viszony, mert Taiwan szövetségesünk volt és szerződéses felünk. Gazdasá­gilag is nagyobb jelentőségű a velük való kapcsolat, mint a „VÖRÖS KÍNÁVAL”, ahogy a Kínai Népköztársaságot nevezte. Reagan megjegyzései bizo­nyára nem segítik elő Ford elnök megegyezési lehetőségeit, melye­ket amúgy is a minimálisra be­csültek, még a diplomaták elin­dulása előtt.

Next