Amerikai Magyar Világ, 1976. január (13. évfolyam, 1-5. szám)
1976-01-04 / 1. szám
amerikaim mmm m ^nv m30e ILÁGA_ AMERICAN HUNGARIAN WORLD IC* AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE THE LARGEST HUNGÁRIÁN WEEKLY IN AMERICA * o’ " Á -TILAPJA _ _______®> A* N. V mmm<_— No. 1 SZÁM CLEVELAND, OHIO Vasárnap, 1976 január 4 /A, évfolyam V WASHINGTON - 1976. január elsejével a bányászok nyugdíja tetemesen emelkedik, melynek következménye az lesz, hogy vagy 5000 szénbányász vonul nyugdíjba, majd kétszer annyi, mint az előző években. A szénbányák az elkövetkező 10 év alatt 150.000 új bányászt akarnak felvenni, hogy lépést tartsanak a nyugdíjazás miatti munkaerő kieséssel. COLUMBIA, S.C . A Watergate miatt Richard Nixon „Amerika legrosszabb elnöke” címmel fog az ország történelmében szerepelni, mondta néhány történelem tanár, George Washington, Abraham Lincoln, Franklin D. Roosevelt és Woodrow Wilson kapták a 200 év elnökei közül a legjobb „jegyet”, míg Nixon a legalacsonyabbat, utána Ulysses Grant és Warren G. Harding következnek a„gyengék” listáján. CHARLESTON — West Virginia kormányzója, Arch A. Moore ártatlannak vallotta magát „extortion”, zsarolás vádjával szemben. BOSTON — A bostoni rendőrség megmotozott egy „Mikulást”, akinél revolvert találtak. Kiderült, hogy privát detektív volt, akit így álcázva alkalmaztak egy vendéglő felügyeletére. GENOVA — Fényes nappal több bandita megállította Giovanni Schiaffino olasz cukorgyáros fiának autóját és elrabolták.. Az esemény Genova város központjában történt. Jó van... ATOMHÁBORÚ LEHETSÉGES AZ ÉVEZRED VÉGE ELŐTT BOSTON Az évszázad és az évezred vége előtt a világ népei vagy megérik az atomháborút, vagy elfogadják az abszolút hatalommal rendelkező nemzetközi kormány ellenőrzését. A legtöbb ország azonban feltehetően nem fogja kockáztatni az atomháborút, mintsem feladja nemzeti függetlenségét. Íme ez volt a Harvard egyetem nukleáris fegyverkezési szakértői következtetése. A szakértők egyetértettek a következő kérdésekben: — Az atomháború még az évszázad vége előtt realitássá válik, azonban nem a szupernagyhatalmak, mint a Szovjetunió vagy az Egyesült Államok között, hanem inkább a kisebb országok köztt, mint Izrael és az arab országok, néhány afrikai ország vagy India és Pakisztán. Az elkövetkezendő 25 év során számos ország fog atombombával rendelkezni. 1999-ig körülbelül 1000 atomreaktor fog elegendő radioaktív ,,hulladékanyagot” produkálni ahhoz, hogy hetente egy atombombát gyártsanak, vagy 50 ezer atombombát, a század vége előtt. Ez az állapot egy formájú nemzetközi kormányzat ellenőrzését követelné meg, amely mind az atombombák gyártását, mind felhasználását teljes mértékben ellenőrizné. Azonban nagyon kicsi annak a valószínűsége, hogy különböző országok fel fogják adni függetlenségüket, vagy demokratikus intézményeiket. Egy ,,kisebb” atomháború néhány tízezer és egymillió közötti áldozatot jelent, míg egy szélesebb körű háború, mint például atomháború a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, megsemmisítené mindkét ország lakosságát. (Folyt, a 2. oldalon) bekerülnek. Ezek a különbségek az „egyéni szabadság” fogalmának magyarázatánál a legerősebbek. Lengyelországban és Magyarországon ebben az irányban is közelebb állnak a nyugati felfogáshoz, mint a cseheknél, románoknál és bolgároknál. Az utóbbi három országban a régi Sztálin vonal hívei különös gyanakvással veszik az „egyéni szabadságnak” még a gondolatát is. Egy amerikai szóvivő szerint, ha nem is várhatók csodák, de remélhető, hogy a két év alatt jelentős lépéseket tesznek előre, különösen gazdasági vonalon, valamint az emberi jogok elismerése és tiszteletben tartása terén. „HELSINKI” HATÁSA A KOMMUNISTA ORSZÁGOKRA PRÁGA — A Helsinkiben megtartott európai biztonsági konferencián megállapodtak a résztvevő országok, hogy 1977- ben lesz a következő összejövetel Belgrádban, amikor majd kiértékelik a két év alatt történteket. A különböző országokban levő amerikai követségek szinte a konferencia elnapolásától kezdve, nagy figyelemmel kísérik az eseményeket, főleg abból a szempontból, hogy vajon mely országokban igyekeznek követni a Helsinkiben aláírt szerződést. A helsinki megállapodásnak kihatással kell lennie az üzleti kapcsolatokra, kereskedelmi szerződésekre és a nemzetek szabad érintkezésére, kultúrák kicserélésére. Az amerikai követségek vezetői szoros érintkezésbe léptek a különböző államok illetékes hatóságaival, különösen ott, ahol az ilyen kapcsolatok tanulmányozására és a kivitelezésre is külön ügynökségeket állítottak fel, bár a jelentések szerint az elmúlt 4 hónap alatt nem sok pozitív eredmény született. A „Detente” politika elvét főleg a keleti kommunista blokkhoz tartozó államokban fogadják szívesen. Sokat várnak tőle, de amikor gyakorlati kivitelezésre kerülne sor, akkor a Nyugat és Kelet közötti ideológiai differenciák mindig előté. TÖBB OLAJAT KELL IMPORTÁLNUNK WASHINGTON — Amerikának két év múlva 50 százalékkal több olajat kell importálnia, mint ma, mégpedig legnagyobb részt Közel-Keletről és Észak-Afrikából. Ezt a megállapítást az országos könyvtár olaj szakemberei tették hosszadalmas tanulmányozás eredményeképpen. Megállapították, hogy egy újabb arab olajembargó Amerikában 1,5 millió embert hagyna munka nélkül és az ipari produkciót 56 millió dollárral csökkentené. A külföldi olajbehozataltól való növekvő függésünk kihatással lehet a külpolitikánkra. Az energiaprobléma könnyen Amerika „Achilles sarkává” válhat, amint például a Szovjetunióban az „élelmiszer termelés” máris szinte megoldhatatlan problémákat jelent. Az olajimport a jelenlegi 6 millió barrel napi importról 1977-re 9 millióra emelkedik és 1980-ra 10 millióra. A tanulmány szerint 80 százaléka a növekvő impo, az arab országokból jön majd, nem arab Iránból nem számolhatunk többre, mint 1 millió barrelre naponta. A „BLUE SHIELD” BEFAGYASZTJA AZ ORVOSI DÍJSZABÁSOKAT MILWAUKEE • A Blue Cross és Blue Shield betegbiztosításokat irányító igazgatóság 120 napos zárlatot rendelt el az orvosokkal szemben a díjszabás emelését illetőleg. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy az orvosok nem emelhetik a díjakat 120 napig kényük-kedvük szerint, ahogy tették a közelmúltban és a 120 nap eltelte után újra megvizsgálják az ügyet, mielőtt a zárlatot feloldják. Dr. Marvin Wagner, a 16 tagú Blue Cross és Blue Shield igazgatóság elnöke szerint további lépések szükségesek, hogy az állandóan emelkedő orvosi költségeket valamelyest egy bizonyos határon belül tartsák. A Blue Cross és Blue Shield csak a közelmúltban jelentette, hogy újra emelni kell a díjakat és már ez az emelés sem elegendő a költségek fedezésére. KÍNA HARMADIK TENGERI ERŐBEN HONG KONG — Szinte észrevétlenül építette Kína a haditengerészetét és elérte, hogy pillanatnyilag már a harmadik helyen áll haditengerészetének az erejével Amerika és a Szovjetunió mögött. Az utóbbi 10-12 év alatt a kínaiak megháromszorozták hadihajóik számát, elsősorban védelmi céloktól vezetve. A kínai hajóhad mintegy „kínai falat” vont a partvidékére a hadihajóiból. A kínai hajók nem igen hagyták el a saját tengereiket, a Sárga, Keleti- és Dél-Kínaitengereket. A haditengerészet tisztjei és legénysége Kínában 230.000 főt számlál, mely több mint a közös angol-francia haditengerészeté. A kimii tengeri haderő több mint MXX hajót számlál és körülbelül 60- ra tehető a tengeralattjáróik száma.