Amerikai Magyar Világ, 1976. január (13. évfolyam, 1-5. szám)

1976-01-04 / 1. szám

2. OLDAL AMERIKAI % ||| jk /fik VILÁG® AMERICAN HUNGARIAN WORLD AN AMERICAN MfiNSAAMR M THE HUNGÁRIÁN LANGUAGC________THE LAROEtT HUNGÁRIÁN WIIRLY IN AMERICA* AMERIKA ItCNAOYORR MAGVA A HEIIUNI Megjelenik minden vasárnap Published every Sunday Published by — Kiadó Associated Hungárián Press, Inc. Editor: ZOLTÁN GOMBOS_______Szerkesztő: GOMBOS ZOLTÁN Editorial and Circulation Office — Szerkesztőség és Kiadóhivatal 1736 Sast 22nd Street, Cleveland, Ohio 44114 Telefon: 241-5905 valamint 1579 Second Avenue, New York, N.Y. 10028 Telefon: 737-9370 vagy 737-9371 ELŐFIZETÉSI DÍJAK: Egy évre....................... $15.00 Fél évre .............................. $8.00 Külföldre, egy évre ..... $20.00 Second Class Postage Paid at Cleveland Ohio Az Amerikai Magyar Világ és az Amerikai Magyar Népszava vagy a Szabadság (megjelenik minden pénteken, együttes előfizetési ára 1 évre 25 dollár. SUBSCRIPTION RATES: One Year...........................$15.00 Hali Year ..................... $8.00 Foreign Countries, One Year $20. Washingtoni levél írja: SPECTATOR Henry Kissinger külügymi­niszter állítólag sokkal közelebb van a kijárathoz, mint valaha, hogy visszavonuljon a közéleti te­vékenységtől. Tekintélye a kongresszuson belül hanyatlóban van, különö­sen mióta egy kongresszusi bizottság kifejezte, hogy Kissin­ger a Kongresszus ellenére lépett fel, amennyiben nem volt hajlan­dó bizonyos államtitkokat a Kongresszusnak kiszolgáltatni. De kabinetjében is hátrányos helyzetbe került, mivel saját mi­­nisztérimán belül vannak riváli­sai. Egykori fenyegetései, hogy amennyiben a dolgok nem úgy mennek, ahogy ő azokat jónak tartja, lemond, ma már nem hat­nának. Az egykori kisebb figyel­meztetések ma már sokkal ko­molyabbá váltak, olyannyira, hogy a politikai téren tapasztalt magatartása miatt hivatalból való felmentését,mérlegelik. Kissinger egyik híve, főnökét megvédendő, nemrég így szóno­kolt: ,,Mi hihetetlennek véljük, hogy egy kongresszusi bizottság Kissinger ellen lép fel éppen egy létfontosságú találkozó előtt, két héttel az amerikai elnök kínai látogatása és egy hónappal a vezető NATO képviselők találko­zója előtt.”­­ Egy másik washingtoni meg­figyelő azonban ezeket mondta: ,,Ha egy kongresszusi bizottság tíz szavazattal kettő ellenszava­zat mellett valakivel szemben rosszallását fejezte ki, akkor ez annak a biztos jele, hogy az illető közéleti szerepe a vége felé jár.” Elég furcsa azt látni, hogy a dolgok ilyetén alakulása tulaj­donképpen Kissinger saját tevé­kenységének az eredménye, aki már régóta elkeseredett és re­ménytelen csatát folytat saját magáért olyan helyzetben, ami­kor ő nyilvánvalóan kisebbség­ben van, így nem csoda, hogy még potenciális segítői is úgy érzik, hogy szinte lehetetlen Kis­­singeren segíteni. Robert McClory, Illinois-beli republikánus képviselő, aki a hírszerzési szervek munkáját vizsgáló kongresszusi bizottság republikánus korelnöke, min­dent megpróbált, hogy valamifé­le kompromisszumot dolgozzon ki, amelynek következtében elkerülhetnék a Kongresszus által történő nyilvános elítélést. Ő szintén ez ellen szavazott. De maga McClory is egyetért azzal, hogy Kissinger ugyancsak elutasítóan viselkedett minden, a kompromisszumra irányuló ja­vaslattal szemben, s miközben mind a hírszerző szervek, mind a Fehér Ház együttműködött a bizottsággal és kiszolgáltatta a kért anyagokat, Kissinger és az általa vezetett Külügyminiszté­rium a saját vonalát és saját szabályait követi — a többi szervtől eltérően. A bizottság azt próbálja kideríteni, hogy ki hozta meg az illegális hírszerzési és hasonló tevékenységekkel járó döntése­ket. A bizottság megpróbálta felfedni, hogy mi történ azzal a fontos információval, amely a stratégiai fegyverek korlátozásá­ról szóló egyezmény szovjet félről történő megsértésére vonatko­zott. Szintén megpróbálta felde­ríteni, hogy mi történt azokkal, illetve hova tűnt azok véleménye, akik olyan kérdésekben, mint például a ciprusi válság, ellenté­WASHINGTON . Az FTC, a szövetségi kereskedelmi bizott­ság a leghatározottabban felszó­lította az amerikai orvosi kama­rát, hogy engedje meg tagjainak a hirdetést. Az amerikai orvosi kamarának 170.000 tagja van, akiknek nem etikus szolgálatai­kat hirdetni az árak megjelölé­sével. Raymond T. Holden, az amerikai orvosi kamara igazga­tóságának az elnöke, valamint Max H. Parrott a kamara elnöke kijelentették, hogy továbbra is szembeszállnak minden­ ilyen jellegű törekvéssel. A két vezető szerint ironikus, hogy pont az FTC próbál meg­szüntetni egy olyan rendelkezést, mely szerintük a páciens érdeké­ben egy nagyon fontos elvi tör­vénye volt a kamarának. A kamara szerint a pácien­sek, betegek ne hirdetés alapján menjenek az orvoshoz, hanem a tes véleményeket hangoztatták. Valamennyi kérdésben Kis­singer ugyanazt a politikát foly­tatta, nem hajlandó a létfontos­ságú információt kiszolgáltatni. A kongresszusi bizottság eköz­ben egy olyan törvényjavaslaton dolgozik, amely biztosítaná, hogy egy kongresszusi bizottság pontosan és maradéktalanul hozzájusson mindahhoz az infor­mációhoz, amelyre szüksége van, szükség szerint. Az orvosi hiva­tást nem szabad „kommerciali­­zálni”, a kamara vezetői szerint. Az FTC érvei között viszont pont az ellenkezőjét állítják annak, amit a kamara mond. A páciens érdeke lenne az állandó­an emelkedő árak mellett, hogy egy bizonyos verseny alakuljon ki az orvosi díjszabásokat illetőleg, mert a jelenlegi helyzet „sértése” az „antitrust” törvénynek. Az FTC nem akarja az orvosokat kényszeríteni a hirde­tésre, de szabaddá akarja tenni a hirdetés lehetőségét, és mind­egyik orvosra bízni a döntést. Arra a kérdésre, hogy a hirdetés csökkentené-e az orvosi vizsgálatok árát, Alfred Dougherty Jr, az FTC egyik igazgatója kijelentette, hogy erre nem tud felelni, de az ellenke­zője kétségtelen, hogy erősen befolyásolja a díjszabást. A hir­detési tilalom biztos, hogy nem MIÉRT NE HIRDETHESSENEK AZ ORVOSOK? AMERIKAI MAGYAR VILÁG KEVESEBBET ADNAK JÓTÉKONYSÁGRA AZ AMERIKAIAK WASHINGTON - Az átla­gos jövedelemmel rendelkező amerikai családok 15 százalék­kal kevesebbet adnak ma jóté­konysági célokra, mint 1960- ban. Ennek eredményeképpen egy sor nevelési, vallásos, népjóléti, egészségügyi, művészeti és társa­dalmi szervezet sokkal rosszabb anyagi helyzetbe került, mint azt az infláció és a recesszió indokol­ná. A „Filantrópia és Közszük­ségletek Bizottsága” felmérése szerint azok az amerikai csalá­dok, amelyek évi bevétele 20.000 dollár alatt van (s amelyek az összes adomány ötven százalékát nyújtották­) elsősorban vallási szervezeteket támogatnak ado­mányaikkal. A húszezren felül kereső családok viszont elsősor­ban kórházak, kulturális és ne­velési intézmények fenntartását segítik adományaikkal. . Az adakozások csökkenése jelentős a vallásos szervezetek terén: amíg 1964-ben az összes adomány 49 százalékát kapták, addig 1974-ben csupán 43 százalékát. A bizottság ezt csök­kenést a templombajárás és a parókias iskolák látogatásának általános csökkenésével magya­rázta. A társadalmi és kulturális jellegű donációk ugyanakkor növekedtek. A donációk összege 1973-ban a következő volt: Vallásos célok­ra 10,3 billió, nevelési intézmé­nyeknek 4,4 billió, egészségügy­re 3,9 billió, népjóléti célra 2,1 billió, művészetre 17 billió, egyéb célokra 3,2 billió. Annak ellenére, hogy az összes donáció 50 százalékát az átlagos keresetű családok fize­tik, az összlakosság 1 százaléka, a leggazdagabbak fizetik az összes donáció 13 százalékát. eredményez alacsonyabb orvosi díjszabást. ATOMHÁBORÚ LEHETSÉGES (Folyt, az 1. oldalról) Thomas Schelling, a Harvard egyetem professzora, aki a „Fegyverek Ellenőrzése Szemi­­nárium”-ot szervezte,, így nyilat­kozott a nemzetközi ellenőrzés jövőjéről: „Annak ellenére, hogy én alapvetően optimista ember va­gyok, az elkövetkezendő 25 év megfontolt elemzése alapján arra a következtetésre jutottam, hogy nem leszünk képesek a világ atombombagyártását és az atombombák felhasználását na­gyobb mértékben ellenőrizni 1999-ben, mint amennyire ma képesek vagyunk a­­szombat esti speciális­ heroin vagy pornográ­fia kereskedelmet ellenőrizni.” „S szintén igen ijesztő arra gondolni, hogy egy város egész lakosságát képes lesz valaki kiir­tani, például egy olyan méretű atombombával, amelyet egy erős személy a hátán elszállíthat.” 1945-ben csupán néhány atombombával rendelkezett az Egyesült Államok. És az egész világ. Ma több tízezer atombom­ba van a világon, s közülük több képes 100-szor nagyobb területet lerombolni, mint a Hiroshimára’ ledobott atombomba. MEGHALT MRS. ELMER CHARLES PITTSBURGH — Az egész amerikai magyarság mély meg­döbbenéssel vette a hírt, hogy a William Penn Fraternális egye­sület országos elnökének, Charles Elemérnek az elmúlt hét elején meghalt a felesége. Mrs. Charles, született Kiss Mária, hosszabb ideje beteges­kedett, de az utóbbi időben álla­pota javulást mutatott és így a hirtelen halál még nagyobb fáj­dalmat okozott hozzátartozói­nak, akik már felgyógyulásában reménykedtek. Mrs. Charles temetése az elmúlt kedden volt Springdale­­ben. A gyászoló család kérésére a „világmegváltásokat” az el­hunyt nevében a UNITED CHURCH OF CHRIST javára eszközölték a részvétnyilvánítók. Lapunk munkatársai és olva­sói ezúton fejezik ki részvétüket és Charles Elemér veszteségében való együttérzésüket

Next