Amerikai Magyar Világ, 1976. október (13. évfolyam, 40-44. szám)

1976-10-03 / 40. szám

OÁJ17 JTAYJJAWT TAXTHJJK­V AMERIKAI MAGYAR VILÁG VÁMMENTES IKKA CSOMAGOK FŐÜGYNÖKSÉGE Különböző cikkek vagy IKKA utalványok szabad választásra magyarországi címzetteknek. Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket. MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK is RENDELHETŐK U. S. RELIEF PARCEL SERVICE 245 EAST 80ih STREET, NEW YORK. N. Y. 10021 — Phone LEhigh 5-3535 Igazgató: M. BRACK REICH BEJARAT 1545 2nd AVENUE közzel, például a légierő segít­ségével Angliába juttatni. Az óriási, természetesen fe­dezet nélküli fontösszegnek — így hangzott Lángé hipotézise — elkerülhetetlen gazdasági-pén­zügyi káoszhoz kell vezetnie. Ennek aztán a politikai, sőt katonai következményei belát­­hatatlanok lehetnek. Bár Schel­lenberg kötelességszerűen meg­említette, hogy Hjalmar Schacht környezetében — mint óvatos puhatolózásai során ki­tűnt — „ostobának és gyerme­tegnek” minősítették a tervet, Kaltenbrunnert, majd Heinrich Himmlert is lázba hozta az ötlet. 11 HÍRES bűnügyek! "Elnézést, uram — mondta az ötös szoba vendégének Magdaléna Jelenics, egy bonni negyedosztályú hotelecske, a Fekete Macska tulajdonosnője —, nálunk az a szokás, hogy a hét végén ki kell egyenlíteni a számlát.” A vendég ekkor beismerte: ,,pillanatnyilag” kép­telen kifizetni az eltelt hétért járó hatvan márkát. Frau Jelenincs értesítette a rendőrséget. A közeli őrszoba ügyeletes rendőrtisztje unott arccal vette fel a rosszul öltözött, ideges öregúr személyi adatait. Neve: Friedrich Schwend. Szüle­tett: 1906. november 6-án a württembergi Böckingenben. A rendőrtiszt semmit sem remélt az ezután következő rutin­mozzanattól, de teljesítette kö­telességét: elővette a körözési listát és belenézett. Először azt hitte, a szeme káprázik. Néhány kontrollkérdést tett fel és kide­rült, hogy nem tévedett. Ezután felhívta a belügyminisztériumot és jelentette az illetékes nagy­főnöknek, hogy nem akármilyen vadat fogott. Az előállított zsebében hu­szonnégy márka és negyven pfennig volt. Mikor megkér­dezték, keserű mosollyal ismerte be, hogy égen és földön ez minden vagyona. De a rendőr­tiszt ekkor már tudta, hogy a kopott aggastyánnál nem is olyan nagyon régen mindig annyi készpénz volt, hogy bármelyik luxushotelt megvásárolhatta vol­na, amiben éppen megszállt. Friedrich Schwend, alias dr. FONT-SZTORI Friedrich Wendig volt a második világháború során a náci Német­országban hamisított angol fon­tok legfőbb terjesztője, egy öt kontinensre terjedő hálózat veze­tője. Schwend állítólag autólaka­tosként dolgozott Dél-Németor­­szágban, majd az Anschluss után, 1940-ben áttelepedett Kla­genfurtba. A Wörthi-tó partján a simulékony modorú, jó meg­jelenésű fiatalember bejutott azokba a körökbe, ahol sok — és sokféle — pénz forgott. Eleinte csak egyszerű húro­kon játszott, igyekezett olcsón hozzájutni külföldi valutához és haszonnal túladni azon. Aztán egy holland pénzhamisító fel­figyelt a könnyű kezű arszlánra és megbízta az általa készített hamis dollárok terjesztésével. Schwend elkövette azt a hibát, hogy túlságosan kis körzetben, túlságosan sok hamis pénzt dobott piacra. Először a klagen­furti, majd a bécsi, a salzburgi és az innsbrucki rendőrség figyelt fel a gyanús bankjegyekre. A kör szűkült és Schwendet letartóz­tatták. A világ akkor már túl volt a második világháború első évein, az Anglia feletti légi csatán, amelyben Göring Luftwafféje elszenvedte első vereségét a Royal Force Spitfire-jaitól. Ek­kor már a náciknak minden vagy majdnem minden erő a Szov­jetunió ellen, a keleti frontra kellett és az Anglia elözönlésére kidolgozott Seelöwe terv fiókba került. Ebben a helyzetben kért kihallgatást Walter Schellen­­berg, az RSHA (Reichssicher­­heitshauptamt — Birodalmi Biz­tonsági Főhivatal) külföldi osz­tályának egyik legtehetségesebb munkatársa — később vezetője — dr. Ernst Kaltenbrunnertől, a háború után a nácik ellen lefoly­tatott nürnbergi per egyik — később kivégzett — vádlottjától. Egyik ügynöke, közölte Schellenberg, egy Lángé nevű osztrák közgazdász, azt javasol­ja, gazdasági síkon kellene megpróbálkozni azzal, ami ka­tonailag most nem lehetséges, vagyis Anglia térdre kényszerí­tésével. Megfelelő körülmények biztosításával, korszerű tech­nikával és a legjobb szakem­berek bevonásával óriási tételben hamis angol fontot kellene gyártani és azt minden esz­ A konvencionális fegyverek eladása és az atomfegyverek LONDON — Henry Kissin­­ger legutóbbi látogatása Pakisz­tánban felvetette a hagyomá­nyos és az atomfegyverek egyre növekvő exportjának a prob­lémáját. Állítólag Bhutto elnöknek Kissinger világosan tudtára ad­ta, hogy az Egyesült Államok nem nézi jó szemmel az atom­fegyverek terjedését, s azt, hogy Pakisztán Franciaországtól vá­sárol fegyvereket. Viszonzásképpen Kissinger megígérte, hogy az Egyesült Államok hagyományos fegyvere­ket szállít Pakisztánnak. Kissinger azt is közölte a pakisztáni elnökkel, hogy az Egyesült Államok éppen egy új fegyvereladási törvényt kíván hozni, melynek értelmében a­­zonnal megszüntetik a katonai és gazdasági segély folyósítá­sát mindazoknak az országok­nak, amelyek a megfelelő nem­zetközi ellenőrzés és biztonsá­gi normák megkerülésével atom­energia-technológiát importál­nak. Ez az intézkedés minden valószínűség szerint komoly ellentéteket fog okozni az Egye­sült Államok és szövetségesei között, mivel ma már számos ország képes az atomenergia technológiáját exportálni, köz­tük Anglia és Franciaország. Így az atomerőművet épí­teni szándékozók (avagy az a­­tombombára aspirálók) nem pusztán az Egyesült Államok­tól rendelhetik meg a techno­lógiát, hanem szövetségeseitől is. Angola nyitva hagyta kapuit Nyugat felé LUANDA, Angola — Ma már nem vitás az, hogy a népi mozgalom van hatalmon Ango­lában, s annak vezére Agostinho Neto. Netot széles körben tisztelik az országban, valóságos „atyai” alakként emlegetik. Hatalmas munkabírásáról, a faji megkü­lönböztetés ellen nézeteiről híres. A 13 zsoldos bírósági tárgya­lása — akármi lesz is e tárgyalás kimenetele — tulajdonképpen azt is mutatja, hogy az ország vezetése forradalmi, s ugyanak­kor felelőségteljes is. Mindegyi­kük mondta: „Kubában csak a falhoz állították volna őket, esetleg tárgyalás nélkül, s kivégezték volna őket.” Ami a kubai egységeket illeti, az itteniek fontosnak tartják őket abban, hogy segítség a kiképzést, hogy szakmailag ok­tassák őket, azonban nem tekintik őket hősöknek. A kubaiak közül sokan orvosok, ápolónők, valamint más szakemberek, akik a polgárháború utáni békés építést segítik. Sokan vannak Portugáliából is (Angola portugál gyarmat volt), nagy részük természetesen kommunista. A nyugati országok jelenléte nem olyan nyilvánvaló. Miköz­ben egyre több nyugati ország veszi fel a diplomáciai kapcsola­tot Angolával, az Egyesült Államok továbbra sem küld ide követet, arra hivatkozva, hogy a kubaiak jelen vannak Mindennek ellenére az új angolai vezetés igyekszik „nyitva hagyni a kapukat" a nyugati országok felé: szocialista, de nincs vasfüggönnyel körülvéve. A hagyományos fegyverek importja az Egyesült Államok­ból ugyanakkor szintén fontos szerepet játszik az atomener­giát importáló országok védel­me szempontjából, így minden esetben, amikor az Egyesült Államok eladó képviselői össze­kapcsolják az atomenergia el­lenőrzését az amerikai hagyo­mányos fegyverek eladásával, az illető országok vezetőinek mérlegelni kell, hogy megérn­­e nekik a kockázat: atomener­giát importálni s ugyanakkor elveszteni az amerikai gazda­sági és katonai segélyt. Schwend 1976-ban •1.' 'o^t Val

Next