Amerikai Magyar Világ, 1977. november (14. évfolyam, 45-48. szám)

1977-11-06 / 45. szám

2. OLDAL AMERIKAI MAGYAR VILÁG Megjelenik minden vasárnap Published every Sunday Published by — Kiadó The Liberty Publishing Co. Biditar: ZOLTÁN GOMBOS_______Szerkesztő: GOMBOS ZOLTÁN Editorial and Circulation Office — Szerkesztőség és Kiadóhivatal 1736 East 22nd Street, Cleveland, Ohio 44114 Telefon: 241-5905 valamint 1579 Second Avenue, New York, N.Y. 10028 Telefon: 737-9370 vagy 737-9371 ELŐFIZETÉSI DUAK: Egy évre ......................... $15.00 Fél évre ..............................$8.00 Külföldre, egy évre ... . $20.00 SUBSCRIPTION RATES: One Year $15.00 Half Year ........................... $8.00 Foreign Countries, One Year $20. Second Class Postage Paid at Cleveland Ohio Az Amerikai Magyar Világ és az Amerikai Magyar Népszava vagy a Szabadság (megjelenik minden pénteken) együttes előfizetési ára 1 évre 25 dollár; természetesen az, hogy amikor újra előáll, többet érhet -e el, mint eddig. A legsürgősebb a munkanél­küliség kérdése. Még mindig legalább 6 és fél millió olyan ember nem dolgozik, akiknek nagy szükségük van a munkára, a keresetre. Ez nem tartalmazza azok számát, akik egyszerűen megszüntették erőfeszítésüket, már nem is keresnek munkaal­kalmat. Az ország ezzel hármas veszteséget szenved. Először: munkanélküli segély kifizetése miatt. Másodszor: adóveszteség miatt, mert akinek nincs elég jövedelme, az természetesen nem fizet jövedelem után adót. És végül: lelkileg — mert elveszti bizalmát a nemzetben, a kormányban, a jövőben. ni...” Szerinte akármilyen ki az a fehér réteg, amely­­ kormányozza Dél-Afrikát, mi ügyeink kizárólag rá tartoznak...” Washingtoni levél írta: VÁNDOR PÉTER Senki nem vádolhatja Cartert azzal, hogy nem próbál eleget — de ugyanakkor azt sem lehet mondani, hogy a sok pró­bálkozással, legalábbis ez ideig, sokat ért volna el. Nem az a kérdés most, hogy mi miért nem sikerült, vagy hogy miért nem javasol kevesebbet — vagy akár az, hogy nem kellene­­e rendkívüli meghatalmazásokat adni az elnöknek mindazok tete­jébe, amelyekkel már rendelkez­het. Maradjunk csak a rideg tények mellett. Social Security. Az első nagy lépés sikerült Carternek, a Kongresszus nagyjából elfogad­ta a széles keretbe helyezett ,,csomag”-ot. Ezt követően azonban itt is, amott is igazí­tottak, reformáltak, alakítot­tak..., most ott tartunk, hogy végül is valószínűleg az fog történni mindössze, hogy a befi­zetendő adót felemelik, de az alap­építmény lényegesen nem változik. Energia-megtakarítás. Ennek terén most kezdődik az igazi harc. Ez ideig csak a vitat­kozás bővült. A Ház megtartása sokkal kielégítőbb, mint eleinte volt, de a Szenátus úgy látszik, makacs marad. Kórházi költségek. A kormány határozott és ésszerű javaslatokkal állt elő. Jelenleg úgy látszik, hogy ez évben sem­­m­i sem fog történni ezek megva­lósítására , és jövőre már a politikusok mindinkább a közel­gő választásokkal, a kampányo­lással fognak törődni. Szavazók regisztrálása. Zsákutcába­ jutott a kormány­nak az a javaslata, hogy a szava­zásra jogosultak rövid úton, a szavazás napján, közvetlenül szavazás előtt, legyenek regiszt­rálhatók. Ez végre megszüntetné a jelenlegi terhes, primitív eljá­rást. O’Neill házelnök azt mond­ja, hogy egyelőre nincs rá kilá­tás. Segély­reform. Carter ma is mondja, amit a kampány ide­jén is mindig kiemelt, hogy a jelenlegi közsegély-rendszer egyszerűen „botrányos”, „tűr­hetetlen”, „gyalázatos”. Ki is dolgozott több reform­tervet. Ezek közül eddig egy sem jutott előbbre. És így tovább... felsorolhat­nánk még öt, vagy tíz, vagy akár húsz olyan tervet, amely vagy újdonságot hozna, vagy kívána­tos reformra irányul, vagy leg­alább rövid úton eltöröl valamit, aminek a polgárság nem látja hasznát, de ami — mint minden — egyre több pénzbe kerül. Talán elég azonban példának a fentebbi néhány. Mi a válasz mindezekre? Csak azzal felehetnek a meg­figyelők, amit Carter maga is mond. Nevezetesen: sürget ugyan az idő és a szükség, de még van 3 éve. „Amivel vissza­vetnek az idén, azzal újra előál­lok jövőre”, figyelmeztet min­denkit, akit illet. A nagy kérdés SOK PANAMAI SZERINT „TÚL JÓ AZ USA-NAK A PAKTUM” PANAMA CITY — Kelle- nak, szemben a panamai med­en meglepetés érte Torrijost nacionalisták követeléseivel, panamai kormányfőt a népsza­vazás eredményének azzal a részével, amely negatív. Számí­tottak arra, hogy lesznek elegen, akiknek nem tetszik a Panama-csatornára vonatkozó USA-Panama egyezmény. Azt azonban nem várták, hogy ezek olyan sokan vannak, mint a végeredmény mutatja. A szava­zásra jogosultaknak kb. 90 százaléka szavazott. Ez mintegy 700 000 embert jelent. Közülük kb. 220 000 szavazott a paktum ellen, és ezt ellenzéki képviselők azzal magyarázzák, hogy az egyezmény „túl jó” az Egyesült Államok szempontjából... túl sok kedvezményt ad Amerika­ Ez a kisebbségi, de a vártnál nagyobb megnyilvánulás viszont erősíti Washingtonban azoknak a politikusoknak a kezét, akik támogatják a paktumot. Annak kétharmados szenátusi megerősítése még mindig kétséges , de a tudósítók rámutatnak, hogy nincs időhatár. Arról beszélnek, hogy a kormány felvilágosító munkája eltarthat akár a jövő év végéig is. Az a felfogás tartja magát, hogy végeredményben meg fogják erősíteni a paktu­mot, amely a 2000. évtől kezdve új alapokra fogja helyezni a Panama-csatorna kezelését. Szakítás Dél-Afrikával? Vorster fenyegetőzik WASHINGTON • Az E­gyesült Államok délafrikai nagykövetének ,, tanácskozásra’ ’ való visszahívását a jelek szerint további lépések fogják követni, a Vorster-kormány politikai, karhatalmi és emberi-jogellenes lépései miatt. Nem lehetetlen, hogy ha nem is teljes és formális, de lényegbeli diplomá­ciai és gazdasági szakítás következik. Vorster miniszterel­nök szerkesztőket, riportereket, politikai cikkírókat küld bör­tönbe, egész sor fekete újságot tiltott be és néhány liberális fehér lapot is betiltással fenye­get. Kijelentette, hogy „nem törődünk azzal, hogy mi a külvilág nézete — megvédjük elveinket és biztonságunkat.” Különösen aggasztóvá teszi a helyzetet, hogy burkolt atom­fenyegetést tett a mostani robbanékony helyzetben. Kije­lentette, hogy ő nem tett ígéretet arra nézve, hogy kormánya nem fog atomkísérle­­teket végrehajtani. Ez az állítása éles ellentétben áll azzal, amit Carter elnök és az egész nemzetközi sajtó nemré­giben közölt. Vorster erős kifejezésekkel támadta Ameri­kát is és a Szovjetuniót is. „Mindkettő meg akar fojtani minket”, mondta. Gazdasági bojkott szerinte „nem lesz, mert az üzletemberek nagyon jó üzleteket csinálnak és ezt nem fogják akarni feladni, legfeljebb majd közvetítőkön és képviselő­kön keresztül fognak működ­ Katonák helyei fegyver WASHINGTON — Car elnök javasolta a Kongressz­nak, hogy hagyják jóvá kb. 1 millió dollár értékben a­­ Koreában lévő amerikai hí felszerelések átadását az otti kormánynak. Ezzel egyens­lyoznánk azt, hogy amerit katonaságot fogunk visszavon onnan. Főként tankokról, an tank-rakétákról, helikoptereki és gyalogsági fegyverekről v. szó. Dél-Koreának sokkal n­gyobb saját hadserege va, mint ellenségének, Észak-Kor­ának, amerikai katonaság né­kül is. Fegyverkészlete pedig legmodernebb Ázsiában. John Vorster Bikót agyonverték JOHANNESBURG A délafrikai rendőrhatóságok,­vosi vizsgálatok eredménye lapján, beismerték, hogy Sti Biko fekete népvezér „sül fej sebek” következtében­­ meg. Eleinte ismételten állította a kormány, hogy­­ megbetegedett a börtön! Kruger igaszságügyminisz most azt mondja, hogy sebeket Biko „ellenállás for­mán” kapta, verekedve a fej­­ökkel. Visszavonulnak a honatyák WASHINGTON — Félt, hogy hányan vonulnak s* vissza a Képviselőházból is Szenátusból is. Úgy látj, hogy új rekord készül, az ele a múlt évben érték el, amire szenátor és 50 képviselő­­ pályázott újra* Egyes riporto­k különféle vizsgálatokkal­­ zár kapcsolatba a visszavoná­si hullámot. Pearson kan rep.szenátor a hetedik, bejelentette visszavonulás Eastland (Miss.), McClet (Ark.) és Sparkman (Ala.) szerint rövidesen bejelentik , és így a három legfontos­ bizottság kerül új vezetés­t az igaszságügyi, beruházási külügyi.

Next