Anthropologiai Közlemények, 8. (1964)
1964 / 3-4. füzet - Bartucz Lajos: Világnézeti viták és egyéb tényezők a budapesti embertani tanszék felállításának hátterében 85 év előtt
VILÁGNÉZETI VITÁK ÉS EGYÉB TÉNYEZŐK A BUDAPESTI EMBERTANI TANSZÉK FELÁLLÍTÁSÁNAK HÁTTERÉBEN 85 ÉV ELŐTT írta: DR. BARTUCZ LAJOS (Az Embertani Szakosztály 1961 szeptember 20-iki ülésén tartott előadás kiegészítve) Az 1880-as év fontos fordulópontot jelent a magyar antropológia történetében. Ekkor jelent meg ugyanis, testes füzet alakjában, az 1881. évi állami költségvetés indokolása, melyben (p. 9.) a következőket olvassuk: „Uj tanszékek, melyeknek felállítása a budapesti egyetemen legsürgősebben szükséges, a következők: C) a bölcsészeti karban: a) egy második növénytani és b) egy anthropologiai tanszék. Mindezen tanszékek sürgős szükségességét, a tudomány mellett, az élet gyakorlati igényei is indokolják.” Az új tanszékre 1881. szept. 8-án Török Aurél, a kolozsvári egyetem orvoskarának bonctanprofesszora nyert kinevezést, aki 1881. okt. 3-án kezdte meg embertani előadásait. Ekkor jelent meg magyar nyelven a Természettudományi Társulat kiadásában Topinard Pál francia antropológus híres kézikönyve is Pethő Gyula és Török Aurél fordításában. A budapesti embertani tanszék tehát 85 éves. Ez magában véve ugyan nem nagy idő, de nagy és fontos idő a magyar antropológia történetében, mert tulajdonképpen ebbe a 85 évbe esik bele tudományszakunk hazai történetének az a közel 90%-a, amit tudományos embertannak nevezhetünk. Ennek a 85 évnek legnagyobb részében a magyar antropológia története csaknem egyet jelentett a budapesti egyetemi embertani tanszék történetével, sorsával, még akkor is, ha ez a történet nem volt mindig rózsás, sőt voltak olyan szakai is, amikor e történet nem fejlődést, nem előrehaladást, hanem visszafejlődést, stagnálást, tévútra jutást jelentett. A 85 évből ugyanis csak 38 év alatt volt kinevezett professzora a tanszéknek, míg 47 évig betöltetlenül vegetált és változó szakmájú megbízott igazgatók és előadók látták el annak teendőit. Illik, sőt kötelességünk, nemcsak a múlt, hanem talán még inkább a jövő iránt, hogy ezt a változatos 85 évet főbb vonásaiban áttekintsük, hiteles adatait a jövő számára rögzítsük, mai szemmel kritikailag méltassuk s belőle a tanulságot a jövő számára levonjuk. Ez alkalommal e rendkívül tanulságos 85 évnek csupán kezdeti szakaszával s ebből is főleg a tanszék felállításának körülményeivel s azokkal az eszmeáramlatokkal és egyéb tényezőkkel foglalkozom, amelyek szerepet játszottak a tanszék felállításában és Török Aurél kineveztetésében. 1. A tanszék felállításának költségvetési indokolása A hivatalos iratokból megállapítható száraz tények és dátumok az első pillanatban igen egyszerűeknek és érdekteleneknek látszanak. A tudományok történetét dialektikusan kutató számára azonban mögöttük a korra jellegzetes 51