Anthropologiai Közlemények 53. (2012)
Eredeti közlemények - Pálfi, Gy. - Zink, A. - Maixner, F. - Pósa, A. - Lovász, G. - Wicker, E. - Bereczki, Zs. - Molnár, E.: Egy késő-középkori embertani széria tuberkulózis fertőzöttségének vizsgálata morfológiai és molekuláris biológiai módszerekkel
Anyag és Módszer A bácsalmás-óalmási embertani széria Bácsalmás határában, a bácsalmás-óalmási homokbányában balkáni eredetű népesség 16-17. századi temetőjét fedezték fel az 1990-es évek első felében, melyet később három fázisban tártak fel. A régészeti mellékletek megerősítették, hogy a sírokból feltárt 481 csontváz a török hódoltság idején Szerbiából és Montenegróból betelepült népesség biológiai maradványait képviseli (Wicker 1999, 2011, Lovász és mtsai 2012). A homokos talajnak köszönhetően jó megtartású, morfológiai és molekuláris vizsgálatok elvégzésére egyaránt alkalmas embertani leletek a feltárást követően az SZTE Embertani Tanszék (Szeged) gyűjteményébe kerültek. A széria előzetes antropológiai és paleopatológiai vizsgálatai Az embertani széria általános antropológiai vizsgálatára, és a széria egyes részleteinek előzetes paleopatológiai vizsgálatára az SZTE Embertani Tanszék gyűjteményében került sor. A paleodemogáfiai vizsgálatok tisztázták, hogy a teljes, 481 leletből álló embertani anyag 236 felnőtt (118 férfi, 106 nő és 12 meghatározhatatlan nemű) és 245 gyermek csontvázat tartalmaz (Lovász 2005, 2008). A több szakaszban történt feltárás következtében szakaszosan beérkezett anyagok paleopatológiai feldolgozása is több részletben történt. Valamennyi tanulmány felhívta a figyelmet a szériában megfigyelhető változatos paleopatológiai elváltozásokra - mely léziók jó megfigyelhetősége nyilvánvalóan összefügg a csontvázak jó megtartási állapotával (pl. Horváth és mtsai 1994, Lovász és mtsai 2009, Pálfi és mtsai 1996). A kóros elváltozásokkal foglalkozó tanulmányok több, potenciális tbc-fertőzött esetet leírtak (pl. Bereczki és mtsai 2009, Molnár és Pálfi 1994, Pálfi és mtsai 1997, Pálfi és Ardagna 2002), de eddig nem került sor a széria teljes körű - valamennyi csontvázra, ill. a klasszikus és atípusos esetekre egyaránt kiterjedő, tbc-specifikus feldolgozására. A bácsalmási széria első szakaszai értékes adatokat szolgáltattak a Mycobacterium tuberculosis complex (MTBC) archaikus DNS-vizsgálata számára is (pl. Haas és mtsai 1999, 2000, Neparáczki és mtsai 2011, Zink és mtsai 2007), paleomikrobiológiai vizsgálatra azonban eddig csak a széria rendkívül kis százalékában kerülhetett sor. A 2011/2012-es „pilot project” a potenciális tbc-s léziók komplex vizsgálatához A paleopatológiai és paleomikrobiológia diagnosztikai lehetőségeinek fejlődése, és különös tekintettel a tbc régi leletekből történő kimutathatóságának jelentős javulása alapján egy öt éves nemzetközi kutatási programot indítottunk a közelmúltban a bácsalmás-óalmási embertani széria teljes körű tbc-fertőzöttségi vizsgálatára. Terveink szerint mind a 481 csontvázlelet részletes, makroszkópos morfológiai átvizsgálásra kerül, melynek keretében minden típusú, tbc-vel összefüggésbe hozható szkeletális elváltozást regisztrálunk. Az ún. „klasszikus”, többnyire krónikus tbc-s csont-ízületi léziók (pl. spondylitis tuberculosa, arthritis tuberculosa) mellett az utóbbi évek paleopatológiai diagnosztikájában egyre inkább alkalmazott „atípusos” ill. „kezdeti stádiumú”, tbc-vel összefüggő tünet együttes (pl. periostitis bordák visceralis felszínén, meningitis-jelző endocraniális elváltozások, hypervascularisatio vagy periostitis csigolyákon, hidegtályog-nyomok, gümőkóros calcificatio) előfordulásait, és azok asszociációit is feljegyezzük. Bizonyos, fertőzésekhez gyakran kapcsolódó, korábban általában „stressz marker” vagy „nonpecifikus stressz marker” kategóriába sorolt tünetek (pl. cribra orbitalia, cribra cranii, periostitis hosszúcsontokon) szintén regisztrálásra kerülnek. A program során a széria valamennyi - 481 - csontvázából mintát veszünk DNS