Anthropologiai Közlemények 54. (2013)

Eredeti közlemények - Spekker, O. - Pósa, A. - Pálfi, Gy. - Zink, A. - Maixner, F. - Bereczki, Zs. - Molnár, E.: Specifikus fertőző megbetegedés diagnózisa Vésztő Mágori-halom újkőkori leletein

Anthrop. Közl. 54: 77-92. (2013) SPECIFIKUS FERTŐZŐ MEGBETEGEDÉS DIAGNÓZISA VÉSZTŐ MÁGORI-HALOM ÚJKŐKORI LELETEIN Spekker Olga1, Pósa Annamária 2, Pálfi György1, Albert Zink3, Frank Maixner3, Bereczki Zsolt1 és Molnár Erika1­ ­Szegedi Tudományegyetem, Embertani Tanszék, Szeged;­­Szegedi Tudományegyetem, Genetika Tanszék, Szeged; Institute for Mummies and the Iceman, EURAC Research, Bolzano, Olaszország Spekker O., Pósa A., Páll! Gy., Zink, A., Maixner, F., Bereczki Zs., Molnár E.: Diagnosis of a specific infectious disease in the Neolithic human remains of Vésztö-Mágor. The aim of this study is to present new data on the paleoepidemiology of tuberculosis in the Neolithic period of Hungary based on paleopathological investigation of skeletal remains from the Tisza culture (ca. 4900-4500 BC) tell settlement of Vésztő-Mágor. The examination of the remains of 30 individuals was performed using standard macromorphological methods, which was extended in the suspected cases with paleomicrobial analysis. The paleopathological investigation of the series revealed 4 probable tuberculous cases. Most of the detected alterations (rib lesions, superficial vertebral changes/hypervascularisation and endocranial alterations) could be considered as atypical or early-stage TB lesions. The tooth sample of Grave no. 13 proved the presence of MTB aDNA in the dental pulp. The complementary morphological and biomolecular proofs of TB infection strengthen the preliminary diagnosis of this case and the presence of tuberculosis in this population 7,000 years ago. Keywords: Paleopathology; Vésztő-Mágor; Neolithic period; Tisza culture; Tuberculosis. Bevezetés A tuberkulózis egyike az emberiséget legrégebben sújtó fertőző betegségeknek, mely egy rövid ideig tartó regresszió után ismét újult erővel támad és napjainkban a legtöbb halálos áldozatot követelő baktérium okozta megbetegedés. A World Health Organization (WHO) 2011-es jelentése szerint 2010-ben kb. 8,5-9,2 millió új tbc-s esetet regisztráltak és a tuberkulózishoz köthető halálesetek száma meghaladta az 1,4 millió főt. Becslések szerint a Föld népességének közel egyharmada, azaz megközelítőleg 2 milliárd ember hordozhatja a kórokozót (World Health Organization 2011). Az ősi ellenfél története szorosan összefonódik az emberiség történetével. A közelmúlt molekuláris biológiai vizsgálatai alapján a tbc mint fertőző betegség - a Homo genus legkorábbi tagjaihoz hasonlóan - kb. 2,5-3 millió évvel ezelőtt, Kelet-Afrikában jelenhetett meg. A kutatók úgy gondolják, hogy az akkori tbc-s megbetegedések hátterében egy hipotetikus Mycobacterium ős, az ún. Mycobacterium prototuberculosis állhatott. A M. tuberculosis fejlődési vonaláról elsőként a M. canettii válhatott le (Brosch és mtsai 2002). Az evolúciós szempontból rendkívül sikeres humán patogénnek tekinthető mai modern Mycobacterium tuberculosis leválása viszonylag későn, kb. 30-40000 évvel ezelőtt következhetett be (Gutierrez és mtsai 2005, Brisse és mtsai 2006). A paleomikrobiológiai vizsgálatokkal is igazolt legkorábbi tuberkulózisos eset a neolit korból, mintegy 9000 évvel ezelőttről származik (Hershkovitz és mtsai 2008). A tbc nyomait mutató legrégebbi európai (Heidelberg) csontvázlelet szintén az újkőkorból

Next