Anyagi Érdekeink, 1869 (2. évfolyam, 16-62. szám)

1869-01-17 / 16. szám

II. évfolyam. Pest, január 17-én 1869. 16. szám. anyagi Érdekeink 6 Sn Szerkesztőségi iroda és kiadó-hivatal: az orez. magyar iparegyesület helységében, Pest, régi szinépület I. emelet. A lapot illető küldemények ide intézendők '€ __________________y AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPAREGYEStLE1 UV Az egyesület megbízásából kiadják; STEINACKER ÖDÖN és MUDRONY SOMA. , mgjelen e lap minden vasárnap Előfizetési fiij : ' nem tag. részére egyévre 6 frt félévre 3 „ tagok részére egy évre 4 frt félévre 2 „ Hirdetési dij : 3 hasábos petit so- : rönk int G kr. — A 30 krnyi bélyeg illeték külön számittatik. 'e __________________9> Minthogy lapunk szétküldésében a legnagyobb pontosságot akarjuk meglionositanl, kérjük a t. előfizetőket, bogy a netalán tapasztalandó legkisebb rendetlenségnél — bérinentetlen nyílt levélben — azonnal reclamálni szíveskedjenek. T A R T A L O M: Közvélemény szervezése. — Női munka és női ipariskolák. — A gyári munkások biztosítása. — A hazánkban eredő víz­tömegek hasznosítása. — Az uj távirati szerződés. — IJjabb találmányok és közlemények az ipar teréről: Emelömü (Ele­vator) száraz és hig állományok számára. — Szaru- és fafestés. — Ónöntvény bronczozása. — Dobb szabadalmazott fűtése a „Wiener Ztg.“ nyomdájában. — Hasznos jegyzetek. Javított kapu. — Padlózat bevonása vizüveggel. — Legjohb ragasz­tószer. — Vegyesek. — Könyvészet. — Kiadósági levelezés. A közvélemény szervezése. Tisztába kell jönnünk magunkkal a felett, hogy mit k vetel hazánkban az iparemolkedésének hajthatatlan lo- ^ ája, és e kívánalmakat addig és oly határozottan kell hs> ;igoztatnunk,migországos közveleménynyé válnak, mely­nek ellent nem állhat sem szaktársaink elfogultsága, sem az állam szükkezü fukarsága. E czélra egy iparosokból és ips os érdekeltekből álló, helyesen szervezett országos gyülekezetét kell létre­hoznunk. A ki azt véli, hogy ez minden előkészület nélkül, egy iniszteri parancsszóra, vagy egy országos nevű hazafi elkesitő szózatára létrehozható, az — mint az angolszáz példabeszéd mondja — a számadását gazda nélkül csi­nálja. Olyan országokban, a hol az iparkamarák az iparos osztály meggyőződésében erős alappal birnak, ott egy emi- lyen gyülekezet létesítése gyermékjáték lehet. Nálunk nem az. Nálunk a kereskedelmi és iparkamarák oly ide- genszerü, ellenszenves intézményt képeznek, hogy belőlük az iparos osztály valódi közvéleményének kisarjadzását re­mélni egyátalában nem lehet. Nem akarjuk mi ezzel a kereskedelmi és iparkama­rák intézményét bírálni vagy helyeselni; ha az iparkama­rák intézménye jó — tant mieux, ha rósz — tant pis! Ne­künk ohez most semmi közünk. Hanem ezerszeres bizonyí­tékok és megczáfolhatlan tapasztalatok alapján tétovázás nélkül constatálni merjük azon tényt, hogy ha az iparka­marák tökéletes mellőzését decretálnók, az egész iparos­osztály könnyebbülten nagyot lélegzone, mint a kinek leikéről egy mázsányi teher esett le, és egyetlen egy hang som szólalna meg, hogy az iparkamarák részére kegyelmet esdjen. Az iparos osztály ezerszer jobban szereti o téren a tö­kéletes tabula rását, mint a legtökéletesebb kereskedelmi és iparkamarai intézményt. Ez nem izgatás az iparkamarák ellen, hanem a hely­zet tényszerű előadása. És ha a dolgok igy állnak, akkor bizony legalább is elvakultság, az iparos közvélemény szervezését a kereskedelmi és iparkamaráktól remélni. Igen jól tudjuk mi azt, hogy a kamarai intézmény helyettesítése nem könnyű, sőt hogy felette nehéz olyan közeget alakitani, mely az iparos osztály részvétére tá­maszkodhatnék, mivel— a mint már többször kimondtuk — az iparososztály nagy része saját érdekei iránt is mond- hatlan közönynyel viseltetik. Azon intézménynek, mely az iparososztály közvéle­ményének szervezésére leend hivatva, olyannak kell lennie mely a szervezés előtt először részvétet hódit maga iránt. És erre alig képes más intézmény, mint a szabad és közvetlen társulás. A társulás eszméje iránt az iparos osztály nem idegen, sőt ez osztály java meg- győződésszerü lelkesedéssel viseltetik az újabb kornak azon nagyszerű szellemóriása iránt, mely minden téren annyi bámulatra ragadó eredményt mutatott fel, a melytől némelyek — talán nem épen alaptalanul — a társadalmi és gazdasági viszonyoknak teljes átalakulását várják, mely a tőke túlsúlyának megtörésére, s a megzavart gazdasági egyensúlynak és öszhangnak helyre állítására látszik hivatva. A ki az iparos közvélemény szervezésének nagyszerű művét sikeresen be akarja végezni, annak az iparos-osztály érintett társulási hajlamát, ezen létező és működő gaz­dasági erőt, kell megragadnia és a kitűzött czélra irányoz­nia. Meg kell ragadnia az egészséges és üdvös izgatás lel­kesítő szövétnekét és az ország minden részében az iparos­osztály minden rétegében fel kell gyújtania a szabadelvű társulás iránti lelkesedést. A felköltött önerő azután eré­lyes és öntudatos vezetés mellett megfogja tenni kötelesség- szerű hivatását. A kezdeményezés ez irányban az országos magyar iparogyesület feladatát képezi. Az iparegyesület lelke­sítő, buzditó és irányadó életerejének el kell hatni a nagy iparos testnek legtávolabb izeibe. Az egész ország iparo­sainak testületét egy idegrendszerrel kell átszőni, mely­nek központjából — mint az emberi testben az agyvelőből — kiinduló mozgalom a legtávolabb izekben is rezgésbe hozandja az idegeket és a holt tömegnek életet adand . . . 16

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék