Anyagi Érdekeink, 1869 (2. évfolyam, 16-62. szám)

1869-09-12 / 50. szám

399 rendezetlenebbek, ritkább népességünknél fogva a mun­káskezek és a szükségelt értelmiség hiánya erősen érez­hető, s a munkabér ehhez képest aránylag magasabb, mint Ausztriában, végül a gépgyártás csekély fejlettsége követ­keztében a szükséges készülékek megszerzése és jó karban tartása több költséggel jár. Mindezen okoknál fogva a ter­melés nálunk aránylag több költséget okoz, anélkül hogy a termelvény mennyisége és minősége arányosan emelked­nék ; sőt ellenkezőleg: a magyarországi répa aránylag cse­kélyebb czukortartalommal bírván, a termelt czukor meny­­nyisége és minősége is csekélyebb és aránylag kevesebb bevételt eredményez, mint Ausztriában. 3. A külfölddel szemben e viszonyok még kedvezőtle­nebb színben tűnnek fel, mivel azon előnyök, melyekkel az Ausztria Magyarországgal szemben bír, a külföldön még nagyobb mérvben megvannak, de ezek mellett itt még más előnyökkel is találkozunk, nevezetesen a föld nincs adóval oly nagy mértékben megterhelve mint nálunk, s ezért a földmivelő nem kényszerül adóját a répafogyasztóra áthárítani, ami nemcsak azért érdemel említést, mivel a czukortermelő aránylag olcsóbb nyersanyagot kap feldol­gozásra, hanem azért is, mivel az áthárítási kísérletekkel járó küzdelem is elmarad, és ezáltal az üzelem egyenlete­sebben, nyugodtabban folytatható. De továbbá a vasutakon és víziutakon való szállítás a legtöbb mivelt államban jó­val olcsóbb, különösen amióta több külföldi vasúton a szénre nézve a fillértarifa hozatott be. Végre a külföld a rendezett valuta folytán számításaira nézve biztosabb tá­jékozási alappal bír, mint mi, és a pénztőke is jóval olcsób­ban megszerezhető. 4. Azon általánosan hangoztatott panasz, hogy a ma­gyarországi répa nem bír oly nagy czukortartalommal mint az ausztriai termelvény, annyiban alapos, amennyiben a hasonló czukortartalmú répa nálunk kivételnek tekinthető. 5. A magyarországi répa kevesebb czukortartalmának oka leginkább égalji és nemzetgazdasági viszo­nyainkban rejlik. Az elsőhöz tartozik az esőzés csekély és rendetlen volta, továbbá a szeles időjárás, és némely vi­dékeken még a talajnak azon sajátsága, hogy a czukor­­képződésre gátlólag ható vagyis azt ellensúlyozó sókat tar­talmaz. Az általános nemzetgazdasági okokhoz számítható a munkáskezek hiánya és általában az intenzív gazdálko­dás fejletlensége , mivel a czukortartalomra nagy befolyás­sal bír a gondos mivelés. 6. Az iparegyesület több tagjától nyert értesítések nyo­mán azt mondhatjuk, hogy a legjobb répa alig polarisál többet 13—15 foknál. A középszerű répa 8—12 fokot és a legroszabb minőségű 6—7 fokot polarisál. Ezen számok termésetesen csak átlagosaknak tekinthetők. 7. A magyarországi czukorrépa c­ukortartalmának át­lagát csak több éveken át folytatott pontos felvételek által lehetne meghatározni, megközelítőleg azonban mintegy 10 fokot tehet. 8. Az ausztriai, névszerint csehországi, morvaországi és siléziai répa c­ukortartalmának átlaga a magyarországinál körülbelől két foknyival többet tehet; a galicziai répa talán nem tartalmasabb a magyarországinál. 9. A cseh-morvaországi és siléziai répa polarisatiója rendesen 10 és 15 fok között ingadozik, de legroszabb esetben 7, és legjobb esetben 16 foknyi polarisatió is elő­fordul.­­ A czukortartalom azonban egyenletesebb mint a magyarországi répánál. 10. A termelés nagyobb egyenletessége az ausztriai tar­tományokban a répa mennyiségére is vonatkozik, mely itt kat, holdanként átlag 150— 300 mázsára tehető, úgy hogy e mennyiségre meglehetős biztonsággal számíthatni is. — Magyarországon a termelés mennyisége 50 és 300 mázsa között ingadozik, anélkül hogy itt valamire bizton számí­tani lehetne. 14. E kérdésre a felelet 2. alatt foglaltatik. 12. Egy mázsa magyarországi répától átlag 67a— 7 font nyers czukor nyeretik. — Szárított répára vonatkozólag nem sikerült adatokat nyernünk. 13. Finomított és szinczukor pedig lesz egy mázsa nyers répából átlag 5—6 font. 11. Ezen átlagos nyeremény körülbelül olyan arányban áll az osztrák tartományok átlagához, mint 100 a 115-höz. 16. A belföldön kívül a magyarországi czukor főpiaczait Ausztria déli tartományai, továbbá Olaszország, Románia és Szerbia, végül a Levante. A nagyobb kivitel akadályai átalában leginkább kereskedelmi összeköttetéseink és köz­lekedési eszközeink fejletlenségében, és ahol vasútak van­nak is, a szállítási díjaknak magasságában és az általáno­san ismert szállítási calamitásokban keresendők, amivel összefüggésben áll a consulságok czélszerűtlen szervezete, név szerint pedig a consulsági tudósítások ritka késedelmes közzététele és nem kimerítő volta. 17. A magyarországi czukor legközelebbi versenytársa a cseh-morva és siléziai czukor. Ezeken kívül azonban külö­nösen külföldön valamennyi czukortermelő ország, név sze­rint a tengerentúli gyarmatokon kívül Francziaország, Né­metalföld, Belgium, melyek mint tengermelléki országok, kifejlett hajózásuknál fogva nagy előnynyel bírnak Ma-­­­gyarország felett. 18. A magyarországi gyárakban a férfi-napszám 60 kr. és 1 írt 50 kr. között váltakozik. Az ausztriai tartományok­ban ellenben sehol sem haladja meg az egy forintot és 45, sőt 30 krig alászáll. 19. A kényszerű megváltás szerinti adóztatás a c­ukor­­gyárosok általános vallomása és a dolog természete szerint teljesen megfelel ez iparág érdekeinek, s ezért kívánatos, hogy ez adóztatási rendszer, mely nem kíván nagy ellen­őrzési és mérési költségeket, mely a gyárosnak a terme­lésben szabad mozoghatást enged, a répalenyezés minden szokásos módjaira kiterj­esz­tessék, mire nézve a tapasztalás , és a kitételek remélhetőleg biztos kulcsot fognak szolgál­tatni. Feleslegesnek tartjuk megemlíteni, hogy a kényszerű megváltási rendszer előnye leginkább abban áll, hogy az adóbehajtási és ellenőrzési költségeknek jelentékeny meg­­kímélését lehetségesig, mely költségek pedig tiszta veszte­ségnek tekintendők mind a gyárosra, mind az államra nézve.

Next