Anyagi Érdekeink, 1869 (2. évfolyam, 16-62. szám)
1869-09-12 / 50. szám
399 rendezetlenebbek, ritkább népességünknél fogva a munkáskezek és a szükségelt értelmiség hiánya erősen érezhető, s a munkabér ehhez képest aránylag magasabb, mint Ausztriában, végül a gépgyártás csekély fejlettsége következtében a szükséges készülékek megszerzése és jó karban tartása több költséggel jár. Mindezen okoknál fogva a termelés nálunk aránylag több költséget okoz, anélkül hogy a termelvény mennyisége és minősége arányosan emelkednék ; sőt ellenkezőleg: a magyarországi répa aránylag csekélyebb czukortartalommal bírván, a termelt czukor menynyisége és minősége is csekélyebb és aránylag kevesebb bevételt eredményez, mint Ausztriában. 3. A külfölddel szemben e viszonyok még kedvezőtlenebb színben tűnnek fel, mivel azon előnyök, melyekkel az Ausztria Magyarországgal szemben bír, a külföldön még nagyobb mérvben megvannak, de ezek mellett itt még más előnyökkel is találkozunk, nevezetesen a föld nincs adóval oly nagy mértékben megterhelve mint nálunk, s ezért a földmivelő nem kényszerül adóját a répafogyasztóra áthárítani, ami nemcsak azért érdemel említést, mivel a czukortermelő aránylag olcsóbb nyersanyagot kap feldolgozásra, hanem azért is, mivel az áthárítási kísérletekkel járó küzdelem is elmarad, és ezáltal az üzelem egyenletesebben, nyugodtabban folytatható. De továbbá a vasutakon és víziutakon való szállítás a legtöbb mivelt államban jóval olcsóbb, különösen amióta több külföldi vasúton a szénre nézve a fillértarifa hozatott be. Végre a külföld a rendezett valuta folytán számításaira nézve biztosabb tájékozási alappal bír, mint mi, és a pénztőke is jóval olcsóbban megszerezhető. 4. Azon általánosan hangoztatott panasz, hogy a magyarországi répa nem bír oly nagy czukortartalommal mint az ausztriai termelvény, annyiban alapos, amennyiben a hasonló czukortartalmú répa nálunk kivételnek tekinthető. 5. A magyarországi répa kevesebb czukortartalmának oka leginkább égalji és nemzetgazdasági viszonyainkban rejlik. Az elsőhöz tartozik az esőzés csekély és rendetlen volta, továbbá a szeles időjárás, és némely vidékeken még a talajnak azon sajátsága, hogy a czukorképződésre gátlólag ható vagyis azt ellensúlyozó sókat tartalmaz. Az általános nemzetgazdasági okokhoz számítható a munkáskezek hiánya és általában az intenzív gazdálkodás fejletlensége , mivel a czukortartalomra nagy befolyással bír a gondos mivelés. 6. Az iparegyesület több tagjától nyert értesítések nyomán azt mondhatjuk, hogy a legjobb répa alig polarisál többet 13—15 foknál. A középszerű répa 8—12 fokot és a legroszabb minőségű 6—7 fokot polarisál. Ezen számok termésetesen csak átlagosaknak tekinthetők. 7. A magyarországi czukorrépa cukortartalmának átlagát csak több éveken át folytatott pontos felvételek által lehetne meghatározni, megközelítőleg azonban mintegy 10 fokot tehet. 8. Az ausztriai, névszerint csehországi, morvaországi és siléziai répa cukortartalmának átlaga a magyarországinál körülbelől két foknyival többet tehet; a galicziai répa talán nem tartalmasabb a magyarországinál. 9. A cseh-morvaországi és siléziai répa polarisatiója rendesen 10 és 15 fok között ingadozik, de legroszabb esetben 7, és legjobb esetben 16 foknyi polarisatió is előfordul. A czukortartalom azonban egyenletesebb mint a magyarországi répánál. 10. A termelés nagyobb egyenletessége az ausztriai tartományokban a répa mennyiségére is vonatkozik, mely itt kat, holdanként átlag 150— 300 mázsára tehető, úgy hogy e mennyiségre meglehetős biztonsággal számíthatni is. — Magyarországon a termelés mennyisége 50 és 300 mázsa között ingadozik, anélkül hogy itt valamire bizton számítani lehetne. 14. E kérdésre a felelet 2. alatt foglaltatik. 12. Egy mázsa magyarországi répától átlag 67a— 7 font nyers czukor nyeretik. — Szárított répára vonatkozólag nem sikerült adatokat nyernünk. 13. Finomított és szinczukor pedig lesz egy mázsa nyers répából átlag 5—6 font. 11. Ezen átlagos nyeremény körülbelül olyan arányban áll az osztrák tartományok átlagához, mint 100 a 115-höz. 16. A belföldön kívül a magyarországi czukor főpiaczait Ausztria déli tartományai, továbbá Olaszország, Románia és Szerbia, végül a Levante. A nagyobb kivitel akadályai átalában leginkább kereskedelmi összeköttetéseink és közlekedési eszközeink fejletlenségében, és ahol vasútak vannak is, a szállítási díjaknak magasságában és az általánosan ismert szállítási calamitásokban keresendők, amivel összefüggésben áll a consulságok czélszerűtlen szervezete, név szerint pedig a consulsági tudósítások ritka késedelmes közzététele és nem kimerítő volta. 17. A magyarországi czukor legközelebbi versenytársa a cseh-morva és siléziai czukor. Ezeken kívül azonban különösen külföldön valamennyi czukortermelő ország, név szerint a tengerentúli gyarmatokon kívül Francziaország, Németalföld, Belgium, melyek mint tengermelléki országok, kifejlett hajózásuknál fogva nagy előnynyel bírnak Ma-gyarország felett. 18. A magyarországi gyárakban a férfi-napszám 60 kr. és 1 írt 50 kr. között váltakozik. Az ausztriai tartományokban ellenben sehol sem haladja meg az egy forintot és 45, sőt 30 krig alászáll. 19. A kényszerű megváltás szerinti adóztatás a cukorgyárosok általános vallomása és a dolog természete szerint teljesen megfelel ez iparág érdekeinek, s ezért kívánatos, hogy ez adóztatási rendszer, mely nem kíván nagy ellenőrzési és mérési költségeket, mely a gyárosnak a termelésben szabad mozoghatást enged, a répalenyezés minden szokásos módjaira kiterjesztessék, mire nézve a tapasztalás , és a kitételek remélhetőleg biztos kulcsot fognak szolgáltatni. Feleslegesnek tartjuk megemlíteni, hogy a kényszerű megváltási rendszer előnye leginkább abban áll, hogy az adóbehajtási és ellenőrzési költségeknek jelentékeny megkímélését lehetségesig, mely költségek pedig tiszta veszteségnek tekintendők mind a gyárosra, mind az államra nézve.