Anyagi Érdekeink, 1869 (2. évfolyam, 16-62. szám)

1869-03-28 / 26. szám

II. évfolyam. Pest, márczius 28-án 1869. 26. szám. A lapot illető küldemények ide intézendők ve__________________& Minthogy lapunk szétküldésében a legnagyobb pontosságot akarjuk meghonosítani, kérjük a­z. előfizetőket, hogy a netalán tapasztalandó legkisebb rendetlenségnél — bérmentetlen nyílt levélben — azonnal reclamálni szíveskedjenek. Szerkesztőségi iroda és kiadó­ hivatal­az orsz. magyar ipar egyesület helységében, Fest, régi szinépület I. emelet. Megjelelt e lap minden vasárnap Előfizetési dij : nemtag. részére egy évre 6­árt félévre 3 „ ANYAGI ÉRDEKEINK AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPAREGYESÜLET KÖZLÖNYE, Az egyesület megbízásából kiadják: STEINACKER ÖDÖN és MAJDRONY SOMA. a 3. tagok részére egy évre 4 frt félévre 2 ,, Hirdetési dij : 3 hasábos petit so­­ronkint 6 kr. — A 30 krnyi bélyeg illeték külön számittatik. _________________________________­ TARTALOM: Alapítóláz és a kormány — Kelet-Kárpáti vasút. — A munka­megosztás. — Ifjabb találmányok és közlemények az ipar teréről. Abbott lentöző gépe. Gőzkazán. A festőfák festőfák festőanyagának elkülönítése. — Hasznos jegyzetek. Cseresz­nyemag kiszedő gép. Ibolyaszinü tinta. Angol iró- és­­másolótinta. — Vegyesek. — Levelezések — Könyvészet. IfSjcf* Előfizetési felhívás. Az „Anyagi Érdekeink“ mint nemzetgazdasági szaklap, azon törekvéseket képviseli és támogatja, melyek hazánk vagyonosodására és művelődésére czéloznak, és különös figyelmet fordít az ipar fejlődésére. Eddigi terjedelme már-már szűknek mutatkozván, igyekezni fogunk a lapot április 1-től fogva nagyobbí­tani. Mindazáltal ára változatlan marad, ugyanis: ■ Ipar egyesületi tagok részére: Nem tagok részére: április—deczemberre . . 3 frt..................................4 frt 50 kr. április—szeptemberre . . 2 „...............................3 „ — „ április—júniusra . . . 1 „...............................1 „ 50 „ Oly­an előfizetők, kik az év végéig fizetnek elő, az ez évben már megjelent számokat (20 kv. szétküldési költség beküldése esetében) ingyen kapják. Kérjük egyúttal azon­t. előfizetőinket is, kiknek előfizetése márczius végével lejár, hogy előfizetésüket mielőbb megújítsák, nehogy a szétküldés fenakadjon. Az előfizetési pénzek intézendők. Az országos magy. iparegyesület igazgatóságához. (Pest, régi színházépület I. emelet.) Az alapítóláz és a kormány. „A világ kevés bölcseséggel kormányoztatok.“ Ezen szójárás már olyan régen el van csépelve, hogy szintén rösteljük ismételni. . . Azonban, úgy látszik, hogy a ke­vés bölcsességű miniszter, a­ki e szójárást kitalálta, ez egyszer sokkal nagyobb mértékben igazat talált mondani, mint maga is akarta. A fentebbi mondat, úgy látszik, há­romszorosan igaz: először is igaz, hogy a kormányzáshoz nem szükséges nagy bölcseség, hanem inkább csak a köz­vélemény iránti helyes tapintat; másodszor igaz, hogy a kormányzás rendesen azok kezében van, a­kiknek a bölcse­­ségből nem nagy adag jutott, és harmadszor úgy látszik, hogy a különben okos emberek is — mihelyt kormányoz­­niok kell, — a bölcseségnek azon szinonalára hanyatlanak le, mely elég alacsony arra, hogy a szokásos középszerű mértéket meg ne haladja, vagyis Oxenstierna szavaival élve, hogy „kevés bölcseségünek“ legyen jellemezhető. Ezen gyászos elmélkedésekre az osztrák kereskedelmi miniszter legújabb esete indít bennünket. Ez esetet szíve­sen hallgatással mellőznék, ha nem volna tudomásunk a lajthántúli „intézőknek“ azon végzetes törekvéséről, hogy bennünket tévedt lépéseinkben mindenkor egyetemleges­ségbe vonjanak; s ha attól nem kellene tartanunk, hogy itteni intézőink a vonzó erőnek engedni hajlandók lehetnek . . . Nem tartjuk kívánatosnak, hogy jelen esetben a lajthán­tali átkiáltásra Magyarországból olyan viszhang eredjen, mely bennünket is comprommittálhatna. Pedig a­mint a bécsi minisztériumot az alapító­ láz ellen kigondolt intéz­kedései a nemzetgazdák előtt nevetségessé tették, azon ké­pen az utánzás a mi kormányunkat is csak nevetséges színben tüntethetné fel. A dolog ugyanis következőleg áll. — Az alapítói üzelem ez év folytában a Lajthán innen ép úgy mint a Lajthán túl, oly mérvet öltött, mely valóban megdöbbentő lehetne, ha a nemzetgazdaság történetében az ilyen nemű őrjöngésnek már végtelenségig túlzott példái nem merül­tek volna fel. A harmadfél hónap alatt gyártott részvé­nyeknek névértéke jóval felül haladja a harmadfélszáz 26

Next