Anyagi Érdekeink, 1873 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1873-04-20 / 4. szám
Uj folyam. III. kötet. Pest, 1873. ápril 20. IV. füzet. ANYAGI ÉRDEKEINK AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPAREGYESÜLET KÖZLÖNYE. Megjelen havi füzetekben. Szerkeszti: Madrony Soma. Szerkesztőségi iroda és kiadó-hivatal az orsz. m. Iparegyesület helyiségében. Pest, Országút 7. sz. I. emelet. Az országos magyar iparegyesület tagjai e lapot ingyen kapják. Nem tagokra nézve az előfizetés egész évre 3 frt., félévre 1 frt. 50 kr. . Tartalom : Általános rész : Havi szemle. — Ipari szabadalmak és az amerikai Patent Office. — Az ipar művészeti iránya és az iparmuzeumok. — A női munkások alkalmazása az iparban. — Gyakorlati iparűzés: Rend szabadalmazott szíj felillesztője, Hale pergő fúrója, Tyukody vasúti kocsija, barna szénfütésű olvasztó-kemencze. — Vegyesek. Iparegyesületi ügyek : Képviselő bizottsági ülés april 8-án, közgyűlés ápril 20-án. Nemzetgazdasági szakosztály márczius 21-én és márczus 28-án, kézműipari szakosztály april 1-én. — Keleti megnyitó beszéde. — György adóreformügyi pótjavaslata. — Nyugtázás. Havi szemle. A hivatalos „Austriá“-ban megjelentek az osztrákmagyar monarchiának közös vámterületébe behozott és a kivitt árukról szóló kimutatások 1872-ről. E kimutatások szerint az áruforgalom oly jelenségeket mutat, melyek nagy érdekkel bírnak és gondolkozásra adnak okot. 1872-ben a jegyzékekben foglalt áruk behozatala 592.441,203 forintot, kivitele 382.181,263 forintot tettek. A behozatal tehát mintegy 210 millió fttal múlta felül a kivitelt. A nemesfémek behozatala 33.547,384, kivitele 50.134,480 ftot tett, tehát a kivitel a behozatalnál majd 17 millióval több. Ha ez összeget a 210 millió behozatali többletből leszámítjuk, marad mintegy 193 millió ft, melyet sem nemes ércczel, sem árakkal nem fizettünk meg, melyet tehát más értékekkel kellett fedezni, például papírpénzzel, értékpapírokkal, vagy amelyek még fedezetlenek maradtak, illetőleg, melyekkel még adósok vagyunk. Miután a behozott áruk legnagyobb része forgó tőkét vagy használati, illetőleg fogyasztási cikket képez, az értékpapírok pedig a legtöbb esetben, valamely beruházott álló tőkét képviselnek, ebből azon eredmény foly, hogy az elmúlt évben az üzleti forgalom Ausztriának és Magyarországnak tetemes mennyiségű álló tőkéjét juttatta külföldiek tulajdonába. Hogy mennyit tesz ez eladósodás összege, 50 vagy 100, vagy 150 milliót, azt határozottan nem lehet tudni, de bármennyit tesz is, kétségtelen tény, hogy e jelenség nagyon sajnos, azon esetben, ha az eladósodás nem oly értékek behozatalából vagy létesítéséből ered, mely értékek megfelelő kamatozást, vagyis termelést vonnak maguk után. Olyan gazdálkodás ez, mint midőn valamely magángazda, például földbirtokos, a gazdaságában elfogyó használati tárgyakat és fogyasztási czikkeket, nem eladott termelvényeiből fedezi, hanem földbirtokára betábláztatja. A vámjövedelem összesen 27.835,197 ftot tesz, (miből Magyarország javára a 70 : 30-at, százalékarány szerint 8.350,557 ft számittatik). Az 1871-iki évvel összehasonlítva, a behozatal 1872 ben mintegy 68 millióval emelkedett, ellenben a kivitel mintegy 80 millóval csökkent. A behozatal emelkedését legnagyobb részben a mezei és kerti termények, szövött és fonott árúk dohány és dohánytermelvények, állatok, zsiradékok, gépek és rövi árúk, tüzelő, érdő és szeranyagok behozata okozta A kivitel csökkenését főleg a mezei és kerti termelvényei csökkent kivitele (49.3 millióval), továbbá a szövő és fonó anyagok (9.7 m.), gépek és rövid árúk, gyarmati áruk és déli gyümölcsök (8.9 m.), zsiradékok és zsíros olajok (4.9 m), fa-, üveg-, kő és anyagárus, (2,7 mill.) stb. csökkent kivitele idézte elő. A mezei és kerti termelvények a behozatalnál és kivitelnél majdnem 70 millió fonttal változtatták kedvezőtlenebbre az úgynevezett kereskedelmi mérleget 1871-hez képest, holott már ezen év sem volt kedvezőnek mondható. Egyébiránt kézzelfogható, hogy a kedvezőtlen eredmény főleg Magyarország rovására esik, ami még világosabban kitűnnék, ha Magyarországra nézve a behozatalt és kivitelt önállólag lehetne feltüntetni, ami azonban a létező viszonyok között csak hosszasabb