Anyagi Érdekeink, 1875 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1875-01-25 / 1. szám

Uj folyam. Y. kötet. Budapest, 1875 január 25. I. füzet. ANYAGI ÉRDEKEINK AZ ORSZÁGOS MÁGYAR IPAREGYESÜLET KÖZLÖNYE. Megjelen havi füzetekben. Szeikeszti: Murtrony Soma. Szerkesztőségi iroda és kiadó-hivatal az orsz. m. Iparegyesület helyiségében: Pest, Országút 7. sz. I. emelet. Az országos magyar ip aregyesület tagjai e lapot ingyen kapják. Nem tagokra nézve az előfizetés egész évre 3 ftt., félévre l frt. 50 kr. Tartalom s Á talánoe rósz : Havi szemle. — A Bécsben tervezett iparmuzeum ügye. — Az uzsora tárgyában tartott eii'[Uétéről. — A fővárosi ipar adózása. — Hazai ipartelepek ismertetése: Magyar testvérek nyomdászati telepe; Zsoinay Vilmos pécsi edénygyára. — Gyakorlati Iparűzés: Ajtópántok külső ajtók számára; Festés és fényezés tartóssága. — Vegyesek. Iparegy estit éti ügyek: A kézműipari szakosztály jan. 3-iki ülése. — A nemzetgazdasági szakosztály jan. 18-iki ülése — és adóügyi nyilatkozata. — Vámügyi albizottság. — Nyugtázások. Havi szemle. A közfigyelmet már most is erős mértékben foglalkoztatja közelgő országgyűlési választások ügye. Nem csoda. A jövő választások által megalkotandó országgyűlésre nem kisebb feladat vár, mint Magyar- ország közgazdasági újjászervezése, ügy látszik, hogy a közvélemény ezt ösztönszerüleg érzi, s ezért az eszmék mozgalmában mindenütt előtérbe nyomul­nak az úgynevezett nemzetgazdasági érdekek. — Országszerte azt hangoztatják jobbra balra, hogy első sorban a nemzetgazdasági érdekeket kell felkarolni, mert ba ez most meg nem történik, hazánk — elve­szett. Nem tartjuk szükségesnek ezen kivánalom fe­lett ítéletet mondani. Régen kimondottuk és hangoz­tattuk ugyanezt. De mi nem állapodunk meg ez általánosságnál, mely mindent mond, s épen ezért semmit sem mond. Hogy Magyarországnak nemzeti közgazdasági politikát kell követni, ez magától ért­hető; a kérdés az, hogy mi legyen ezen közgazdasági politikának czélja? — A felelet rövid: az ipart emelni, az industrialismus szellemét meghonosítani és fejleszteni, s ezáltal az országot az úgynevezett cu 11ur- álla­mok sorába emelni. Ezen czélra látszik irányulni, a fővárosi polgá­rok közt megindult eszme-mozgalom, mely e napokban „Budapest választó polgáraihoz“ intézett felhívásban talált kifejezést. E felhívásból, mely 90 tekintélyes fővárosi polgár aláírásával jelent meg, a következő részletet emeljük ki a törekvési czél jellemzésére: „Nehány rósz termés elegendő volt arra, hogy a teljes béke idejében államgépezetünket felakaszsza, a pol­gárokra elviselhetlen terheket rójon, a kamatlábat a kul- turnépeknél példátlan magasságra szöktesse, az ipart és kereskedelmet állandó pangásba hozza, s a legmunkásabb polgári osztályokat mindinkább teherviselésre képtelen proletariátussá sülyeszsze. Ám küzdjenek a nagy alkot­mányos pártok a többség fentartása vagy elnyereseért, az eddigi kormányzási rendszer állandósításáért vagy meg­változtatásáért ; — mireánk azon elodázhatlan feladat vár, törvényhozásunkban végre valahára szó­hoz juttatni azon érdekeket, melyeknek elha­nyagolása már is oly iszonyúan megboszulta magát: az ipar és kereskedelem érdekeit. Magyarország sorsa nem függhet továbbra a felhők járásától; egy szűk termés, vagy jó termés esetében is kedvezőtlen kiviteli viszonyok nem gyakorolhatnak to­vábbra is döntő befolyást a nemzet sorsára; nem lehet továbbra is visszafojtott lélegzettel csüggnünk az időjárás szeszélyein, egy késő fagytól, vagy a rozsdától féltenünk egy évtized fáradságos munkájának és küzdelmeinek gyümölcsét! Valamint a franczia nemzeten egy pusztító báboru és 5 milliárd hadisarcz nem volt képes halálos sebet ej­teni, és egykét rövid év alatt a franczia ipar megterem­tette az eszközöket a veszendőbe ment milliárd ok helyre­pótlására és a kimerült nemzeti erő teljes épségében felélesztésére: — úgy nálunk is az éghajlati viszonyoktól független termelésre és folytonos munkásságra, tehát min­denekelőtt az ipar és kereskedelem öntudatos gyámolitá-

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék