Aquila 59-62. (1952-1955)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Csaba József: A balkáni fakopáncs terjeszkedése Vas megyében - Geréby György: A balkáni fakopáncs terjeszkedése Pécs környékén

Cinkota község most már Nagy-Budapesthez tartozik. Itt a helyiérdekű villamos vasútnak volt azelőtt egy megállóhelye, amelyet ,,Caprera”-nak neveztek, ennek közelében pedig hajdani kőbánya van, amit később agyag- és homokbányának használtak ; ma már alig használják. Ennek falaiban jobbára partifecskék (Riparia riparia) szoktak fészkelni, de a legutóbbi években elmaradtak innen. Már régebben beszélte nekem egy ismerősöm, hogy 1925 július havában ennél a bányánál két gyurgyalagot látott. Akkor csak kivételesen tartózkodhattak ott, mert más években ugyanott senkinek sem sikerült gyurgyalagot megfigyelnie. 1952. július 17-én közölte velem Kása István, hogy amikor délelőtt a helyiérdekűvel arra utazott, 5—6 gyurgyalagot látott, s közöttük kettőt, amelyek berepültek a bánya falá­ban levő lyukak egyikébe. Az egyik gyurgyalag vitt is valamit a csőrében. VII. 20-án ellátogattam a bányához. Először 3 gyurgyalagot láttam maga­sabban keringőzni, de ezek hamar eltűntek. Rövidesen jött azután egy magános példány, s ráült a villamosvasút vezetékére. A csőrében valami vastag rovart tartott, alighanem poszméhet. Mihelyt kissé hátrább húzód­tam, azonnal berepült a bánya falában levő egyik lyukba, s rövidesen megint kijött, de már üres csőrrel. Kezdetben ez a madár vagy a párja csak kb. 5 perces időközökben jött élelemmel, de úgy du.­y2 5 tájban való­sággal gyors etetés kezdődött. A gyurgyalag — én úgy láttam, hogy mindig ugyanaz a madár — alighogy kijött a lyukból, csaknem nyomban, még ott a bányában elkapott valami repülő rovart, s már vitte is a lyukba. Nem is egészen 5 percnyi időtartam alatt legalább 6—7 etetést sikerült meg­számolnom. Egész bizonyossággal csak egy pár költését állapíthattam meg, valószínű azonban, hogy további 2 v. 3 pár is akart itt fészkelni. Ezek után a gyurgyalagot, mint „fészkelőt” kell Nyigy-Budapest madarainak jegyzékébe felvenni. Doming Henrik A balkáni fakopáncs terjeszkedése Vas megyében. 1953. IV. 12-én Csá­­kánydoroszlóban gyümölcsösben 1 pár balkáni fakopáncsot (Dendrocopos syriacus) figyeltem meg. 1953. V. 26-án Vönöckön 2 párt találtam fész­kelve. A fészkelő odúk közötti távolság alig volt 35 m. Egyik 4 m magasan almafában, a másik kb. 7 m magasságban diófában volt a falu egyik leg­forgalmasabb helyén fekvő gyümölcsösében. Közeledésemre a hímek ugyan elrepültek, de alig tettem onnan néhány lépést, ismét visszaszálltak odújuk közelébe. Nyolcszor-tízszer zavartam így őket, de mindig visszatértek és be-bekukucskáltak az odúk nyílásán. Izgalmában mindkét hím néhány­szor hosszabb-rövidebb ideig dorombolt is a fészkelőhely közelében. VIII. hó 15-én Szombathelyen gyümölcsösben párban láttam őket. IX. 5-én Káraiban (Szombathelytől 7 km) egy hím, IX. 9-én Jákon (Káraitól 6 km) egy tojó balkáni fakopáncsot észleltem. Csaba József A balkáni fakopáncs terjeszkedése Pécs környékén. A balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus) Pécs környékén 1952-ben igen felszaporodott. Pécsett kertemben 2 pár tartózkodik, a pécsi dóm előtti téren, ahol sok az öreg fa, 4—5 pár. De másutt is gyakran látom őket. Pécs mellett Pellérd községben is találkoztam velük. Geréby György

Next