Aquila 71-72. (1964-1965)

IN MEMORIAM - Csathó Kálmán - Jurán Vidor - Kühnel Márton - Radványi Ottó - Sebeházi (Stoflitz) István - Prof. Dr. Varga Lajos

IN MEMORIAM CSATHÓ KÁLMÁN író, született Budapesten 1881. X. 13-án. Számos derűs hangulatú vadászati novella szerzője, és a madárvédelemnek is hasznos propagandát csinált finom tollú írásaival. Lelkes madárvédő volt, még halála előtt is néhány nappal beszámolt az etetőjén zajló madármozgalomról, melyről mindig gondosan értesített. Meghalt Buda­pesten 1964. február 4-én. — JURÁN VIDOR született Gnézdán 1879. XII. 30-án. Mint tanító működött több szepességi községben. A szlovák vadászati védegylet egyik ala­pítója volt. 1929 — 1945 között a magyar és szlovák nyelven megjelenő Vadászlap szer­kesztője. Szívós küzdelmének köszönhető a medve védelme Szlovákiában, s általában a vadvédelem, így a madárvédelemnek is apostola. Az utóbbi témáknak szívesen adott helyt lapjában. Maga több tudományos lapba írt. Az északkelet-szlovákiai gólya-kér­déseket boncolgatta. ,,Az ordasok” c. könyvében pedig részletesen foglalkozott a holló terjeszkedésének problémájával (Bratislava, 1958). Személyes barátság fűzte Bethlen­­falvy ERNŐhöz, Prof. Dr. Győrffy Istvánh­oz, íróink közül Krúdy Gyu­láshoz. Mint vérbeli pedagógus, lelkesítette, támogatta a fiatalságot. 1963. VII. 5-én a kés­márki kórházból való hazaszállítása közben lepte meg a halál Huszedné­n (­ Gnézdán).­­ KÜHNEL MÁRTON született Kárászon (Baranya m.) 1884. V. 28-án. 1905-ben veszi fel a kapcsolatot az Intézettel, és küldi a madárvonulási jelentéseit. 1906-ban a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával Németországból mesterséges faodúk készítéséhez szükséges gépeket hozat, és fűrésztelepének melléküzemeként megalapítja az Első Magyar Fészekodúgyárat, mely országszerte ismertté válik. Az üzeme állandóan bővül és Csörvey Titusz utasításai alapján azután mindenféle madárvédelmi eszközö­ket is gyárt. Ezzel a tevékenységével a magyar madárvédelemnek úttörő harcosa lett. Az üzem államosítása után egy időre Pécsre költözik, de szeretett szülőfalujától elsza­kadni nem tudott. Hosszas betegeskedés után ott is halt meg 1961. III. 23-án. — RADVÁNYI OTTÓ tanár, született Losoncon 1899. V. 21-én. A madarakkal mindig igen nagy lelkesedéssel foglalkozott. Tudományos munkásságát 1937-ben kezdi meg Simontornyán a gyurgyalag életének tanulmányozásával. Ez a téma fűti őt élete végéig. Könyvet is írt a gyurgyalagról, mely kéziratban van. 1942-ben kapja meg a „rendes megfigyelő”-i oklevelet. Később igen változatos állomáshelyein, így Szerencsen, Fehér­­gyarmaton is elsősorban a gyurgyalaggal foglalkozott, de sok más becses megfigyelést is továbbított Intézetünknek (pl. feketególya fészkelése a Bodrogközben). Miután nyugalomba vonult, Kalocsára költözött, ott is halt meg 1964. I. 26-án. — SEBEHÁZI (STOFLITZ) ISTVÁN született Budakeszin, 1892. IV. 11-én. Mint a Mezőgazdasági Múzeum preparátora, a tudomány számára sok értékes adatot mentett meg. Szoros kapcsolatban állt Vasvári Miklóssal, Homonnay NÁNDORral és más zoológusokkal. 1933 — 35 között két évet töltött Kairóban, ahol az egyiptomi mezőgazdasági múzeum megszervezésében vett részt, és innen a legnagyobb elismeréssel tért haza. Madártani élményeiről előadásban számolt be. Érdemdús életét Budapesten 1961. XI. 25-én fejezte be. —PROF. DR. VARGA LAJOS született Désaknán, 1890. I. 26-án. Iskoláit Désen, az egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte, ahol Prof. Apáthy ISTVÁNnál doktorált a kerekesférgekről szóló disszertációjával. Apáthy melletti tanársegédeske­­dését hamarosan megszakította az első világháború. 1917-ben kerül csak a harctérről vissza, és a soproni katonai iskola tanárának nevezik ki. Hálás szavakkal emlékezik meg Fehér Dániel professzorról, aki 1923-ban a soproni Erdészeti Főiskolán jól felsze­relt laboratóriumot bocsátott rendelkezésére, melyben azután élete végéig dolgozott.

Next