Aquila 99. (1992)

IN MEMORIAM - Fáy Aladár (1898-1963) - Fazekas Imre: Kűhnel Márton (1884. V. 28.-1961. III. 23.)

AQUILA 1992. VOL.: 99 (205-207) IM MEMÓRIÁM Fáy Aladár (1898-1963) Rajztanár és festőművész. Budapesten született 1898. április 11-én. Édesapja dr. Fáy Aladár a magyar közegészségügyi szolgálat egyik megszervezője, aki nagy könyvtárral rendelkezik és a természettudományok iránt széles körben érdeklődik. A környezet alapozza meg a gyermek természet iránti vonzódását. Kora gyermekkorá­tól járja a természetet, élményeit rajzokban és írásokban örökíti meg. Különösen közel állnak hozzá a madarak, és ez vázlataiban, rajzaiban is megnyilvánul. 1922-ben rajztanári oklevelet szerez a Képzőművészeti Főiskolán, majd 1923—42 között a Székesfővárosi Iparrajziskola díszítőfestő tanszakának tanáraként dolgozik. 1942-ben kinevezik a Képzőművészeti Főiskola Iparművészeti Tanszékének tanszék­­vezető tanárává. 1943-tól 1945-ig az Iparművészeti Iskola igazgatója. Ebből az időszakból való festményeinek témája a természet — közöttük igen sok állatábrázolás is található — és történelmi témákat is vászonra vitt. Maradandó és közismert alkotásai Arany János verseinek illusztrációi. 1945—46-ban a Közoktatási Minisztérium rendelkezési állományában tevékenyke­dik, közben a Magyar Parasztszövetség Parasztfőiskoláin tart előadásokat a termé­szettudományok teljes területéről, miután ezen a szakterületen amatőrként és tudósként is megállná helyét. 1947-ben az első nagyobb koncepciós per egyik vádlottjaként elítélik és bebörtönzik. A váci fegyházban, majd a gyűjtőfogházban tartják fogva, de utóbbiban is dolgozik. A festőműhelyben tájképeket és állatokat fest. 1954-ben szabadul, de 2 éven keresztül nem tud elhelyezkedni. 1956-ban a Fővárosi Állat- és Növénykerthez kerül, ahol segédmunkásként keresi kenyerét. Ez alatt az időszak alatt is ír és rajzol (témája a fejlődéstörténet az őskortól napjainkig), ismeretterjesztő kiállításokat tervez. 1963. február 18-án hunyt el Budapesten. Madarakkal kapcsolatos jegyzeteit, rajzait, vázlatait fia a Madártani Intézetnek ajándékozta. — Sz. - Kühnel Márton (1884. V. 28.-1961. III. 23.). Komlótól északra, a Keleti-Mecsek és a Hegyhát találkozásában egy csendes, de madárdaltól mindig hangos festői völgyben búvik meg Kárász falu. Temetőjének szerény téglakriptájában alussza örök álmát Kühnel Márton, az Első Magyar Fészek­­adúgyár alapítója és cégtulajdonosa. A kriptán csak ennyi áll: ,J Kűhnel család”, s semmi nem emlékeztet a nagy madárbarátra... Kühnel Márton a bajorországi Statfelsteinből Magyarországra áttelepült vízimol­nár család gyermeke volt. 20 éves korában, 1904-ben megalapította a Magyar Királyi Madártani Intézet felügyelete alatt álló, hazánk első, gépi erőre berendezkedett fészekodúgyárát. Herman Ottó és Csörgey Titusz útmutatásai alapján gyártott odúi és madáretetői hamarosan ismertté váltak, s az 1907. évi pécsi országos kiállításon a legmagasabb kitüntetést, a díszoklevelet nyerték el. Az 1908. évi eperjesi gyümölcs- és kertészeti kiállításon az odúk állami bronzérmet, madárkalácsa pedig elismerő oklevelet kapott. A madárvédelem, a fafeldolgozás, a szénbányászat mellett Kühnel igen élénken érdeklődött a gyümölcsösök rovarvilága iránt is. Tölcséres, folyadéktartályos rovar­ 205

Next