Állami főreál iskola, Arad, 1900

A GÖRÖGÖK FÖLDRAJZI ISMERETEI HOMÉROSTÓL POLYBIUSIG. Sokat vitatják, várjon mai műveltségünk el lehet-e a classicusok ismerete nélkül; sokat lehetne ellene és mellette fölhozni; egy dolog azonban kétségtelen, ez az, hogy a görög nép eszme­világa annyira gazdag volt, hogy mai napig fölkelti bámulatunkat. Elterjedését a Herkules oszlopaitól egész Indiáig is az magyarázza meg, hogy gyakorlati esze csakhamar képes volt tájé­kozódni idegen körülmények között is, melyeket czéljára elég ügyesen ki is aknázott. Gyakorlati észjárása mel­lett gondolatmenete elég fegyelmezett volt, rendszert tudott behozni a zavarosnak látszó tényekbe, ennélfogva oly theoriákat állíthatott föl, melyek ma is megállják helyüket. Ha tehát mai műveltségünk elélhet a görögök ismerete nélkül, egyet még sem tagadhatunk, azt t. i. hogy mai műveltségünk a görögöktől teremtett alapon nyugszik. Azért, különösen a reáliskolai ifjúságnál, melynek kevesebb alkalma van e classicus néppel foglalkozni, nem tartom fölöslegesnek, hogy a görögök földrajzi ismereteit előtte föltárjam, had ismerje meg ezt a cso­dálatos népet mentői teljesebben, mert szellemük vezette a művelt világot akkor is, mikor Római birodalomnak nevezték és vezeti ma is, bármennyire tagadják egyesek. Az alább közlendőket, a különböző földrajz történe­tével foglalkozó ismertebb munkák, leginkább azonban Bunbury „A history of ancient geography“ czímű két kötetes műve alapján állítottam össze abban a tudatban, hogy nem végeztem vele fölösleges munkát. Az emberi lélek természetében rejlik, hogy nem elégszik meg szűk ismeretkörrel, hanem tudományát

Next