Állami főreál iskola, Arad, 1909
melyeknek áthidalása hosszabb időbe kerül, hogy azután zavartalanul folytathassák tanulmányaikat. Fent említett visszásságok megszüntetését czélozza a megindult reformtörekvés. E reformok beható megvitatására egy matematikai reformbizottság alakult Dr. Веке Manó egyetemi tanár elnöklete alatt, mely 1906 óta működik s többszörös megvitatásokkal, körültekintő lelkiismeretes munkássággal megállapította már ama főbb irányelveket, melyek szerint matematikai oktatásunkat reformálni kellene, sőt részleges tervezetet is készített. A reform elvét röviden következőképen vázolhatom. A középiskolai matematikai oktatás bővítésére és átalakítására törekszünk, de úgy, hogy a tanuló ezáltal ne legyen nagyobb mértékben megterhelve. Az átalakításnál nem az a cél, hogy a technikára és egyéb szakiskolára menő tanuló nagyobb matematikai ismeretanyagot vigyen magával, hanem hogy épen azok, akiknek matematikai képzésük a középiskolában befejeződik, oly fogalmat kapjanak a matematikáról, mely méltó ehhez a nagy tudományhoz, hogy elsajátított ismereteik alapján a modern kultúrát főbb vonásaiban megérthessék, hogy bizonyos fokú matematikai iskolázottságot vigyenek ki magukkal az életbe, miáltal remélhetőleg a közéletbe is behatol a matematikai gondolkozásmód. A tanulónak látnia kell, hogy a matematika mennyi szállal van összekötve a gyakorlati élettel, a tudományokkal és egész világfelfogásunkkal. Mert csak oly ismeret gyakorolhat hatást az emberek gondolkozásmódjára, mely nincs izolálva, hanem eszmekörünkkel és szokott tevékenységünkkel szoros kapcsolatban van. E főelv megvalósítására a következők szolgálnának: A számtani oktatás gyakorlativá tétele; a gazdasági érzék ápolása; a térszemlélet és a térbeli felfogó képesség fejlesztése; a mennyiségek viszonyainak grafikai ábrázolása; a függvény fogalom módszeres kiépítése; a differenciál- és integrálszámítás elemeinek bevezetése és felhasználása. A reform leglényegesebb része a függvényfogalom mélyítése és rendszeres kiépítése. Természetfelfogásunknak ugyanis leglényegesebb alkotó eleme a mennyiségek között levő összefüggés. Ez az a kép, mely a természetben végbemenő tünemé-