Aradi Közlöny, 1924. május (39. évfolyam, 93-115. szám)

1924-05-04 / 95. szám

Arad lej. Arad, XXXX. évf. 95. szám, 1924. május 4. Vasárnak Szerkesztőség .rád, Acsev-palota. Kiadóhivatal . ulv. Regele Ferdinand 4/22. (József főherceg ut.) (Aradi Nyomda Vállalat.) Jürgényeim: Közlöny. Arad Telefonszám. Szerkesztőség és Madóhivatal51. Aradi Közlöny POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. * Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF. * ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN : Egész évre . _ 600 Lej Fél éne ... ..300 Lej. Negyed évre ... 150 Lej Havonta 50 Lej Hirdetések díjszabás szerint Megjelenik naponta reggel. Egyes szám ára 3 lej, vasárnap 4 lej. Bucureștiben 50 bánival több. Új konjunktúra! Az új lakbértörvény május elsejével jogilag ugyan életbe lépett, de megegyezés még kevés helyen történt: a bíróság dolga lesz kimondani az utolsó szót. Tehát máig még kevesen fizetnek jelentékeny összeggel többet, mint fizettek eddig. A kereskedők, iparosok, vendéglősök, kávéháztulajdonosok sem. És mégis már jelentkeznek azok az úgynevezett első fecskék, akik első hírnökei akarnak lenni egy új konjunktúrának. A kávéháztulajdonosok már felemelték a fekete és fehér kávé árát egy lejjel, követi most őket egy vendéglős, aki a sör árát emeli fel egy lejjel, a most fonódó láncba beleilleszkednek a cukrászok is, akik szintén felemelték a miniatűr sütemények árát egy lejjel és félünk, hogy a most még gyenge rövid láncocska erős súlyos bilinccsé növekszik: a példa ragadós lesz és megindul megint minden vonalon a drágulási folyamat Az emelések a ház- illetve a boltbér drágulás jegyében történnek. A sör árát emelő vendéglős évi bérösszegét negyvenezer lejjel emelték. A vendéglős saját bevallása szerint évenként kétszázezer pohár sört ad el, tehát százhatvanezer lejt jövedelmez neki az új házbértörvény. És ezt a kis külön nem várt jövedelmet a közönségnek kell megfizetni. A cukrász évenként szintén pár száz ezer süteményt ad el, de hogy pár száz ezer lejjel emelték volna a bérösszegét, ezt senki sem fogja neki elhinni. A kávésok kis manőverét szintén nem támasztja alá semmi, de minden fantázia nélkül el lehet gondolni, hogy minimálisan két-háromszáz ezer lejt jövedelmez nekik is az új lakbértörvény. Az új lakbértörvény nagyon jó takaró az illetéktelen nyerészkedések palástolására és nagyszerűkonjunktúrát teremt az új helyzet vámszedőinek. Itt a legjobb alkalom mindent emelni, a házbéremelésből származó többletet egész egyszerűen csak a fogyasztói tóra kell áthárítani és Ha az eme- lésnél a szemérmesség és a lelki- ismeret nem játszik szerepet, úgy még keresni is lehet egész szép összegeket az új helyzeten. Ez ellen azonban már most emeljük fel a szavunkat, amikor még csak a kiinduló pontján állunk az új drágulási folyamatnak. Közel tíz évig úgyszólván ingyen bérelték helyiségeiket a mostani gyors emelők, miért nem jutott eszükbe egyszer sem lejjebb menni az árakkal az olcsó házbérre való hivatkozással. — — HIT ''TI—TIBI... Erdély magyarsága és az állampolgársági törvény Minden erdélyi magyarnak meg kell szerezni az állampolgárságot . Mi most a kötelességünk ! Erdély sajtójában hasábokat foglal be magának az új állampolgársági törvény. Vezércikkek, tájékoztató cikkeik, éles kritikák, riportok foglalkoznak ezzel a két esélgen kívül aktuális és mindenkire nézve fontos kérdéssel. Az új törvény végrehajtási munkálatai már a legtöbb helyen megkezdődtek, a végrehajtással megbízott városok kapkodnak, mert a kormány lehetetlen feladat elé állította őket, amikor ilyen hatalmas munkálat elvégzésére alig pár napot engedélyezett. Az új állampolgársági törvény bírálatába ezúttal nem bocsátkozunk. Hogy jó-e a törvény, vagy nem, szükség volt-e rá, vagy el lehettünk volna nélküle, ma már túlhaladott állapot. A kormány megszavaztatta a törvényt és azt végre is kell hajtani. Ami most a legfontosabb: a törvény mindenkire egyformán vonatkozik" ,ésitt Erdélyben és a Bánátban a legjobban érdekli a magyar kisebbséget. Erdély magyarsága előtt az új állampolgársági törvény nem lehet közömbgős. Magyar nemtörődömség. "A törvényjavaslat tárgyalásakor a kormányindokolás azt fejtegette, hogy Romániában, de különösen Erdélyben rengeteg nem román állampolgár élvezi azállampolgári jogokat és a trianoni békeszerződés rendelkezése egymagában nem elég, tehát ki kell azt szélesíteni egy új törvénnyel. Fogadjuk el az érvet, bár nehéz megérteni azt, hogy itt született és itt illetőséggel bírók állampolgársága mennyiben lehet még kétes. De ne vitatkozzunk, hanem cselekedjünk. Most minden erdélyi magyarnak faja iránti kötelessége, hogy eleget tegyen a törvény rendelkezéseinek és adja be kérvényét a kitűzött határidőig, hogy állampolgárságát elismerjék. Senkit se riasszon vissza az, ha sok okmányt kell beszereznie és ha ezeknek az okmányoknak a beszerzése nehézségekbe ütközik. Mert most a magyarság egyetemes érdeke, hogy mindenki elismert román állampolgár legyen. Az új törvény világosan megmondja, hogy aki a kitűzött határidőig az állampolgárság elnyerése iránti kérvényét nem nyújtja be és akit éppen ezért nem vehetnek az állampolgárok közé, az csak tíz évi ittlakás után nyerheti el az állampolgársági jogot. Ezt minden magyar tartsa szem előtt. Vigyázzunk, nehogy soraink tömörségében hézag álljon be, mert be azért senkiit se tehetünk felelőssé, csupán magunkat! Szomorú tapasztalatok mutatták, hogy mire vezet a régi magyar átok: a nemtörődömség. — Elég csak utalnunk a négy évvel ezelőtti választói névjegyzékek összeállítására. Akkor a magyarságnak csak igen kis része vétette fel magát a választói névjegyzékbe. A nagy magyar emporumok lakossága szinte eltűnt a választások alkalmával és így történhetett meg, hogy sz.in magyar kerületekben, ahol a lakosság túlnyomó többsége magyar nemzetiségű, a román jelöltet választották meg, mert a magyarság nem járulhatott a szavazóurnák elé. Nem gyakorolhatta alkotmányos jogát, mert annak idején nem tartotta fontosnak, hogy jogait elismertesse, a passzivitás sorvasztó útjára lépett és csak akkor jajdult fel, amiikor szomorúan látta, hogy nincsenek szószólói a parlamentben. Nem is lehettek szószólói, mert annak idején nem tartotta fontosnak, hogy jogait elismertesse. Hiába hangzott végig egész Erdélyen a szózat: Magyarok, minden magagyar szavazat a magyar egységet erősíti, minden megmozdulás fényesdemonstráció amiellett, hogy élünk! A szózatnak nem támadhatott erős visszhangja, minden akarásunkra hidegen elébünk tárták a választói névjegyzékeket Okuljimfe a múltakon! Most itt az alkalom, hogy jóvátegyük a hibánkat. Most megalapozhatjuk eljövendő alkotmányos küzdelmünk létalapjait. Most mint mindenki és minden fórum által elismert magyar nemzetiségű román állampolgárok követelhetjük jogainkat és azoknak teljesítése elől nem zárkózhat el senki, mert szembe találja magát az alkotmánnyal. Az ábrándozás* a nagy mélaöv ideje elmúlt. Ne*,zlünk szembe komolyan az eseményekkel, az uj alakulatokkal. Ne várjunk senkitől segitséget, csak saját magunktól. Minden erdélyi magyarnak kötejessége most a törve,',GERtsJtff- ••salt követni és beadni államipolgársága iránti kérvényét. Egy új parlamentben, — bármilyen párt kerüljön is többségre — már számarányaiunkhoz mérten akarunk bevonulni. Minden elis*mert állampolgár szavazatára szükség lesz. — Részt akarunk venni az állam irányításában, bele akarunk szólni a közügyekbe, amikor sorsunkról határoznak, be akarunk vonulni a parlamentbe, szenátusba, megyébe és városba. Magyarok akarunk maradni és teljes jogú állampolgárok akarunk lenni! Tőlünk függ, hogy mindez megvalósuljon! Lapunk mai száma 12 oldal. Változás a diplomáciában Visszahívott követ Bucurestiből jelentik: Az Adeiverul értesülése szerint Duca külügyminiszter külföldi útjáról való visszatérése után a diplomáciai karban jelentősebb változások fognak beállanni. Elsőnek Bacovaryómai követet hívják vissza és belevébe egy fiatalabb diplomatát neveznek ki, aki alkalmas tesz a két ország közötti barátságos viszonyt megszilárdítására. Ezzel egyidejűleg az olasz kormány visszahívja báró Aloisi bucuresti-i követét.