Aradi Közlöny, 1924. május (39. évfolyam, 93-115. szám)

1924-05-04 / 95. szám

Ara­d lej. Arad, XXXX. évf. 95. szám, 1924. május 4. Vasárnak Szerkesztőség .rád, Acsev-palota. Kiadóhivatal . ulv. Regele Ferdinand 4/22. (József főherceg­ ut.) (Aradi Nyomda Vállal­at.) Jürgényeim: Közlöny. Arad Telefonszám. Szerkesztőség és Madóhivata­l51. Aradi Közlöny POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. * Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF. * ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN : Egész évre . _ 600 Lej Fél éne ... ..300 Lej. Negyed évre ... 150 Lej Havonta 50 Lej Hirdetések díjszabás szerint Megjelenik naponta reggel. Egyes szám ára 3 lej, vasárnap 4 lej. Bucureștiben 50 bánival több. Új konjunktúra! Az új lakbértörvény május el­sejével jogilag ugyan életbe lépett, de megegyezés még kevés he­lyen történt: a bíróság dolga lesz kimondani az utolsó szót. Tehát máig még kevesen fizetnek je­lentékeny összeggel többet, mint fizettek eddig. A keres­kedők, iparosok, vendéglősök, ká­véháztulajdonosok sem. És mégis már jelentkeznek azok az úgyne­vezett első fecskék, akik első hír­nökei akarnak lenni egy új kon­junktúrának. A kávéháztulajdono­­sok már felemelték a fekete és fehér kávé árát egy lejjel, követi most őket egy vendéglős, aki a sör árát­­ emeli fel egy lejjel, a most fonódó­ láncba beleilleszked­nek a cukrászok is, akik szintén felemelték­ a miniatűr sütemények árát egy lejjel és félünk, hogy a most még gyenge rövid láncocska erős súlyos bilinccsé növekszik: a példa ragadós lesz és megin­dul megint minden vonalon a drá­gulási folyamat Az emelések a ház- illetve a boltbér drágulás jegyében történ­nek. A sör árát emelő vendéglős évi bérösszegét negyvenezer lej­jel emelték. A vendéglős saját be­vallása szerint évenként kétszáz­ezer pohár sört ad el, tehát száz­­hatvan­ezer lejt jövedelmez neki az új házbértörvény. És ezt a kis külön nem várt jövedelmet a közönségnek kell megfizetni. A cukrász évenként szintén pár száz ezer­ süteményt ad el, de hogy pár száz ezer lejjel emelték volna a bérösszegét, ezt senki sem fogja neki elhinni. A kávésok kis ma­nőverét szintén nem támasztja alá semmi, de minden fantázia nél­kül el lehet gondolni, hogy mini­málisan két-háromszáz ezer lejt jövedelmez nekik is az új lakbér­törvény. Az új lakbértörvény nagyon jó takaró az illetéktelen nyerészke­dések palástolására és nagyszerű­­konjunktúrát teremt az új helyzet vámszedőinek. Itt a legjobb alka­­lom mindent emelni, a házbér­emelésből származó többletet egész egyszerűen csak a fogyasztó­i tóra kell áthárítani és Ha az eme-­­ lésnél a szemérmesség és a lelki-­­ ismeret nem játszik szerepet,­­ úgy még keresni is lehet egész­­ szép összegeket az új helyzeten.­­ Ez ellen azonban már most emel­­­­jük fel a szavunkat, amikor még­­ csak a kiinduló pontján állunk az­­ új drágulási folyamatnak. Közel tíz évig úgyszólván in­­­­gyen bérelték helyiségeiket a mos­­­tani gyors emelők, miért nem ju­tott eszükbe egyszer sem lejjebb menni az árakkal az olcsó ház­bérre való hivatkozással. — — HIT ''TI—TIBI... Erdély magyarsága és az állampolgársági törvény Minden erdélyi magyarnak meg kell szerezni az állampolgárságot . Mi most a kötelességünk ! Erdély sajtójában hasábokat foglal b­e magának az új állampol­gársági törvény. Vezércikkek, tá­jékoztató cikkeik, éles kritikák, ri­portok foglalkoznak ezzel a két e­sélgen kívül aktuális és mindenki­­re nézve fontos kérdéssel. Az új törvény végrehajtási munkálatai már a legtöbb helyen megkezdőd­tek, a végrehajtással megbízott városok kapkodnak, mert a kor­mány lehetetlen feladat elé állí­totta őket, amikor ilyen hatalmas munkálat elvégzésére alig pár na­pot engedélyezett. Az új állampol­gársági törvény bírálatába ez­út­tal nem bocsátkozunk. Hogy jó-e a törvény, vagy nem, szükség volt-e rá, vagy el lehettünk volna nélküle, ma már túlhaladott álla­­pot. A kormány megszavaztatta a törvényt és azt végre is kell haj­tani. Ami most a legfontosabb: a törvény mindenkire egyformán vonatkozik" ,és­­i­tt Erdélyben és a Bánátban a legjobban érdekli a magyar kisebbséget. Erd­ély ma­gyarsága előtt az új állampolgár­sági törvény nem lehet közömb­gős. Magyar nemtörődömség. "A törvényjavaslat tárgyalása­­­kor a kormány­indokolás azt fejte­gette, hogy Romániában, de kü­lönösen Erdélyben rengeteg nem romá­n állampolgár élvezi az­­ál­lampolgári jogokat és a trianoni békeszerződés rendelkezése egy­magában n­em elég, tehát ki kell azt szélesíteni egy új törvénnyel. Fogadjuk el az érvet, bár nehéz megérteni a­zt, hogy itt született és itt illetőséggel bírók állampol­gársága mennyiben lehet még ké­tes. De ne vitatkozzunk, hanem­­ cselekedjünk. Most minden erdé­­l­­yi magyarnak faja iránti köteles­sége, hogy eleget tegyen a tör­vény rendelkezéseinek és adja be kérvényét a kitűzött határidőig, hogy állampolgárságát elismerjék. Senkit se riasszon vissza az, ha sok okmányt kell beszereznie és ha ezeknek az okmányoknak a be­szerzé­se nehézségekbe ütközik. Mert most a magyarság egyete­­mes érdeke, hogy mindenki elis­mert román állampolgár legyen. Az új törvény világosan meg­mondja, hogy aki a kitűzött határ­időig az állampolgárság elnyerése iránti kérvényét nem nyújtja be és akit éppen ezért nem vehetnek­­ az állampolgárok közé, az csak tíz évi ittlaká­s után nyerheti el az állampolgársági jogot. Ezt minden magyar tartsa szem előtt. Vigyázzunk, nehogy soraink tö­mörségében hézag álljon be, mert be azért senkiit se tehetünk felelőssé, csupán magunkat! Szomorú tapasztalatok mutat­ták, hogy mire vezet a régi ma­gyar átok: a nemtörődömség. — Elég csak utalnu­nk a négy évvel ezelőtti választói névjegyzékek összeállítására. Akkor a magyar­ságnak csak­ igen kis része vétette fel magát a választói névjegy­zékbe. A nagy magyar emporumok lakossága szinte eltűnt a válasz­tások alkalmával és így történhe­tett meg, hogy sz.in magyar kerü­letekben, ahol a lakosság túlnyo­mó többsége magyar nemzetisé­gű, a román jelöltet választották meg, mert a magyarsá­g nem já­rulhatott a szavazóurnák elé. Nem gyakorolhatta alkotmányos jogát, mert annak idején nem tartotta fontosnak, hogy jogait elismertes­se, a passzivitás sorvasztó útjára lépett és csak akkor jajdult fel, a­miikor szomorúan látta, hogy nin­csenek szószólói a parlamentben. Nem is lehettek szószólói, mert annak idején nem tartotta fontos­nak, hogy jogait elismertesse. Hiá­ba hangzott végig egész Erdélyen a szózat: Magyarok, minden mag­a­gyar szavazat a magyar egysé­get erősíti, minden megmozdulás fényes­­demonstráció amiellett, hogy élünk!­ A szózatnak nem tá­madhatott erős visszhangja, min­­den akarásunkra hidegen elébünk tárták a választói névjegyzékeket Okuljimfe a múltakon! Most itt a­z alkalom, hogy jó­­vátegyük a hibánkat. Most meg­­alapozhatjuk eljövendő alkotmá­­nyos küzdelmünk lé­talapjait. Most mint mindenki és minden fó­rum által elismert magyar nem­zetiségű román állampolgárok kö­vetelhetjük jogainkat és azoknak teljesítése elől nem zárkózhat el senki, mert szembe találja magát az alkotmánnyal. Az ábrándozás* a nagy mélaöv ideje elmúlt. Ne*,­zlü­nk szembe komolya­n az ese­ményekkel, az uj alakulatokkal. Ne várjunk senkitől segitséget, csak saját magunktól. Minden erdélyi magyarnak kö­teje­ssége most a törve,',GERtsJtff- ••­salt követni és beadni államipol­gársága iránti kérvényét. Egy új parlamentben, — bármi­lyen párt kerüljön is többségre — már számarány­aiunkho­z mérten akarunk bevonulni. Min­den elis*­mert állampolgár szavazatára szükség lesz. — Részt akarunk venni az állam irányításában, bele akarunk szólni a köz­ügyekbe, amikor sorsunkról ha­tároznak, be akarunk vonulni a parlamentbe, szenátusba, megyé­be és városba. Magyarok akarunk maradni és teljes jogú állampol­gárok­ akarunk lenni! Tőlünk függ, hogy mindez megvalósuljon­! Lapunk mai száma 12 oldal. Változás a diplomáciában Visszahívott követ Bu­curestiből jelentik: Az Adei­­verul értesülése szerint Duca kül­ügyminiszter külföldi útjáról való visszatérése után a diplomáciai karban jelentősebb változások fog­nak beáll­anni. Elsőnek Bacovary­ómai követet hívják vissza és bel­evébe egy fiatalabb diplomatát ne­veznek ki, aki alkalmas te­sz a két ország közötti barátságos viszonyt megszilárdítására­. Ezzel egyidejű­leg az olasz kormány visszahívja báró Aloisi bucuresti-i követét.

Next