Aradi Közlöny, 1925. április (40. évfolyam, 73-94. szám)
1925-04-29 / 93. szám
4 KÖZLÖNY Ismét elhalasztották Zelea Codreanu hírügyészek főtárgyalását , Bucarestibel jelentik: Ma kellett volna megtartani Zelea Codreanu ismert bűnügyének félbeszakított tárgyalását, a bíróság azonban a tárgyalást ismét elhalasztotta, ez alkalommal május 15-ére. Felmentették Márffy bűntársak Kiss Ferenc a bombaper koronatanúja nem bűnös. Budapestről táviratozzék. A budapesti törvényszék ma kezdte meg Kiss Ferenc ügyének a tárgyalását, aki tudvalévően a Márffy-féle bombamerényletek perének koronatanúja volt, de aki szintén vádlottja volt ennek a pernek. Kiss Ferenc külföldről való hazatérése után öngyilkosságot követett el, mert állítólag Márffy emberei üldözték és most sebesüléséből való felépülése után vonta felelősségre az bíróság. A vádirat különböző bombamerényletekre való szövetkezéssel vádolta Kiss Ferencet, akit azonban a törvényszék felmentett, mert ténykedése nem meríti ki ,a sráca tárgyává tett bűncselekményeket.Az ügyész felebbezett. s asszonya is kapott akkor egylevelet, amelyben vőlegénye arról értesíti, hogy hosszabb időre elutazott . Pontosan vagy, mint Grosz Hermann esetében. Tanai megesketik. Újabb tanár: Izrael Pinkász, aki nagy vonásokban ugyanazt mondja el, amit Zelib Ábrahám. Elnök: Mit szól- immíezeidiez Reinitz? ^ Remite: Dehaája a fejét, konokul, keményet, tagad. Valótlannak minősíti a tanuk állításait, de , nem tudja azokat megcáfolni. Mindenre csak azt mondja: „Nem igaz! Nem igaz! " A közönség körében fiaik moraj. Idehatol a fülemhez egy-egy szófoszlány. Milyen gonosz . .. A szemébe mondják és mégis ,tagad . . . Nem mer a szemükbe nézni . . . Ilyen elvetemült legyen egy ember . . . Erdős elnök komoly hangon figyelmezteti a hallgatóságot, hogy csendben tegyen és tartózkodjék minden megjegyzéstől. Ezután rövid szünetet rendelt el. A szünet alatt Reinitz halkan beszélget védőied, majd szótlanul leül a padra is maga elé mered. Néha belenéz jegyzeteibe és gondolatokba mélyed. Látszik rajta, hogy készül erősen minden támadásra'. ' - »teck rendreinii Reinitzet Erdős elnök ismét megszólal és égighüvit a termen kemény hangja: ; ■ i . .v. — A tárgyalást újból megnyitom! ! •.1 Ujabbitárni lép az elnöki emelvény elé: Heilprin Kálmán. Az ő vallomása is érdekes és súlyos. Elmondja: Bánffy hányadon találkozott Niszel Károllyal, aki elmondotta neki, hogy Reinitz ajánlatot tett neki, menjenek el együtt Bányára. Ott neki, — Niszelnek — le kell ütni egy embert és ezzel százezreket kereshet. A pénzen azután majd osztozkodnak. Elnök: Reinitz álljon fel. Hallotta mit mondott a tanú? Mi amegjegyzése rá? _ ... . Reinitz: Niszel hazudott, mint mindig. Tagadom, hogy ezt mondtam volna neki. Elnök: Ezt mindjárt gondoltam. Maga soha nem mondott senkinek semmit. Soha sem csalt el embereket sehová. Ez a sok tanú csak úgy a kisujjából szopta mindezeket!' ! ; . ■ _ v “ - > ! Reinitz:' Nem mondhatok mást, mint azt, hogy Hazudnak! Elnök: Használjon más Hangot, ezért megbüntetem! Értette! Reinitz: Igenis! ! j Dr. Rácz Endre az újabb tanú. Ő Orosz Hermannak egyik peres ügyében ügyvédje volt. Groszné neki is elpanaszolta, hogy férje eltűnt. Amikor Grosz Hermann holttestét megtalálták, a zsebében levő iratok között találtak több nyugtát is, amelyek tanúsítják hogy Grosz Hermann neki több ízben fizetett különböző összegeket. Elnök a bűnjeles asztalról felvesz több papirost és az ügyvéd elé mutatja: Ezek azok? Tűni, igen. Mernk -k vallomására. Eltávozik. De nem megy ki a teremből. Egyrészt mert o*m lehet a teremből kijutni, más «ért, mert nincsen olyan ember, mert ne érdekelne ennek a ritka érdekességű és szenzációkban bővelkedő tárgyalásnak minden mozzanata. ! " A Feszler Salamon vallomása egészen lényegtelen, meg sem esketik. Másik tanú lép elő: Guttmarmn Béla. Ismerte Groszt és felismeri az asztalon levő bűnjelekben Grosz tulajdonait. Újabb tanú: Delmann Izidor. Elmondja, hogy:‘tanúsnak vitték ki Felsőbányára, amikor Grosz Hermannt agnoszkálták. Ott felismerte a Grosz Hermann ruháit. Eveidként rokona a meggyilkolt Grosz Hermannak és biztos tudomása van arról, hogy Grosz szoros üzleti összeköttetésben állott Reinitzzel. Vallomása fontos, meg is esketik rá. Orosz József tanú jelentéktelen vallomást tesz. Alig is figyel rá valaki. A tárgyalás lapzártakor még tart. Pilisi Róza. Kommunista forradalom készül az Erdős-Kárpátokban• Május elseje, a Sz Ungvár, április 28. Az Erdőskárpátokban valami készül. A le- ec" fattot, lesz elkövetkező vagy kolibr "fütemények árnyékát veti előre. A vonatok nap-nap mellett száz- és ezerszámra hozzák az egyenruhás és civilbe öltözött csendőröket és rendőröket. A falvakban megkettőzték a csendőrség létszámát. A kommunista párt készülődik valamire, ezért van a nagy izgalom és előkészület Valami olyan akcióra, amiről sokat fognak beszélni. Hogy mire, azt titokban tartják, de a beavatottak arról suttognak, hogy május elseje az a dátum, amikor kibontják a forradalom zászlaját. Pénz bőven áll rendelkezésükre, a moszkvai tarany gurul és ép annyi gurul át * a határokon belőle,_ amennyire asdieség van.Nyit titok az is, hogy íxi akció x asdiek dien készült A kommunista párt az Erdőskárpátok autonómiájának jelszavával indul a küzdelembe, de bizonyos, hogy messzebbmenő célok érdekében ez csak jelszó. ... A jelen pillanatban nem lehet tudni, hogy mit hoz a kritikus május elseje, lehet, hogy csak vaklárma lesz az egész dolog, de lehet, hogy a kommunista párt megvalósítja Gáti József dr. szavait, aki csak nemrégiben jelentette ki egy népgyűlésen: a rutén nép elérkezettnek látja az időt arra, hogy sorsának irányítását kezébe vegye. kritikus dátum.. .* s- - 1925. április 29. hol nővére postamesternő volt. 1920-ban kerültek Szabadkára, itt az idős asszony betegeskedni kezdett és hónapokig tartó betegség után ma reggel meghalt.Hagyatékában több Munkácsyemlék van. a festő dedikált arcképei, azonkívül Milton halála című kép egyik reprodukciója, amelyet Munkácsy Parisból küldött egykori mesterének. A kép sarkában Munkácsy keze írása: Hálám jeléül mesteremnek, Szamossy Eleknek Páris. 1879. március 23-ikán Munkácsy Mihály.“ A birtokában volt két kisebb Munkácsy-kép még régebben a Magyar, Nemzeti Muzeum képtárába került Meghalt Munkácsy aradi tanítómesterének özvegye Értékes Munkácsy-emlkek az elhunyt matróna birtokában. Szamossy Elek vezette a kis asztalosinast a világhírességi újára. (Saját tudósítónktól.) Csak a nagyon öreg aradi emberek emlékeznek még talán arra, hogy ki volt Munkácsy Mihálynak, a világhíres magyar festőművésznek aradi tanítómestere. Most egy rövid távirati tudósítás idézi újra az emlékezetbe a tanítómesternek, Szamossy Elek aradi festőművésznek nevét azét az emberét, akinek vezető útmutatása mellett tette meg Munkácsy Mihály az első lépéseket azon az útón, amely odavezetett, hogy az egyszerű asztalosinasból a világ egy°k legkiválóbb festője lett. A távirat azt jelenti, hogy Szabadkán ma reggel hetvenöt éves korában meghalt özvegy Szamossy Elekné, Novobretter Katalin. Az elhunyt Szamossy Eleri festőművésznek, Munkácsy Mihály néhai aradi tanítómesterének volt az özvegye. Néhány éve telepedett le Szabadkán, ahol csaknem teljes b Ozottságban élt nővérének családja körében. Szamossy Elekék Aradon laktak, s Szamossynak ott volt műterme, ahová egy alkalommal Munkácsy Mihály, a kis asztalosinas képkereteket vitt a mester számára. Amíg a festő a kereteket vizsgálta, a kis inas a műteremben lógó képeket nézegette , és egyszerre csak félénk hangon elárulta, hogy ő is szokott rajzolgatni. Másnap néhány Munkácsy-vázlat már Szamossynál volt, egy héttel később pedig az asztalosinas legtehetségesebb tanítványa lett a festőnek, s hogy évekkel később a világ egyik leghíresebb festője váljék belőle. ■— Szamossy, aki neves arcképfestő volt 1888-ban halt meg. Szamossyné férje halála után Budapestre kobozott fiához, Szamossy Lászlóhoz ? szintén ismert festő volt, majd ennek 1902-ben bekövetkezett halála után a Bácskában élő nővére vette magához a magára maradt özvegyet. Több éven keresztül a Pincéd bácskai községben laktak, a Világhírű festményt fedeztek fel Aradon. Százezreket érő kén az aradi öregek otthonában. (Saját tudósítónktól.) Mindig nagy eseményt jelentett a művészvilágban, ha egy-egy régi mester kiváló alkotását sikerült felfedezni az értéktelen lomoki között. Évtizedekig, esetleg évszázadokig nem volt alkalma egy avatott szemnek megpillantani a mesebeli kincset, amely el volt zárva a művészetben gyönyörtködni tudó emberek elől. Egyik tiszaparti falaiban egy eredeti Rafoci-festményt fedezett fel valaki. A kincseket érő műremeket egy parasztreatív kötőnek használtak. Aradon is van , egy műkincs, egy vagyont érő festmény, amelyet eddig nem fedeztek fel. Az aradi öregek otthonában egyik szoba falán egy töredezett festékű kép szerénykedik. Női aktot ábrázol és látszik rajta, hogy valamikor nagyon régen festették. A laikus néző alig veszi észre, hisz olyan kopott és foltos, hogy első pillanatra olcsó olajnyomatnak látszik. A kép a Fischer Eliz-féle hagyatékból került az izraelita hitközség tulajdonába. Nem régen egy úr járt az öregek otthonában és első látásra húszezer lejt ígért a festményért. Az otthon gondnoka természetesen nem fogadhatta el az ajánlatot, mert ehhez a hitközség beleegyezése szükséges. Az aránylag jó karban lévő kép féléletnagyságban egy fekvő fiatal nő aktját ábrázolja. Egy kiváló aradi műértő figyelmeztetett bennünket a százezreket érő festtményre, amelyről a következőket mondotta: — A festmény oly művészies tökélyű rajztudással, remekül megkomponált beállítással, jellegzetes környezettel és harmonikuskolorittel van megalkotva, hogy valamely régi mestert kell szerzője gyanánt sejtenünk. Valószínű, hogy már restaurálták. A tevit fehér alapjának cinkje vagy ólomja obszktálódott, míg a kontúrreflex fehére teljesen ép. Ebből következtetem, hogy a holland odalfesték előtti korban készült a festmény, még a cinquecenlistáik előtt, bár a pompás kezek a nagy Lionardót juttatják eszünkbe. Az bizonyos, hogy kora legalább is a bolognai iskoláé, amelyre a drapériából lehet következtetni. Eddig szóló iszakvéle fény, amely komolyan ered.