Aradi Közlöny, 1926. augusztus (41. évfolyam, 170-195. szám)

1926-08-24 / 189. szám

fz­O­T­E­TI Kiss József fia Aradon. Beszélgetés az elhunyt nagy magyar költő fiával, Reb Majer Litván unokájával. (Saját tudósítónktól.) A költőfe­­jedelem fia itt ül velem szemben egy aradi kávéház-asztalnál és én zavartan tépelődöm azon, hogy a szellemi arisztokrácia ivadékait hogyan szólitsa az ember. Ami­lyen furcsán hangzanék: András­­sy úr, Bánffy úr, époly különös­nek tetszik előttem, amikor Kiss József fiának azt mondom: — Nézze Kiss úr, én nagyon jól tudom, hogy ön kiváló, értékes és ő­­ tehetséges ember, de most m­égis is az a helyzet, hogy mindezek a kvalitások háttérbe szorulnak és önt érdekles­ emberré, kitűnő ri­portanyaggá az a véletlen k körül­­mény teszi, hogy a papája Kiss­­József volt és dédnagyapja az a bizonyos Reb Major Litvák . . . Az ön törékeny testében orosz­­zsidó kóbor család­ korbácsolt vé­re folyik és lelkébe a halhatatlan magyar költő, Reb Kiss József nyomta nyugtalan zsenijének örök­­életű stigmáit. Kiss József nagy nevének varázsa kiemeli önt is az átlagemberek szürke tömegéből, de én nem tudom irigyelni a Sas­fiókok sorsát, én szánva-szánom a nagy emberek fiait, mert görö,­nyedve hurcolják’ lelkükben ro­busztus erejű apák' súlyos öröksé­gét, amely örökös gyermekké, „apja-fiává“ degradálja az indivi­duumot. ’ ■ ’ ' ■' s Kiss Géza. * Nagy magyar kői­ ?­tő halkszavu, csiszolt agyvelejű folytatása szomorúan mondotta: — Nagyon érzem ezt a súlyos örökséget, de vállalom. Nem láza­dozom a reichstadti hercegként és nem akarok küzdeni ellene. Ki­adtuk’ édesapáim irodalmi hagya­tékából a Reb Majer Litvák eddig még meg nem jelent részeit, a „Legendák’ a nagyapámról“ első, teljes kiadását. Most bejárom a magyarlakta vidékeket, hogy a könyvnek propagandát csináljak és mindenütt felgyújtsam Kiss József emlékének mécseseit. Te­mesváron az ottani magyar szín­társulat Kiss József emlék­ estélyt rendez, az erdélyi sajtó szinte a szerénységemet sértő buzgalom­mal foglalkozik megjelenésemmel, én pedig szeretnék kevesebbet szerepelni. ? ■’ A beszélgetés Kiss József ,aradi vonatkozásaira terelődik. — Aradot nagyon szerette az apám. Legutóbb 1914 januárjában volt itt, amikor a kereskedelmi­­alkalmazottak estélyén verseket olvasott fel a Fehér Kereszt nagy­termében, hatalmas sikerrel. Ré­gen, nagyon régen Kiss József, mint vándor néptanító bolyongott Aradon és a megyében. Borosje­­nőn népiskolája volt, ahol a kato­likus gyerekeket a katekizmusra, a zsidókat „gemóréra“ tanította. Mint temesvári hitközségi jegyző, gyakran járt Aradra, ahol számos előkelő családhoz volt bejáratos. Az „Ágota kisasszony“ cím­ű híres verséhez egy aradi öreg kisasz­­szony, bizonyos „Stanei néni“ szolgáltatta a modelt, ő inspirálta a vers megírására és maga a költemény Arad és Temesvár kö­zött a vonaton született meg. Mire a gőzös Temesvárra ért, Kiss Jó­zsef már az újszülött „Ágota kis­asszony“ társaságában szállott ki a vonatból . . . Természetesen Stand néni nem ismerhetett ma­gára az­­idealizált Ágota kisas­szonyban, de jellemző, hogyan fo­­gamzottak meg a költő termékeny agyában jelentéktelen külső kö­rülmények klasszikus alkotásokká. "A „Tüzek“ cím­ű versét például­ egy péksztrájk inspirálta. Egy­­ reggel az apám kávéia mellől «hiányzott a mindnnapi két kifli. ’ — Miért nincs kifli a stá',eh'oz? — kérdezte szelíden a 68 éves öregúr. •­­ — Nem sütnek a pékek, a mun­kások sztrájkba állottak — volt a válasz. Ekkor találkozott Kiss József, a balladák és finom hangulatok világában élő ősz költő ezzel a brutális szóval: sztrájk! És ek­kor jött rá, hogy a kiflit munká­sok csinálják, ugyanazok, akik a melegítő kandallótűz köré kályhát építenek, a kohók tüzeit szítják, az erdő fáit tűzhelyek mellé szál­lítják ... És hetekig tartó elmé-­e­lvedés után m­egirta . ..Tü­zek“-et, , nem sokkal később pedig a forra­dalmi hangulatú „Knyáz Potem­­kint.“ Kiss Géza aprólékosan, szere­tettel mesél az apjáról: elmondja, hogy legszívesebben reggel, az ágyban, rajztáblára erősített pa­píron írta a­ verseit, amikor Ady Endre „Illés szekerén“ cím­ű vers­kötete megjelent, egész nap bol­dog izgalommal olvasgatta a „jö­vő költőjének“ a verseit. Elmon­dotta Kiss Géza, hogyan bolyon­­­gott a fiatal Kiss József város­­ról-városra, beszegődött házitaní­­tónak okányi Schwartzékhoz, a­ mátészalkai Kratochwillékh­ez, éhezett­, vándorolt, mint nagyapja az énekes Litvák és az ország­utak kóbor, gyámoltalan zsidóle­gényéből, hogyan lett Magyaror­szág ünnepelt költője, a hivatalos irodalomban is arrivált poéta, ma­gyar önképzőkörök kedvenc bal­­ladistája, halhatatlan magyar zse­ni — Kiss József. Ezt az életet, ezt a hihetetlenül érdekes kar­riert, Reb Mayer Litvák bolygó unokájának csodálatos történetét kell: megírni színesen, érdekesen, szeretettel. És ezt csak Kiss Jó­zsef fiai tudják megcsinálni iva­­zás». : Gárdos Sándor. 15 királyt a nemzet visszahívná és akkor azonnal i­s visszatérhessen. A Leon nevű torpedóvadász­­hajó Pangalost és a kíséretében levő hat tisztet, akik a Bergamos hadihajón menekültek, öt órai ül­dözés után a maleat foknál el­fogta. Pangalos ellenállás nélkül megadta magát. A volt köztársa­sági elnököt éjjel három óraikor a pyreusi arzenálba szállították, ahonnan az athéni katonai kór­házba vitték.__________________ Győztes forradalom Görögországban Görögország egész hadserege fellázadt Pangalos kí­méletlen diktatúrája ellen.­­ Elfogták és börtön­kórházba vitték Pangalost. (Athén, augusztus 23.) Görög­országban tegnap egészen várat­lanul forradalom tört ki, melynek célja az volt, hogy Pangalos dik­tátor zsarnoki uralmát megdöntse és a forradalom úgyszólván telje­sen vértel­enül diadalmaskodott is. A katonai forradalom tegnap reg­gel kezdődött, amikor repülőgépek jelentek meg Athén fölött és röp­cédulákat szórtak le, amelyekben bejelentik Pangalos diktatúrájá­nak megdöntését.­­ Ugyanekkor Kondilis tábornoki az alléni hely­őrség segítségével hatalmába ke­rítette az összes közintézménye­ket, letartóztatta a hadügyminisz­tert és hivatalosan­ bejelentette mindenkinek, hogy Pangalos dik­tatúrája véget ért. Ezután felszólí­­­­totta Kondurio­ti­ St, az előbbi elnö­köt, hogy vegye át ismét a hatal­mat, aki a kérésnek eleget is tett. Majdnem az összes vidéki helyőr­ségek azonnal csatlakoztak Kon­dilis forradalmához és rövid­ idő alatt sikerült a flottát is meg­nyerni. Az összes minisztereket letar­tóztatták és megtették az intézke­déseket a Spe­nzesben nyaraló Pangalos elfogadására is. Ez volt a legnehezebb, m­ert Pangalos a Pergamos nevű hadihajóra szál­lott és sikerült a hajó személyze­tét magának megnyernie, akiknek segítségével el akart menekülni. Legelőször a légi flotta vette ül­dözőbe a menekülő hadihajót és a tegnapról mára virradó éjszakán küldőké első jelen­ését, hogy Pan­galos Cap Matapon felé hajózik. Kondilis erre utasította az egész torpedóflottil­át, hogy a Perga­mos­t be kell keríteni és ha más­képen nem siikerül a Pergamos el­­fogatása, akkor a hajót meg kell torpedózni.­­ — Ha nincs más kiút, — mond­ja a hadi­ parancs, — akkor pusz­tuljon a Pergamos és Pangalos is. Végül is a Leon torpedórom­bolónak sikerült Pangalos hajóját utolérnie és Pangalost letartóz­tatni, akit átlikek a Leon fedél­zetére. Pangalos felesége azonban elhagyta Görögországot. Kondu­­riotis tegnap este Athénbe érke­zett és proklamációt intézett­­ a görög néphez, amelyben hangsú­lyozza, hogy a forradalom jogos volt, mert csak a nép jogait állít­ják vissza a parlamenti választá­sok útján és a nemzeti pénzegysé­ge­t konszolidálják.­­ Konduriotis még az este folyamán megkezdte a pártvezérekkel való tanácsko­zást és az új kormányt valószínű­leg még ma kinevezi. Kondilis tá­bornok a felkelők vezére huszon­hét esztendeje szolgál a görög hadseregben és a háború alatt öt­venhárom ütközetben vett részt. Kondilis kijelentette, hogy Panga­lost és minisztereit rendkívüli bí­róság elé állítják, mert súlyos bűnökért felelősek. Pangalos el­vakult önzése, gyerekes meggon­dolatlansága, a zsarnokságra való hajlandósága, erkölcsi alap és egyéni rátermettség hiánya okoz­ta, hogy még barátai is meggyű­­lölték alig néhány hónapos ural­ma után. Az országban különben min­denütt a legteljesebb nyugalom uralkodik, sőt a nép jóindulattal fogadta az államcsínyt és azt re­mélik, hogy csakhamar helyreáll a teljes rend. Athén városa vasár­nap a megszokott vasárnapi ké­pét mutatta és csak a középületek előtt állottak őrségek és páncél­autók. A hírlapcenzúrát már meg­­szünteték és nyolc hónapon belül meg fogják tartani az új választá­sokat. Londoni jelentés szerint a Daily Mail közli, hogy az ott tar­tózkodó György görög exkirály tanácskozásra ült össze környe­zetével, melyen megbeszélték azo­kat az előkészületeket, amelyek arra az­­ö&jatrA­nt@U.s­crase.hr- ro a Tűzoltók jubileumi ünnepe. Ötven éve áll fenn a nagyszentmik­­lósi tűzoltóság.­­ A sannicolaus-marei (nagy­­szentmiklósi) önkéntes tűzoltók vasárnap tartották meg fenállá­­suknak 50 éves jubileumi ünnepsé­gét, melyen nemcsak Timis-Toron­tál, hanem Arad megye több tűz­­oltótestülete is részt vett. Szomba­ton az esti vonaton érkező vendé­geket a vasúti állomáson Kasso­­vitz Henrik dr. tűzoltósági főor­vos üdvözölte. Az érkezők kocsik­ra szállva a községbe hajtattak, majd négy tűzoltózenekar hang­jai mellett a­­községháza elé vo­nultak, hol Voi­ita János primár lelkes szavunkkal köszöntötte a vendégeket. Este 8 órakor a te­rne­sc­e­gyei tűzoltószövetség gyű­lést tartott, melyet ismerkedési összejövetel követett. Fél tiz óra­kor a „Fekete sas“ szálloda nagy, termében igen sikerült műkedve­lői előadás volt. Vasárnap délelőtt 9 órakor , istentiszteletet tartot­tak úgy a gör. kel., valamint a róm. kathh. templomban, mely után díszfelvonulás következett. Délelőtt 11 órakor a Prohászka­­féle gőzmalom előtt a jubiláló tűz­oltók támadási, élet-­s önmenté­si gyakorlatot mutattak be, mely igen­­nívós volt. Majd kezdetét vette a versenygyakorlat. Kizáró­lag Temes me­gyéből 11 testület vett ezen részt,­­ az eredmény a következő volt: A szövetségi nagy dijat a grabatiak nyerték el. I. dijat vittek a vingai, rékási, jimboliai és sannicolaus-marei, II. dijat a detai, periamosi, ciacovai, lippai, III. dijat a teremiai, gottlo­­bi, lippai tűzoltók nyertek. Arad­­megyéből a radnai, nadlaci s uj­­aradi tűzoltók jelentkeztek ver­­senyre, s a helyszínen­­tudták csak meg,­­hogy­­mint más megye­beliek nem vehetnek részt. E­miatt Radna és Na­dlac óvást emelt. Műsoron kívül az ujaradi tűzoltók Lambert alparancsnok vezetésével fecskendő szerelési gyakorlatot és horoglétra má­szást mutattak be, s két igen szép dijat nyertek. Délután 2 órakor a Keszler szálloda előtti hatalmas sátrak alatt bankett volt, melyen az első felköszöntőt­­Vidrivhin Stan szöv. elnök, volt polgármes­ter az uralkodópárra tartotta, lel­kes beszédet mondottak Fleseriu Péter dr. gör. kel. plébános, Du­­­minescu Szilárd szenátor, tűzoltó felügyelő, Petrovics Emil rk. apát plébános és többen. Délután jól sikerült népünnepélyt tartottak. Az ünnepség rendezésében a szentmiklósi testület vezetősége önerejét meghaladó ambícióval tevékenykedett, különösen Fisch­­hof Ferenc parancsnok, Czegeli bankigazgató, testületi titkár és Kassovitz főorvos végzett nemes

Next