Aradi Közlöny, 1927. január (42. évfolyam, 2-23. szám)
1927-01-04 / 2. szám
1937 Január 14. K & Z B 0 » *5 Emlékek Szilveszterre. Paris legszomorubb Szilveszter-estéje. — Német-francia háborúság Ar idon, irta: Nikolics Dööre. Szilveszter éjszaka . . . Búcsú az óesztentrózai . . . Találkozás az uj, ismeretlen jövendővel .. . Nagy elkeseredéssel gondol minden francia ember az 1870-ik szilveszteri éjszakára. A gyűlölt német hadsereg ágyúi körülgyűrűzték Parist, amelyből élő lény csak léghajón tudott áthatolni. Ezáltal a nyomorúságnak minden neme állott be. Még a legnagyobb ínyencek is csak varjú- és patkánysülttel elégíthették ki éhségüket. E két nemzet háborújában bizony nagyon megtépázódott a számtalan gloire-ral dicsekvő francia hadsereg zászlaja. Csak egy fél évszázad után tudta a francia nemzet fegyvereinek kudarcát jóvátenni. A semleges álla-mok népeinek rokonszenve e küzdelemben két részre oszlott. Az egyik a német, a másik I a francia nemzet fegyvereinek győzelmét, dia- I dalát óhajtotta. A magyar közönség az utóbbival rokonszenvezett, megkapta érte a kellő jutalmat Trianonban. Arad közönségének nagy része is francia-barát volt, csak elenyésző kisebbség esküdött a német diadalokra. A németekkel tartó kisebbség az Arader Zeitung útján kapta a harctéri tudósításokat. Ezek igen gyakran ellentétben állottak a magyar lapok harctéri tudósításaival. E körülmény nagy disputát idézett elő a Bauer (jelenleg Vadászkürt) söröző asztalánál. Egy alkalommal Bauer, mint német ember, szinte beleavatkozott a disputába, mire a francia érzelmű törzsvendégek egyike leintette Bauert és azonnal távozott. Bauer nagyon megijedt. Tartott attól, hogy a többségben levő franciabarátok is követni fogják a távozó példáját. Ezért négyszemközt tanácsot kért a németbarát Hatos István ügyvédtől. Ez jó tanáccsal látta el. Bauer meg is fogadta. A közeledő Szilveszter-estre Bauer meghívta összes törzsvendégeit vacsorára. „Legyen ez estén Trenga Dei.“ Ott voltak aztán valamennyien családtagjaikkal együtt. Bauer kijelentette, hogy v ehetnek és ihatnak bármit, amit csak akarnak és amennyit csak akarnak. A jó ételek és italok fogyasztása által emelkedett kedélyhangulatot még jobban felfokozta a katonazenekar, amely csinos, fiatal karmestere vezetésével Szcebbnél-szebb táncdalokkal kedveskedett a táncra vágyakozó fiatalságnak. A nagyszámú közönség egyik tagja figyelemmel kisérte a teremben függő órát és amikor az 12-őt mutatott, Hatos István ügyvéd felállt, hogy az új évet felköszöntse. De mielőtt szóhoz jutott volna, egy sürgönyhordó állott eléje és táviratot adott át. Hatos a közönség előtt felolvasta a táviratot, amelyben az állott, hogy a francia hadsereg egy bravúros kirohanással felmentette Parist. A meglepett német hadsereg eszeveszett futásnak eredt, otthagyta minden hadiszerét és élelmi cikkét s Paris lakossága megszabadult az éhségtől, a nélkülözéstől. Fülsiketítő éljenzés és vivekiáltás rezegtették meg a terem falait. A francia- és német barátok között ölelkezés és csókolózás támadt, a katonazenekar pedig rázendített a Marseillais-re, amelynek hangjaira mindenki felállt és együtt énekelte a francia himnuszt A lelkesedés lecsillapodása után Hatos ügyvéd elparancsolt asztaláról minden sörös- és borosüveget és pezsgőt hozatott. Ugyanezt tették a többi vendégek. Ez már persze az ő kontójukra ment, mert ez nem volt bevéve a gazda programmjába. Ezután a fiatalság eltolta az asztalok egy részét. E vendégek közül az egyik gavallér egy hordó sört guríztatott a karmester elé, mire az vígan dirigálta az akkori kedvenc táncdarabot, a „Höher Péter“-t. Folyt a pezsgő és ropták a táncot reggelig. Amikor a söröző asztaltársaság másnap ismét összegyűlt és a lapokban kereste a nagy Á~—------------------------------Az idő előrehaadottságára való tekintettel, az összes aaison cikkek beszerzési árban lesznek is elárusítva :: _ TtT|)|lAr divatáruházbant th MMlír strada Medann W francia győzelem hírét, meglepetve vette tudomásul, hogy arról egyetlen betű sem jelent meg. Az éjszakai sürgönyjelenetet és az egész trükköt Hatos ügyvéd eszelte ki. Nem haraguidtak azonban rá, mert mindenki jól mulatott, Bauer is jókedvű volt, mert a vendégei bőven kárt pótolták a megvendégelésért. A francia- és németbarát vitákba azonban többet nem avatkozott bele. A társaság tagjai pedig minden nap összevesztek, haragosan távoztak, csak azért, hogy másnap ismét megjelenjenek a sörözőben, s folytassák a vitákat, a szóharcot a német vagy francia dicsőség fölött. Burián János főigazgató meghalt. Az aradi főgimnázium egykori igazgatójának elhunyta. (Arad, január 3.) Mélységesen megdöbbentő, nagy gyászt, szomorúságot keltő hír érkezett ma Aradra: Burián János nyugalmazott tankerületi királyi főigazgató december 30-án Budapesten hosszú szenvedés után elhunyt, BuriánJános halála különösen Aradot érinti érzékenyen, mert több mint két évtizedein keresztül működött Aradon, közmegbecsülést, szeretetek sok tisztelőt, hívet szerzett magának. 1852. november 2-án született egy csallóközi faluban Burián és Pozsonyban végezte iskoláit. Tanuló korában is mindig az első volt. Egész életét betöltő két nemes szenvedélye már ekkor is elhatalmasodott rajta s hivatása már gyermekéveiben eldőlt: tanulni és tanítani. Különösen a latinnyelv foglalkoztatta és 15 éves sem volt, máris nem elégedett meg az iskolai adagolással és egyegy auktort teljes egészében áttanulmányozott. Kedves emlékként említette ez időkből Hogy Pálffy Sándor és Andrássy Sándor grófoknak ő volt a tudományokban első kalauzolójuk. 1873- ban került a budapesti egyetemre, ahol teljes odaadással a klasszika filológiában mélyedt. 1877-ben nyerte el oklevelét, utána rögtön önkéntes évét szolgálta le, mely alatt résztvett Bosznia okkupálásában s ott hadi érmet is szerzett. Tanári működését a budapesti gyakorló-főgimnáziumban kezdte. 1879-ben helyettes tanár volt Trencsénben és már ugyanez évben rendes tanárrá nevezték ki Losoncra. Ott husz munkás évet töltött. Vakációit a külföld megismerésének szentelte és beutazta a volt monarchia minden államát, valamint Német-, Olasz-, Franciaországot és Svájcot A magyar tudományos világban Buriány János neve csakhamar jól ismertté vált és ennek köszönhette, hogy 1898. decemberében az aradi kir. főgimnázium élére őt állitoták igazgatónak"s 1913- ban pedig a főigazgatói címet és jelleget is megkapta. •I/WBsprt*. 4 Igazgatói működése Aradon ismert. Az ő javaslatára renoválták a líceum épületét és ekkor telepítették ki a tanítóképzőt is, mivel három intézet befogadására már szűknek bizonyult az épület. A líceum tornatermét sdísztermet ő szerelte fel újólag, a folyosókat és osztálytermeket ő látta el ezernél több gondosan megválogatott szemléltető képpel. Több gyűjteménynek vetette meg alapját. Az ő közbenjárására történt a líceum környékének befásítása , s az iskola előtti szabadhelyet is Burián szerezte meg játéktérül a várostól. Amikor a román államhatalom 1919. júliusában átvette a líceum épületét, öregségét megszégyenítő tetterővel munkálkodott a róm. katír. főgimnáziumnak a kezdet nehézségein való átsegítésén. Gazdag tapasztalatait, hozzáértését, tapintatát és rátermettségét nehezen pótolta az ifjú intézet, amikor két évvel utána távozott annak éléről. Magyarországra repatriáltatta magát és odaát a legszebb kitüntetés érte. 42 & fél éves szolgálat után az V. rangosztály első fokozatában méltóságos címmel nyugdíjazták. Burián választmányi tagja volt több országos és aradi tudományos és irodalmi társulatnak, többször volt kiküldött érettségi vizsgaelnök, számtalan tankönyvhöz szólt hozzá, mint hivatalos bíráló. Nagy irodalmi munkásságot is végzett. Munkái közül terjedelem, eredetiség és közismertség szempontjából nevezetesebbek: Id. Tererraus „Adolphoe*“ c. vígjátékának magyarázatos kiadása (előadták a budapesti Nemzeti Színházban 1916-ban.) 2. Latin phraseologia. 3. Latin Synonimika. 4. Latin-magyar és magyar-latin szótár. 5. Sallustius: Tagurtha. 6. Latin stílusgyakorlatok. 7. Vergilius anachronizmusai. 8. Vergille graecizmusai. 9. Horatius graecizmusai. 10. Livius phraseologiaja. 11. Az amphiteatrum. 12. A görög nyelv oktatásáról. 13. A tornatanításról. 14. A három nevelési tényező. 15. Útirajzok. Már a címekből is következtetni lehet Burián sokoldalúságára, tudományos munkálkodásának minőségét pedig talán legjobban megvilágítja az, hogy latin szótára a legjobb magyar nyelven megjelent szótár s a szótárírásnak forradalmat kell megérni, hogy az fölülmúlható legyen. Mint az aradi főgimnázium vezetője, pedáns rendet tartott s az intézeti fegyelem egész működése alatt mintaszerű volt. Nagy elfoglaltsága mellett állandóan olvasta a legmodernebb nyelvészeti munkákat s helyeseknek talált elveket iparkodott a maga hatáskörében nyomban megvalósítani. Maga is kifogyhatatlan volt az értékes eszmékben. Az intézet alatta hatalmasan felvirágzott. A tanításban a legszebb eredményeket érte el, egy-egy órájára a legutolsó időkig hosszasan készült, hogy annak minden idejét gazdaságosan tudja kihasználni. Kitűnően értett ahhoz, hogy tárgyát kapcsolatba hozza a világirodalommal, történelemmel, művészetekkel, amelyekben széleskörű ismeretei voltak. Legjobban a latin és német irodalmat szerette tanítani. Horatius egyegy sorának fordításánál valósággal elérzékenyült s oly közvetlenül, annyi szsuggeráló erővel tanuitolt, hogy egy-egy órája az élmény erejével hajtott tanátványaira. Repatriáltatása előtt egy új német Horatius műfordítás került kezébe. Lapozgatása közben könny szökött szemébe arra a gondolatra, hogy ő Horatiust többé nem taníthatja. Mint tanár, mint igazgató, mint ember, tevékeny, önfeláldozó, végtelenül becsületes volt. Tanítványai rajongtak érte, tanártársai ragaszkodtak hozzá, Arad város társadalma tisztelettel övezte. Halála mélységes, pótolhatatlan veszteség. Hétfőn délután helyezték örök nyugalomra Budapesten a kerepesi úti temetőben. Halálát özvegyén kívül Géza nevű egyetlen fia gyászolja. Roham BM arati posta ellen’ Óriási forgalom az év utolsó napján. Csak nat kilóig küldhetők belföldi csomagok. (Arad, január 3.) Január elsejével egyebek között a felemelt uj postatarifát is ajándékba kaptuk az újévtől. Hogy azonban az uj tarifarendelet a gyakorlatban hogyan fog beválni s a postai tranzitálásban milyen változásokat fog előidézni, ma még nem állapítható meg. A jelek azonban meglehetősen szomorú próféciáia adnak alkalmat. Az ünnepek után ugyanis ma voltak először ,,teljes ütemben“ az aradi postahivatalok s az első, nap eredménye az volt, hogy egész napon át mindössze hetven-nyolcvan ember nyitotta ki a főpostahivatal ajtaját s ezek közül is legtöbben inkább vittek, mint hoztak valami küldeményt. Annál nagyobb volt azonban a forgalom az óév utolsó napján. December 31-én mindenki, a vállalatok és intézetek épenugy, mint a magánosok*, siettek eleget tenni esedékes levelezésüknek s postai küldeményeiket még a régi tarifa alapján igye,keztek postára adni. Akadt vállalat, amely két-*, sőt háromezer darab levelet adott fel pénteken délután, úgy, hogy a szegény postásoknak ugyancsak fáradtságos Szilveszter-éjszakájuk volt lebetűzni és tranzitálni azt a több szekérre való, rengeteg levelet és levelezőlapot, amit egyetlen délután adtak fel. Régi postások mondják, hogy ilyen forgalom emberemlékezet óta nem volt az aradi postán. Most aztán pihenhetnek egy darabig, mert it — a tapasztalat bizonyítja — az emberek lassan mégis beletörődnek az uj helyzetekbe s rövidesen ismét a normális menetben indul meg újra a postaforgalom.Az aradi postafőnökség egyébként ezúton közli, hogy az új tarifarendelet értelmében — amelyre különben ma külön távirati utasítás is érkezett Bucurestiből Aradra — a postahivatalok a jövőben belföldi forgalomban csupán 10 kilogram súlyig, külföldre pedig 20 kilogram súlyig vehetnek fel postacsomagokat.