Aradi Közlöny, 1927. január (42. évfolyam, 2-23. szám)

1927-01-04 / 2. szám

1937 Január 14. K & Z B 0 » *5 Emlékek Szilveszterre. Paris legszomorubb Szilveszter-estéje. — Né­met-francia háborúság Ar idon, irta: Nikolics Dööre. Szilveszter éjszaka . . . Búcsú az óeszten­­trózai . . . Találkozás az uj, ismeretlen jöven­dővel .. . Nagy elkeseredéssel gondol minden fran­cia ember az 1870-ik szilveszteri éjszakára. A­ gyűlölt német hadsereg ágyúi körülgyűrűzték Parist, amelyből élő lény csak léghajón tudott áthatolni. Ezáltal a nyomorúságnak minden neme állott be. Még a legnagyobb ínyencek is csak varjú- és patkány­sülttel elégíthették ki éhségüket. E két nemzet háborújában bizony nagyon megtépázódott a számtalan gloire-ral dicsekvő francia hadsereg zászlaja. Csak egy fél évszázad után tudta a francia nemzet fegy­vereinek kudarcát jóvátenni. A semleges álla-­­­mok népeinek rokonszenve e küzdelemben­­ két részre oszlott. Az egyik a német, a másik I a francia nemzet fegyvereinek győzelmét, dia- I dalát óhajtotta. A magyar közönség az utóbbi­­­­val rokonszenvezett, megkapta érte a kellő­­ jutalmat Trianonban. Arad közönségének­­ nagy része is francia-barát volt, csak elenyé­sző kisebbség esküdött a német diadalokra. A németekkel tartó kisebbség az Arader Zeitung útján kapta a harctéri tudósításokat. Ezek igen gyakran ellentétben állottak a ma­gyar lapok harctéri tudósításaival. E körül­mény nagy­ disputát idézett elő a Bauer (jelen­leg Vadászkürt) söröző asztalánál. Egy alka­lommal Bauer, mint német ember, szinte be­leavatkozott a disputába, mire a francia érzel­mű törzsvendégek egyike leintette Bauert és azonnal távozott. Bauer nagyon megijedt. Tartott attól, hogy a többségben levő francia­­barátok is követni fogják a távozó példáját. Ezért négyszemközt tanácsot kért a német­barát Hatos István ügyvédtől. Ez jó tanác­­csal látta el. Bauer meg is fogadta. A közeledő Szilveszter-estre Bauer meghívta összes törzs­vendégeit vacsorára. „Legyen ez estén Tren­­ga Dei.“ Ott voltak aztán valamennyien csa­ládtagjaikkal együtt. Bauer kijelentette, hogy v ehetnek és ihatnak bármit, amit csak akarnak és amennyit csak akarnak. A jó ételek és ita­lok fogyasztása által emelkedett kedélyhangu­latot még jobban felfokozta a katonazenekar, amely csinos, fiatal karmestere vezetésével Szcebbnél-szebb táncdalokkal kedveskedett a táncra vágyakozó fiatalságnak. A nagyszámú közönség egyik tagja figye­lemmel kisérte a teremben függő órát és ami­kor az 12-őt mutatott, Hatos István ügyvéd felállt, hogy az új évet felköszöntse. De mi­előtt szóhoz jutott volna, egy sürgönyhordó ál­lott eléje és táviratot adott át. Hatos a közön­ség előtt felolvasta a táviratot, amelyben az állott, hogy a francia hadsereg egy bravúros kirohanással felmentette Parist. A meglepett német hadsereg eszeveszett futásnak eredt, otthagyta minden hadiszerét és élelmi cikkét s Paris lakossága megszabadult az éhségtől, a nélkülözéstől. Fülsiketítő éljenzés és vive­­kiáltás rezegtették meg a terem falait. A fran­cia- és német­ barátok között ölelkezés és csó­kolózás támadt, a katonazenekar pedig rázen­dített a Marseillais-re, amelynek hangjaira mindenki felállt és együtt énekelte a francia himnuszt A lelkesedés lecsillapodása után Hatos ügyvéd elparancsolt asztaláról minden sörös- és borosüveget és pezsgőt hozatott. Ugyanezt tették a többi vendégek. Ez már persze az ő kontójukra ment, mert ez nem volt bevéve a gazda programmjába. Ezután a fiatalság el­tolta az asztalok egy részét. E vendégek kö­zül az egyik gavallér egy hordó sört gurízta­­tott a karmester elé, mire az vígan dirigálta az akkori kedvenc táncdarabot, a „Höher Pé­­ter“-t. Folyt a pezsgő és ropták a táncot reg­gelig. Amikor a söröző asztaltársaság másnap ismét összegyűlt és a lapokban kereste a nagy Á~—------------------------------­Az idő előreha­­­adottságára való tekintettel, az összes aaison cikkek beszer­­zési árban lesznek is elárusítva :: _ TtT­­|)|lAr divatáruházbant t­h MMlír strada Med­ann W francia győzelem hírét, meglepetve vette tu­domásul, hogy arról egyetlen betű sem jelent meg. Az éjszakai sürgönyjelenetet és az egész trükköt Hatos ügyvéd eszelte ki. Nem hara­­gu­idtak azonban rá, mert mindenki jól mula­tott, Bauer is jókedvű volt, mert a vendégei bőven kárt pótolták a megvendégelésért.­­ A francia- és németbarát vitákba azonban töb­bet nem avatkozott bele. A társaság tagjai pe­dig minden nap összevesztek, haragosan tá­voztak, csak azért, hogy másnap ismét meg­jelenjenek a sörözőben, s folytassák a vitákat, a szóharcot a német vagy francia dicsőség fölött. Burián János főigazgató meghalt. Az aradi főgimnázium e­gykori igazgatójának elhunyta. (Arad, január 3.) Mélységesen megdöbbentő, nagy gyászt, szomorúságot keltő hír érkezett ma Aradra: Burián János nyugalmazott tankerületi királyi főigazgató december 30-án Budapesten hosszú szenvedés után elhunyt, Burián­­János ha­lála különösen Aradot érinti érzékenyen, mert több mint két évtizedein keresztül működött Ara­don, közmegbecsülést, szeretetek sok tisztelőt, hí­vet szerzett magának. 1852. november 2-án született egy csallóközi faluban Burián és Pozsonyban végezte iskoláit. Tanuló korában is mindig az első volt. Egész éle­tét betöltő két nemes szenvedélye már ekkor is el­hatalmasodott rajta s hivatása már gyermekévei­ben eldőlt: tanulni és tanítani. Különösen a latin­nyelv foglalkoztatta és 15 éves sem volt, máris nem elégedett meg az iskolai adagolással és egy­­egy auktort teljes egészében áttanulmányozott. Kedves emlékként említette ez időkből Hogy Pálffy Sándor és Andrássy Sándor grófoknak ő volt a tudományokban első kalauzolójuk. 1873- ban került a budapesti egyetemre, ahol teljes oda­adással a klasszika filológiában mélyedt­­. 1877-­­ben nyerte el oklevelét, utána rögtön önkéntes­ évét szolgálta le, mely alatt résztvett Bosznia okkupálásában s ott hadi érmet is szerzett. Taná­ri működését a budapesti gyakorló-főgimnázium­ban kezdte. 1879-ben helyettes tanár volt Tren­­csénben és már ugyanez évben rendes tanárrá ne­vezték ki Losoncra. Ott husz munkás évet töltött. Vakációit a külföld megismerésének­ szentelte és beutazta a volt monarchia minden államát, vala­mint­ Német-, Olasz-, Franciaországot és Svájcot A magyar tudományos világban Burián­y János neve csakhamar jól ismertté vált és ennek köszön­hette, hogy 1898. decemberében az aradi kir. fő­gimnázium élére őt állitoták igazgatónak"­s 1913- ban pedig a főigazgatói címet és jelleget is meg­kapta. •I/WBsprt*.­­ 4 Igazgatói működése Aradon ismert. A­z ő ja­vaslatára renoválták a líceum épületét és ekkor telepítették ki a tanítóképzőt is, mivel három inté­zet befogadására már szűknek bizonyult­­ az épület. A­ líceum tornatermét s­­dísztermet ő sze­relte fel újólag, a folyosókat és osztálytermeket ő látta el ezernél több gondosan megválogatott szemléltető képpel. Több gyűjteménynek vetette meg alapját. Az ő közbenjárására történt a lí­ceum környékének befásítása , s az iskola előtti szabadhelyet is Burián szerezte meg játéktérül a várostól. Amikor a román államhatalom 1919. jú­liusában átvette a líceum épületét, öregségét meg­szégyenítő tetterővel munkálkodott a róm. katír. főgimnáziumnak a kezdet nehézségein való átse­gítésén. Gazdag tapasztalatait, hozzáértését, ta­pintatát és rátermettségét nehezen pótolta az ifjú intézet, amikor két évvel utána távozott annak éléről. Magyarországra repatriáltatta magát és odaát a legszebb kitüntetés érte. 42 & fél éves szolgálat után az V. rangosztály első fokozatá­ban méltósá­gos címmel nyugdíjazták. Burián választmányi tagja volt több orszá­gos és aradi tudományos és irodalmi társulatnak, többször volt kiküldött érettségi vizsgaelnök, számtalan tankönyvhöz szólt hozzá, mint hiva­talos bíráló. Nagy irodalmi munkásságot is vég­zett. Munkái köz­ül terjedelem, eredetiség és köz­ismertség szempontjából nevezetesebbek: Id. Te­­rerraus „Adolphoe*“ c. vígjátékának magyaráza­tos kiadása (előadták a budapesti Nemzeti Szín­házban 1916-ban.) 2. Latin phraseologia. 3. La­tin Synonimika. 4. Latin-magyar és magyar-latin szótár. 5. Sallustius: Tagurtha. 6. Latin stílusgya­korlatok. 7. Vergilius anachronizmusai. 8. Vergi­lle graecizmusai. 9. Horatius graecizmusai. 10. Livius phraseologia­ja. 11. Az amphiteatrum. 12. A görög nyelv oktatásáról. 13. A tornatanításról. 14. A három nevelési tényező. 15. Útirajzok. Már a címekből is következtetni lehet Burián sokolda­lúságára, tudományos munkálkodásának m­inősé­gét pedig talán legjobban megvilágítja az, hogy latin szótára a legjobb magyar nyelven megjelent szótár s a szótárírásnak forradalmat kell megérni, hogy az fölülmúlható legyen. Mint az aradi főgimnázium vezetője, pedáns rendet tartott s az intézeti fegyelem egész műkö­dése alatt mintaszerű volt. Nagy elfoglaltsága mellett állandóan olvasta a legmodernebb nyel­vészeti munkákat s helyeseknek talált elveket ipar­kodott a maga hatáskörében nyomban megvaló­sítani. Maga is kifogyhatatlan volt az értékes eszmékben. Az intézet alatta hatalmasan felvirág­zott. A tanításban a legszebb eredményeket érte el, egy-egy órájára a legutolsó időkig hosszasan készült, hogy annak minden idejét gazdaságosan tudja kihasználni. Kitűnően értett ahhoz, hogy tárgyát kapcsolatba hozza a világirodalommal, történelemmel, művészetekkel, amelyekben széles­körű ismeretei voltak. Legjobban a latin és né­met irodalmat szerette tanítani. Horatius egy­­egy sorának fordításánál valósággal elérzékenyült s oly közvetlenül, annyi szsuggeráló erővel tanu­i­tolt, hogy egy-egy órája az élmény erejével haj­tott tanátványaira. Repatriáltatása előtt egy új né­­­met Horatius műfordítás került kezébe. Lapozga­tása közben könny szökött szemébe arra a gon­dolatra, hogy ő Horatiust többé nem taníthatja.­ Mint tanár, mint igazgató, mint ember, tevékeny, önfeláldozó, végtelenül becsületes volt. Tanítván­­yai rajongtak érte, tanártársai ragaszkodtak hoz­­zá, Arad város társadalma tisztelettel övezte. Ha­lála mélységes, pótolhatatlan veszteség.­­ Hétfőn délután helyezték örök nyugalomra Budapesten a kerepesi­ úti temetőben. Halálát özvegyén kívül Géza nevű egyetlen fia gyászolja. Roham BM arati po­sta ellen’ Óriási forgalom az év utolsó napján.­­ Csak n­at kilóig küldhetők belföldi csomagok. (Arad, január 3.) Január elsejével egyebek­ között a felemelt uj postatarifát is ajándékba kap­tuk az újévtől. Hogy azonban az uj tarifarendelet a gyakorlatban hogyan fog beválni s a postai tranzitálásban milyen változásokat fog előidézni,­ ma még nem állapítható meg. A jelek azonban­ meglehetősen szomorú próféciáia adnak alkalmat. Az ünnepek után ugyanis ma voltak először ,,tel­jes ütemben“ az aradi postahivatalok s az első, nap eredménye az volt, hogy egész napon át mindössze hetven-nyolcvan ember nyitotta ki a főpostahivatal ajtaját s ezek közül is legtöbben inkább vittek, mint hoztak valami küldeményt. Annál nagyobb volt azonban a forgalom az óév­ utolsó napján. December 31-én mindenki, a válla­latok és intézetek épenugy, mint a magánosok*, siettek eleget tenni esedékes levelezésüknek s pos­tai küldeményeiket még a régi tarifa alapján igye­,­keztek postára adni. Akadt vállalat, amely két-*, sőt háromezer darab levelet adott fel pénteken délután, úgy, hogy a szegény postásoknak ugyan­csak fáradtságos Szilveszter-éjszakájuk volt lebe­­tűzni és tranzitálni azt a több szekérre való, ren­geteg levelet és levelezőlapot, amit egyetlen dél­után adtak fel. Régi postások mondják, hogy ilyen forgalom emberemlékezet óta nem volt az aradi postán. Most aztán pihenhetnek egy darabig, mert it — a tapasztalat bizonyítja — az emberek lassan mégis beletörődnek az uj helyzetekbe s rövidesen ismét a normális menetben indul meg újra a postaforgalom.­­Az aradi postafőnökség egyébként ezúton közli, hogy az új tarifarendelet értelmében — a­melyre különben ma külön távirati utasítás is ér­kezett Bucurestiből Aradra — a postahivatalok a­­ jövőben belföldi forgalomban csupán 10 kilogram súlyig, külföldre pedig 20 kilogram súlyig vehet­nek fel postacsomagokat.

Next