Aradi Közlöny, 1927. május (42. évfolyam, 96-119. szám)

1927-05-05 / 99. szám

mm ^^ggjjgj —«• Uccai telefonok­ Budapesten, Bdapestről Jelentik: Budapest uccáin 400 nyilvános telefonké­szüléket állítanak fel. — Vallatják a timisoarai rablógyilkost. Mun­tean János, a hírhedt rablógyilkos kihallgatásai folyik. A rablógyilkos tagad tovább, azonban egyszer ellentmondásba keveredett, amikor kijelen­tette, hogy a gyilkosság napján nem is tartózko­dott Anina környékén. Egy vendéglős pedig Re­­sicán találkozott vele. A mai nap folyamán a rend­őrség érdekes szembesítést eszközöl Muntean és a meggyilkolt Hendirich igazgatója szolgája közt. A szolga ugyanis látta a három gyilkost és ezért Timisoarára hozzák, ahol a rendőrségen szembe­sítik a banditával. Munteannak egy másik ügyeiben­ is nyomoznak. Négy évvel ezelőtt állítólag Ke­­szinc községben meggyilkolta a birót, az egyik falusi tanácstagot és megsebesítette a jegyzőt. _ A gyilkos akkor elmenekült, azonban miután a köz­ség mellett fekvő erdő egyik fatörzsén akkor a Muntean János nevet találták bevésve, erős a gya­nú, hogy ezt a gyilkosságot is ő követte el. — A tangóénekes. Berlin legújabb spe­cialitása: a tangóénekes. Tangó-zenekarok­ jöttek divatba, amelyeknek tagjai főként spa­nyol és főként délargentinai muzsikusokból rekrutálódnak. A spanyol muzsikusok harmó­­nikáikkal és bendsóikkal kezdik kiszorítani Berlinből az orosz zenészeket, kik a balalajká­­val most más országokban próbálnak szeren­csét. A spanyol tangózenekarok élén tangó­énekes áll és énekére táncol az úri közönség. A tangóénekest alig hallhatóan kiséri a tangó­zenekar. És most jön a legérdekesebb: Berlin egyik legnépszerűbb spanyol zenekarának tangóénekese, aki a legtüzesebben tudja ar­­gentiniai akcentusokkal énekelni a buja tan­gók szövegét — a szegedi színháznak egyik volt fiatal bonvivánja. Az igaz, hogy néha a legcsibészesebb pesti szavakat is „beleka­­landiázza“ a spanyol szövegbe, de az nem baj, mert a tangózó szőke germán hölgyek így is áhítattal merengenek a csinos „spanyol“ ga­vallér torka felé . . . — Háborúság a kutyatemetők ellen. Berlin­ből jelentik. A német fővárosban akkorra a kutya­kultusz, hogy Páris után itt volt a világ egyik legsíkzesebb kutyatemetője, ahol a kimúlt, hűséges ebeket nemcsak elföldelték, hanem még díszes sír­köveket is állítottak sírjaik fölé. A berlini rendőr­ség azért, mert a kutyatemető túlságosan közel, alig kétszáz lépésnyire volt a nagy temetőtől s ez sértette az elhunyt emberek családjainak kegyele­tét, radikális intézkedéssel felásatta a kártyatemetőt és eltávolította az emlékköveket is. Vásárteret ren­deztek be a kutya­temető helyén. A kutyabarátok különféle egyesületei — huszonhárom ,,kutyaklub‘‘ van Berlinben — mozgalmat indítottak, hogy Bers­nauban, egy Berlin közelében levő régi német városkáiban, legyen az új kutyatemető, de Bernau elöljárósága nem adott erre engedélyt. Ez idő szerint egy híres berlini állatorvos foglalkozik azzal az üzleti tervvel, hogy telket vásárol és azon kutyasírokat parcelláztat, amelyeket bérbe lehet venni. Addig is, amíg az új kutyatemető elkészül, azok, akik kimúlt kutyáikat mégis el akarják te­­mettetni, a Wannsee mellett levő macska- és ka­náritemetőbe viszik elföldelni. — A hűtlen asszony értéke. Mennyit ér egy asszony? Ezt sokkal nehezebb kiszámítani, mint azt, hogy mennyibe kerül. London főbírójának, Hewart of Burynak sikerült a nehéz számtani fel­adatot megoldania. Egy válóperben hozott ítéle­tet a bíró. A férj azzal az in­dokolás­sal kérte a válóper kimondását, hogy felesége igen engedé­keny volt lovagja udvarlásaival szemben. De nemcsak a válást óhajtotta a megcsalt férj, hanem a csábítótól 200 font kártérítést is követelt. A lo­vag nem viselkedett túlságosan lovagiasan és az asszony értékének megbecsültetését kérte. A lord főbíró fogósnak találta a kérést és a következőké­pen ítélt: Miután nincsen törvényszék, amely hiva­tott volna, hogy egy állandó érvényű árszabást állapítson meg, csak erre az esetre hozok döntést. Ennek a feleségnek anyagi értéke 2 shilling és 6 pence. Sem többet, sem kevesebbet nem ér. Ez kö­rülbelül 90 lejnek felel meg. — Tennisz-verők, tennisz-labdák, foot­­ballok rendkívüli nagy választékban Hegedűs Gyula­ cégnél. Repülj fecském SK?, Lesz maga jászt is, Csókról­ és Sicrai Ksrpelnél. an­ Tig-T’ai­mis-1-' ‘man­y oman Ügyvédi numerus clausus lesz Magyarországon (Az Aradi Közlöny budapesti tudósítói­­nak távirata.) A magyar képviselőházi mai ülé­sén Pesthy iga­zságü­gyminiszter bejelentette, hogy ügyvédi numerus claussus lesz. Erdődi Harrrach Tihamér, az e­gységes pá­rt ismert ü­gy­véd-tagja erről kijelentette, hogy ez nem érinti a szerzett jogokat, csupán a további felvételt ■korlátozza. Minden megszűnt három tagság után egyet­ vehetnek fel. Benes fiának regényes házassága. Ben­es cseh külügyminiszter milliárdos fia feleségül vesz egy szegény pesti zsidólányt (Az Aradi Közlöny budapesti tudósítójá­tól­.) Minden hétnek meg van a maga házassági regénye. Ez a hét azonban gazdagabb és sz­en­­zációsa­bb, mint elmúlt hét társai, mert nem egy szimpla amerikai vasútkirály pesti szerelmi regényéről ad számot, hanem maga a híres Benes cseh külügyminiszter kerül at Bét há­zassági krónikájába. Igaz, hogy nem a saját és tiszteletreméltó személyében. A fia, J. Be­nnes házasodik Budapestről, még­p­edig egé­szen regényes és romantikus körülmények között. A fiatal Benes, aki dúsgazdag édesapjá­nak felmérhetetlen vagyonú fia, Prágában megismerkedett egy fiatal táncosnővel, n­év­­szerint Charlotte Gaun-nal, aki az Alhambra mulató színpadán lépett fel. A­ táncosnő mind­össze 18 esztendős, feltűnő szép, érdekes leány, nagyon megtetszett J. Benesnek, aki udvarolni kezdett Charlotte Gaunnnak. Az ud­varlásból szerelem lett, de a szerelem elől egy szerződés Pestre szólította a táncosnőt. J. Be­nes alig pár nappal a táncosnő távozása után Pestre érkezett, de csak nehezen akadt rá a táncosnő családjára, mert a hangzatos művé­szi név mögött bizony egyszerűen csak Grosszberger Sárikának hívták idehaza. "Char­lotte (janity ak­i családjával a legszerényebb életviszonyok között élt. Grosszberger Sári papája nem politikával Hanem csak egyszerű sz­övetruhával foglalko­zott, azzal is csak mint részletügynök ház­­ról-házra és kávéházról-kávéházra. A szövet­áru részletügynököt J. Benes látogatásával nagy meglepetés érte, mert nem kisebb dolog­ról volt szó, minthogy a cseh külügyminiszter fia megkérte Grosszberger Sárika kezét. A kérőt nem utasították vissza és igy néhány napja Grosszberger Sári. 18 esztendős pesti szegény zsidóleány a menyasszonya J. Berkes­nek, a leggazdagabb cseh aranyifjunak. És hogy a dúsgazdag vőlegény komoly szándéká­ról egész komoly tanúságot tegyen, a szegé­nyes lakásból azonnal kiköltöztette. Grossz­­berger Sarolta szüleit, 4 szobás, szépen beren­dezett lakást vásárolt menyasszonya szülei­nek és hogy a megélhetésük se okozzon a jö­vőben gondot, az apának napi húsz pengő apa­názst biztosított, amelyet naponként utal ki számára a cseh­ bank. Ez az apanázs az após­nak életfogytiglan jár. A fiatal pár egyelőre villát keres Pest vagy Buda valamelyik kiesi vidékén és csak ha új hajlékukat berendezték, lépnek az oltár elé, hogy végleg megpecséte­lődjék a csinos Charlotte Gaun — alias Grosszberger Sárika szerencséje, amint mondják. Az érkezés utáni órában Do­niski herceg elküldötte a titkárját a hotelbe, ahova Pola Negri szállani szokott. A titkár azonban csak azt a választ vihette, hogy a művésznő a legnagyobb sajnálattal azt üzeni, de nincs szabadideje a herceg számára. Pola Negri még aznap délután automobil­ján az ifjú georgiaival kirobogott a Rueil- Seraincourti kastélyba és ha a kihirdetésre elegendő a rendelkezésre álló idő, május 15-éig már Serge Molivaniné lesz a kitűnő szín­észnő, aki már május 21-én vissza is tér Amerikába, mert, hiába, egy olyan nagy nő, mint Pola' Negri, nem vesztegetheti az időt. Pola Negri férjhez megy.­ ­ (Az Aradi Közlöny párisi­­tudósítójától.) Pola Negri nagy művésznő, tehát természe­tes, hogy nem éli a közönséges halandó életét. Schwarcz Paulából, az egyszerű len­gyel zsidó lányból, akiben cigányvér is­­ van, Amerika és a világ ünnepelt filmsztárjává lett s egy ilyen élet színes kaleidoszkópjához szinte hozzátartozik ennek a második házas­ságnak a története, amely maga is egy film­regény. Pola Negrinek már volt egy férje, akitől elvált és legutóbb Rudolph Valentinét emle­gették vőlegényeként. A nagy Rudi azonban hirtelen meghalt és Pola Negri vigasztalhatat­lan volt, amint a körülmények mutatják, egé­szen mostanáig. Filmezni jött át Európába Pola Negri, mert legújabb szerepéhez hozzá­tartozik Páris is, a Montmartre csábító mula­tóinak a vidéke. Hat napig tartott a hajóút és mert a nagy primadonna nem szereti elvesz­tegetni az időt, az út negyedik napján elje­gyezte magát. A hajón megismerkedett egy georgiai herceggel, Serge Mdivanival. Georgia momentán lakhatatlan hercegek számára s az ifjú arisztokrata, amióta hazájában a kommu­nizmus az úr, newyorki lakos. Nagy kőszén­kereskedése van a georgiai hercegnek New­ Yorkban, aki üzleti ügyekben igyekezett Pá­ris felé. A georgiai herceg bátyja szintén filmszínésznőt vett feleségül, Mac Murray-t, az egyik legbájosabb divát. A hajóút unalmas volt, a herceg és Pola csakhamar összeismer­kedtek. A herceg három nyelvet beszél: fran­ciát, angolt és a georgiait. Pola Negri ugyan­csak tudja ezt a három nyelvet. Tehát bőven megérthették egymást. Meg is értették. Akár egy scenárium, oly gyorsan folyt le az egész cselekmény. Pola és az ifjú herceg a negyedik napon a hajó publicitása előtt kijelentették, hogy jegyesek. Az eljegyzésről dróttalan táv­iró ment a fiatal­ember szüleihez, akik jelen­leg amerikai lakosok. Az öreg hercegek, mit tehettek most, azonnal beleegyezésüket küld­ték a házassághoz. De itt Párisban él egy úr, aki mindezek­ről nem tudott semmit és türelmetlenül várta piros szegfűvel a gomblyukában a postahajót, amely az isteni Polát hozza. Az illető úr régi szeretője a filmprimadonnának: Domiski her­ceg. Nagyon közlékeny és barátságos ember. Express lett az aradi gyorsból. Érdekes változásokat hoz az új nyári menetrend (Arad, május 4.) A május tizenötödikén életbelépő nyári menetrend Araddal kapcsola­tos legjelentősebb változása az új expressvo­­natok beállítása. A Budapestről középeurópai időszámítás szerint 17.20-kor induló gyorsvo­nat Curtici-on expressvonattá alakul át és 0.30-kor érkezik Aradra, 1.03-kor indul tovább, Bucureşti felé. Az ellenvonata ugyattcsak ex­­pressként 5.47-kor érkezik és Curtici felé in­dul 6.14-kor. A két új gyorsvonatpár nyári menetrendje a következő: Aradra érkezik 13.20 perckor, indul Curtici felé 13.45-kor. Ez a vonat Budapestre érkezik 19.45-kor közép­­európai időszámítás szerint. Ellenvonata Bu­dapestről indul 10.05-kor. Aradra érkezik 4.48- kor, indul Bucureşti felé 5.13-kor. A­ menet­rend összeállításánál különösen ügyeltek arra, hogy iá vonatok csatlakozásához a legkedve­zőbb összeköttetést kapják az utasok. Rádió-mű­sor*. Csütörtök, május 8. Wien—Srác. 21.15. Népszerű tavaszi dalok. — Pozsony. 1930. Operaelőadás. — Zágráb. 20.30. Kamarazene. — Milano. 20.45. Hangver­seny. — Boroszló. 22.15. Tánczene. — Prága. 20.40. Hangverseny. — London—Daventry. 20. Csajkovszky­­est. 22.30. Tánczene. — Leipzig. 19.30. Operaelőadás. — Stuttgart 21.30. Orgona hangverseny. — Frankfurt a* M. 20. Opera előadás. — Róma. 20.45. Olasz zeneest. — Berlin. 20.30. Bécsi est. — München. 22.40. Esti hang­verseny. — Budapest. 9.30 12. és 15. Hírek, közgazda­ság. — 17.02. Az opera kamarazenekarának hangverse­nye. 18.20. Magyar klasszikusok (Jól»«! Mór.) 19 30. „Válás után“ (Bisson vígjátéka.) 22. Cigányzene*

Next