Aradi Közlöny, 1927. augusztus (42. évfolyam, 168-192. szám)
1927-08-17 / 180. szám
Arad, XXXXII. évi 160-ik szám, § lej, fsste&st c isj. 1927 augusztus 17. Szerda. Szerkesztőség Arad, Acsev^palota. Kiadóhivatal: Aradi Nyomda Vállalat. Btdlev. Regele Ferdinand 4^22 József főherceg né) Sürgönyeim: Közlöny, Arad. Telefonszám: Szerkesztőség és kiadóhivatal 151. Megjelenik naponta reggel. Közlön POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF. * ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKÉN Égisz évre két éve ... Negyed évre Havanta ~ Hírdetések Kor Lej 540 Lej 270 Lej 90 Lej szerint Egyes számára 5 lej, attárpap 6 lej. Bucureetiben 50 bánival több gifir.is Garoflid a CFR élén A néppárti vezető politikus kinevezése rendkívüüli nagy meglepetést keltett . Miért távozott Perieteanu államtitkár. (Az Aradi Közlöny bucuresti tudósítójának távirata.) Perieteanu távozásával kétségtelenné vált, hogy a kormánynak bizonyos szándékai vannak a CFR új vezérigazgatója személyét illetőleg, mindazonáltal óriási meglepetést, igen nagy szenzációt keltett, hogy az államvasutak autonómiájának helyreállításával a kormány Garoflic Constantini, az Averescu-kormány volt földmivelésügyi miniszterét nevezte ki a CFR igazgatótanácsának elnökévé. Garoflid kinevezése általános konsternációt keltett, miután közismert tény, hogy a volt miniszter gazdasági felfogásában homlokegyenest ellentétben áll a liberális kormány gazdasági koncepciójával s épen ő volt az, akinek törvényeit a liberális párt kormányra jutása után nyomban hatálytalanította. Garoflid kinevezése azonban egészen meglepetésszerűen történt, mert az utolsó pillanatig is Busila mérnököt, az Ugir elnökét, vagy Todorescu mérnököt, a petroşani kőszénbánya társaság vezérigazgatóját emlegették komoly jelöltként ennek a fontos munkakörnek a betöltésére. A fővárosi sajtó nagy meglepetéssel fogadta Garoflid kinevezését és megállapítja, hogy ez a fordulat Perieteanu távozása következtében történt, aki — mint ismeretes — azért mondott le, mert a kormány a CFR autonómiájának megadása következtében kénytelen volt megszüntetni a vasútügyi államtitkárságot, viszont nem merte vállalni az igazgatótanács elnökének súlyos felelősséggel járó tisztjét. Perieteanu távozása azonban a lehető legbarátságosabb formában történt, amit az is bizonyít, hogy a tiszteletére rendezett banketten elsőnek Dumitru közlekedésügyi miniszter szólalt fel, aki kijelentette, hogy Perieteanu eltávozhat ugyan az államtitkári székből, a CFR vezetésében azonban kétségtelenül beláthatatlan időkig az ő szelleme fog uralkodni. Perieteanu válaszában elhárította magától a szerinte meg nem érdemelt elismerést, azonban annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy eljön még az idő, amikor az ő felfogása fog diadalmaskodni s akkor visszatérhet a román államvasutak élére. De ez csak akkor történhetik meg — fejezte be beszédét a lemondott államtitkár, — ha megfelelő munkatársak és barátok állanak majd rendelkezésemre az ország és a konszolidáció érdekében. Perieteanu meghitt barátai apár ismert okokon kívül azonban még más titkos rugókat is emlegetnek a volt államtitkár távozásával kapcsolatban. Ezek szerint a baráti körökben és szalonokban terjengő hírek szerint az emlékezetes három milliárdos költségvetési felesleg szétosztása súlyos nehézségeket idézett ok az államvasutaknál is, ugyannyira, hogy a továbbiakért Periteanu már nem vállalhatta a felelősséget. Ezt az aggályát már régebben közölte a kormányelnökkel, aki azonban megnyugtatta és intézkedett, hogy az államvasutak számára megfelelő összeg álljon rendelkezésre. Közben azonban politikai okok játszottak közre: felmerült a CFR autonómiája- M&k kérdése is és így a beruházási és javításiköltségek kiutalása elmaradt. Ez a körülmény végre is aztán távozásra bírta Perieteanut, aki ilyen körülmények között az igazgatótanács elnökségét már nem merte vállalni, s így helyére Garoflid volt miniszter került. (Az Aradi Közlönybe illítt tudósítójától.) Az egész világ feszült érdeklődése Dessau felé irányult, miután onnan történt meg az első kísérlet arra, hogy az óceánt Európából repüljék át. Az első kísérlet azonban kudarcot vallott, amelyet azonban nem a repülők hibája okozott, hanem a véletlen. Vasárnap délután történt meg a start, amelyen sokezer ember vett részt. Elsőnek a Beremien repülőgép indult el, majd utána ment az Európa, amelyen Risztics és Edzard ültek. Az Europa Brémánál kikerült a tengerre, azonban egy félórai repülés után a pilóták konstatálták, hogy motorhiba történt. Előbb a levegőben próbálták kijavítani a motort, majd amikor ez nem sikerült, kénytelenek voltak visszafordulni. A brémai repülőtéren szálltak le és megvizsgálták a gépet, amelynek a fűtőszerkezete és az egyik propellerje eltörött. Az Europa leszállásának híre nagy elkedvetlenedést okozott, különösen azokban a körökben, amelyek finanszírozták a tervet. Junkers, az egyik vállalkozó könnyes szemmel mondotta az újságíróknak, hogy az emberi erő tehetetlen a véletlennel szemben. Az Európa motorhiba következtében kénytelen volt leszálltai. A leszállott repülők Brémában elmondották, hogy a motorhibán kívül hatalmas viharba is kerültek. Arra a kérdésre, hogy ez nem vette-e el kedvüket, kijelentették, hogy legközelebb újra indulnak. Risztics elmondotta, hogy nehéz szívvel szánták el magukat a viszszatérésre, azonban hozzájárult a bajhoz, hogy a benzin sokkal hamarabb fogyott, mint ahogyan azt előre számították, úgy, hogy jóval Amerika partja előtt elfogyott volna már a benzinjük. A repülőgépet visszaszállították Dessauba, ahol azonban megállapították, hogy azt nem lehet annyira kijavítani, hogy ezzel lehessen az óceán átrepülésére indulni. Ezért elkészítik az Europa testvérgépét, amelyen a pilóták, amint kedvező időjárási jelentések lesznek, elindulnak. Junkers dr., a művek egyik vezetője, maga is sürgeti a gép elkészülését, miután a repülésből most már presztízskérdést csinálnak. A másik junkers gépinek sem sikerült az óceánrepülés. A másik repülőgép, a Bremen, Koehl kapitánnyal és Loose-val indult el vasárnap délután 6 óra 28 perckor. A repülőgépen nem tudtak az Europa balesetéről, hanem nyugodtan haladtak az óceán felé. Vasárnap éjjel egy óra 50 perckor már elérték Manchestert, majd reggel 7 óra 5 perckor már Írország fölött repültek. Amint azonban elhagyták Írországot, olyan hatalmas viharba kerültek, amely megsemmisítéssel fenyegette a gépet. A pilóták egy ideig harcoltak az elemek ellen, azonban később jobbnak látták a visszatérést és tegnap délután fél 5 órakor leszálltak a dessaui repülőtéren. A pilóták most egyelőre kedvező időjelentésre várnak, hogy újból nekiindulhassanak a veszélyekkel teli óceánnak. Jelenleg mind a két repülőgép pilótái türelmetlenül várják az újabb start elérkezését, amikor azután új bizalommal vágnak neki a veszélyes útnak. Newyorki jelentések szerint Amerikában is nagy csalódást idézett elő a német repülők sikertelen startja, miután fogadásukra nagyszabású előkészületek történtek, úgy, hogy pompában nem maradt volna az ő fogadtatásuk Lindberghé mögött. A lapok egyöntetűen az óceánon uralkodó rossz időjárást okozzák a sikertelenségért. Német repülő útja az óceánon át. A berlini jelentések arról számolnak be, hogy mialatt a modén érdeklődés Dessau felé irányult, addig tegnap délután fél öt órakor Kötinecke, az ismert német pilóta, Solms gróf kíséretében, a Berlin melletti tempelhofi repülőtérről startolt az óceán átrepülésére. A startot tízezrekre menő tömeg nézte végig. Könneckét a kormány részéről a légügyi miniszter, azonkívül az Unió berlini nagykövete üdvözölte, aki biztosította, hogy szeretettel fogják Amerikában fogadni. A szerencsekívonatok után elindultak a tömeg éljenzése közepette. Könnecke gépe, a Deutschland nagyszerűen fel van mindennel szerelve és azt hiszik, hogy 46 óra alatt elérkezik útjának céljához, Newyorkba. A párisi jelentések szerint Coste repülő Nungesser és Coli gépén készül startolni, mihelyt kedvezőbbre fordul az időjárás. A szakértők véleménye szerint erre szerda előtt nem kerülhet sor. A repülő kisebb, 1000 kilométeres leadó körzetű szikratávíró készüléket visz magával, amellyel öt percenként adja le jelentéseit. Az Aradi Közlöny tudósítója Dessaubau. Mint azt már jelentettük is, a magyar pilóta Óceán-startját világszerte, de különösen Németországban óriási érdeklődés előzte meg. Az Aradi Közlöny berlini tudósítója az elmúlt hét közepén Dessauba utazott és a repülés előkészületeiről az alábbi érdekes tudósításban számolt be olvasóinknak: Napok óta itt vagyunk. A napjaink azzal telnek, hogy délelőtt is, délután is ide-oda autóztunk a Junkers-művek telepe és a hotel halljában felütött hadiszállás között. A Junkers-gyár körülbelül nyolc kilométernyire fekszik az anhalti hercegség németesen csinos és rendes, régi ódon házak közé virágos ablakdíszt, modern házakat keverő fővárosától. Hosszú sor vörös téglaépület, melynek a levágott hegyű, kúpos tetejük a Brémában és Hamburgban látott északnémet építészeti stílusra emlékeztet. A gyári épületek mögött van a telep házi használatára készült repülőtér. Bennünket ezúttal elsősorban ez a repülőtér érdekel. Az asszó füvei benőtt három oldala teljesen szabad. A negyedik oldalon vannak az épületek. Egy óriási hangár, amelyik előtt állandóan gépek állanak. Új masinák amelyeket, mielőtt véglegesen szárnyukra bocsátanák őket, házilag kipróbálnak. Javításra küldött gépek, amelyeket itt meggyógyítanak és újra üzemképes állapotba helyeznek. A Kudarcot vallott a magyar pilóta óceánrepülse Motorhiba miatt teszázásra kényszerült az Etropa.—A mésétő Junkersgépnek sem sikerült a repülés. — Használhatatlanná vált Risztics János gépmadara. — Hogyan készültek a startra? — Beszélgetés a bátor magyar repülővel. — Az Aradi Közlöny tudósítója a dessaui repülőtéren. — Lapunk mai száma is dle.