Aradi Közlöny, 1929. december (44. évfolyam, 274-296. szám)

1929-12-04 / 276. szám

rr?29. december 4. ARADI KÖZLÖNYes MKSS- lár a lagymamája is . Csokoládakirálytól (volt Forray-u.) vásárolta mert legnagyobb választék, regd­eieír gyári árak. T050A fióküzletemn­en S.i. J Reg. Ferdinand (#0. 31., szintén gyári árak Sz­endreyné kalandja A* előzékeny ura­k a vasúti hamiskártyásokkal Hogyan fosztott ki a hamiskártyás A m fi­t­amin egy g­au­dug malmost?­­ •** ‘ ' tö JjLi (fu KOtüOvl • A fosztogató hamiskártyások kereket oldottak. (Arad, december 3.) Az arad—temesvári vasútvonalon már többizbert vendégszerepeltek bevált módszerrel működő hamiskártyások, a­kik az „itt a piros, hol a piros“ tisztán naiv utasok rászedését szolgáló kártyajátékkal sok unatkozó pénzes egyént fosztottak ki- Tegnap este a Temesvárról Arad felé jövő személyvo­naton ismét elhelyezkedett egy ilyen hamis­kártyás társaság és trükkjükkel ezúttal is bu­sásan arattak. Amidőn azonban a megkopasz­­tott „pall“-nak már minden pénze elúszott az „itt a piros, hol a piros“ kétes eshetőségei kö­zött, a szerencsétlen áldozat rájött, hogy kö­zönséges csalókkal van dolga. Leleplezte őket, mire a kártyajáték filmszerű, detektívdrámai fordulatot vett és a banda menekülésre fogta a dolgot. Ajtót, ablakot törtek ki, mozgó vonat­ról ugráltak le és jellemző a társaság felké­szültségére, hogy mindannyian — voltak vagy tizen — kibújtak a csendőrkéz alól, emellett nem felejtkeztek meg a zsákmányukról sem, amely bizony egészen tisztességes summát tett ki. A banda tegnap esti vendégszereplésének egyik érdekessége, hogy ott, ahol a banda a sikeres operációját végrehajtotta, abban a fül­kében utazott haza Temesvárról Aradra Szen­­drey Mihályné, az aradi színigazgató felesége Gyömöry László, a színház főrendezőjének tár­saságában. A színigazgatóné valószínűleg köz­ismertségének tulajdoníthatta, hogy amidőn hely után néztek, egy elegánsan öltözött utas tüntetőleg előzékenykedett és valóban jó kü­lön fülkére hívta fel Szendreyné figyelmét, aki Gömöryvel el is helyezkedett ebben a kupé­ban. Kívülük még néhány úr ült a szakaszban, s a folyosón is tartózkodót 1 3—4 jó megjelenté­­sű férfi, de ezek annak ellenére, hogy a fülké­ben még volt néhány üres hely, nem jöttek be. Megkezdődik az „ártatlan“ társasjáték. Amint elindult a vonat, az egyik jólöltö­zött ismeretlen beszédbe elegyedett a fülke utasaival és rövid társalgás után nyomban azt proponálta, hogy játszanak valami ártatlan tár­sasjátékot. Ezzel már elő is vette „piros-fe­kete“ kártyáit, amelyeket egy új játék kellé­keiként mutatott meg. Az utazás egyhangúsá­gát az utasok szívesen cserélték fel a kártyá­zás szórakozásával és egymásután kapcso­lódtak be a játékba. Kis téttel kezdték, de csak­hamar már 500 lejek forogtak kockán. A vak­merő­s hazárd játékban egy bánsági malomtu­lajdonos vesztett. Gömöry László csak tiz­­e­jenként szállott feljebb, annak arányában, hogy kicsiny pénze hogyan kétszereződött meg. Szendreyné, akit az előzékeny utitárs alkalmas alanynak tartott, azonban nem vegyült bele a látékba és titokban odasugta Gömörynek. — Ez nem tiszta játék... Gömöry is látta, hogy meghatározott metódus szerint dolgoznak a társaság tagjai, akik régi trükkel előbb nyerni engedik a be­lesodort „pan“-t, hogy azután könnyűszerrel kifoszthassák. Gömöry apró tétjei duplázód­tak, ezzel szembeni a m­alom t­ul­aj­do­nos mind nagyobb veszteségbe úszott bele. Az izgatott, túlfűtött hangulatban a malmos, hogy vissza­nyerje pénzét, húszezer lejt tett föl egy kár­tyára. A bankot adó hamiskártyás ekkor hi­tetlenkedni kezdett és azt mondotta: — Ki garantálja, hogy meg is adja a pénzt, ha elveszíti... A banda megszökik a pénzzel. Erre a malmos ezresektől duzzadó pénz­tárcát vett elő és a bankár elé tartotta. De megkérdezte azt is, hogy ki adta meg neki az esetlegesen megnyert húszezer lejt, mert a tőle elcsalt pénz időközben a banda több­ tag­jai között szétoszlott. Ekkor a szélhámos kár­tyás előhúzott egy idegen valutában is bővel­kedő tárcát és tekintettel arra, hogy nem va­lami nagy volt a kölcsönös bizalom, abban állapodtak meg, hogy egy a játékban részt nem vevő férfi a lap eldőléséig a letett pén­zeket megőrizni. Az illető átvette a majom­tu­­lajdonos húsz darab ezresét és a bankár tár­cáját. Az izgalom tetőfokra hágott és a mal­mos­t nyert. A pirosra Lilád. A bankár ek­kor, mintegy jelt adva, maga elé tartotta tár­cáját, amelyet visszahúzott a cinkosa öléből mutatva, hogy nincs is annyi pénz, mint a­mennyit nyert a malmos. A malmos pénzét őrző férfi hirtelen felugrott és ki akart lépni az ajtón. Sikerült is neki kijutnia, a malmos azonban utána rohant. Hatalmas tumultus tá­madt, a banda tagjai ajtókon, ablakokon ke­resztül igyekeztek egérutat venni botjukkal beverték a lehívott ablakokat és merész ug­rásokkal hagyták el a robogó vonatot. A pénztárcát őrző férfi meg is ugrott, a bankár­nak azonban erősebben tartotta a gallérját a malmos és az Orczyfalván felszálló csendőrök­nek át is adta a lefülelt hamiskártyást, aki azonban nem vesztette el lélekjelenlétét és a sötétben enen a károsult malmosra mutatva felkiáltott: Ez is közülük való volt... Amire a csendőrök a peches főszereplőre ugrottak rá, de ezalatt a társaság utolsó tagja is ellépett. Nem érdektelen elmondani, hogy amikor a kalauznak elmondották az esetet, az egé­szen egykedvű­eni vett tudomást a dologról és mintegy pártolóiig jelentette ki, hogy „kár­tyázni mindenütt szabad.“ A vonat Vingáról a jegyzőkönyv fel­vétele miatt csak késéssel folytathatta útját. Az utasok izgatottan tárgyalták a megdöbbentő vakmerőséggel végrehajtott esetet. Szendrey igazgatóné pedig jogosan boldog volt, hogy­ elő­vigyázatossága most megvédte, mert nem le­hetetlen, hogy a kiszemelt főáldozat tulajdon­­képen Szendreyné volt, akinek hatalmas tás­kája jogosan kelthetett vérmes reményeket a hamiskártyások szemében. Az ügyben egyéb­ként a rendőrség bevezette a nyomozást. te Ö­Z­G­A­K­N­ A . G. Küldöttség Samunál a lezfigitdasági Hitelintézet miatt. Bucur­estiből jelentik: A Községi Jelzálog Hitelintézet megbízásából ma délelőtt Arge­­to Scmil V- miniszter, Oromubi bankkormányzó és Dinu Brad­atin felkeresték Mania miniszter­­elnököt és kérték, hogy a tervbe vett Mező­­s Bratianu holnap gazdasági programmot ad. Bucurestiből jelentik: A liberális párt hol­napi végrehajtó bizottsági ülésén Bratianu Vintila kifejti gazdasági programmját és mó­dot ad Argetoianunak, hogy csatlakozzék a li­berális párthoz. gazdák Hitelintézetének felállítása és működé­se olyan alapokra legyen helyezve, hogy ne sértse a Községi Jelzálog Hitelintézet egzisz­tenciáját. A miniszterelnök biztató ígéretet tett : Törlesztik a kölcsönt. Bucurestiből je­lentik: A pénzügyminisztérium ma kétszázöt­ven millió lejt fizetett be a Banca Naţionala pénztárába, a kölcsön törlesztésének élején. A minisztérium még ugyanennyi összeggel tarto­zik a Nemzeti Banknak. O r 8g i n a 8-C o I őri 8 af «Ru m Tisztelettel értesítjük a nagyérdemű közönséget, hogy átvettük a bukaresti dr. A. Orbeanu-féle kémiai gyár technikai és kereskedelmi vezetését és abban a kellemes helyzetben vagyunk, hogy a t. közönséget fhRMifNÁ1 flfil fhfoJfA f­Sfílll/f mal tudjuk ellátni, amit ez a gyár különleges koncess-UL.M­. A.L-Si.LJ 1W1 -szkó alapján valódijával cukornrád-m­elasseból termel. Bürger Albert K. T. KS Megjegyzés: Tekintettel arra, hogy ezen Originális-Colonialis-Ruft gyártására ez időszerint gyárunknak egyedül van koncessziója, kérjük a t. közönséget, hogy magát hangzatos nevű utánzatokból megtéveszteni ne hagyja, hanem kérje mindenütt a­z eredeti erjesztés után nyert Original-Coloniai-Rum-ot, mely árban és minőségben minden versenyen felül áll. Rumon kívül gyártunk: nettferikus olajokat, gyümölcsszörpöket, méregmentes festéket. Gyógyszerkémiai osztá­s üzembehelyezése folyamatban van ____________Prospektussal és ár­jegyzékk­el­­ éhséggel szolgáluntó. Nem lesz Ingyenh­ely az aradi kórházban fia a beteg nem tud fizetni, az a község fizet, ahol illetősége van.­­ A város törvénymódosító javas­latot tesz a megyei és városi kórházak jövedelmé­nek szaporítása érdekében. (Arad, december 3.) Ma ismét a kórházak el­látásának kérdését tárgyalta a város vezetősége. Megállapodtak abban, hogy a megye és a város közös bizottságot küld ki, amely meghatározza a költségek összegét. A kiadásokat — a prefektúrá­­val kötött megállapodás értelmében — a megye fizeti és a város utólag járul hozzá a ráeső rész­szel. Az üggyel kapcsolatosan L­u­t­a­i Cornel dr. elnök érdekes jelentést tett az interimar bizottság­nak. Az elnöki jelentés szerint Lutai dr. legutóbbi bucuresti-i tartózkodása alkalmával tárgyalást folytatott illetékes kormánykörökkel a város ter­heinek csökkentése érdekében. E célból a bélyeg­törvényt oly módon kellene módosítani, hogy a tör­vényben az eg intézmények fenntartására biz­tosított hatszázalékos jövedelmet ne a bucu­rești­» központi bizottság, hanem helyi bizott­ságik kivették és helyi *'•»«•» fúlják fel. Ily módon a bélyegilletékek aradmegyei jövedel­méből az aradi és arad megyei egészségügyi intéz­ményeket tartják fenn. Az elnök a törvénymódo­sításra vonatkozó javaslatot legközelebb írásban nyújtja be. Ezenkívül a kórházaknál azt a mód­szert vezetik be, amelyet a békeidőkben hasz­náltak. Minden betegnek meg kell fizetni az ápolás kö,'r'-e,net. Ha olyan szegény, U"érv nem tud fizetni, az a község egyenlíti ki az ápolás díjat, amelyben illetősége van. A megyéből érkező betegeknél a község fizet és behajtja az illető betegen. Ily módon megnöveld a kórházak bevételeit és csökken az a teher amelyet a megyének és városnak viselnie kell. szerkesztésért ideiglenes p' SALGÓ HENRI" felel

Next