Aradi Közlöny, 1931. április (46. évfolyam, 74-96. szám)
1931-04-01 / 74. szám
MA 12 OLDAL 52£rkeszí6,éf, kiadófilvgtal és nyomda: Bus. Réz FerdinandJózsef főherceg-utja. Telefon: 151.. Sürgönyeim: Közlöny. Arad :: Az Arad Nyomda Vállalat oilakona, kiadása és rotációs nyomása. Megjelenik naponta reggel-Arad Közlöny XLVI. évfolyam, 74. szám # mammmmmmmtmmmmm ARA 5 LEI Előfizetési árak": évente 1050, félévre 540, negyed-, évre 270, havonta 90 Lei- Külföldre havonta 50 Lene! több. Eszves szám 5 Lei. .Vasárnap 6 Lei . (Bucurestiben 50 hang felár.) Hirdetések tarifa szerint :: Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF Szerda, 1931. április hó . A cipő nyelve A sors iróniájának van nemi köze ahhoz, hogy a kaptafát pont április elsejére szállítói nekünk, a bolondságok és a könnyű tréfák papjára, hogy mosolyoghassunk egyet rajta. Mert nem történt más egyéb, csupán anynyi, hogy Bucurestiben új vezetőséget választott a bőr- és cipőiparosok országos szövetsége, és az új elnök, az új idők bajnoka, bizonyos SilvestruNicolae már székfoglaló beszédében is méltónak mutatkozott az iránta megnyilatkozott szakmai bizalomra. Eredeti javaslatai során ugyanis azt javallottak, uj elnök, Szilveszter mester, hogy suszter jövőbeni csakis az lehessen az országban, aki románul tud. Máskülönben az iparengedélyét se kaphassa meg. És így tovább. Szilveszter mester, az új elnök, az országos jellegű ipari tömörülés szellemi vezére és spiritusz rektora ezúttal elemében volt — ha ezzel nem is a spirituszra célzunk — és a legvadabbnál vadabb indítványokkal lépett ki a közélet küzdőporondjára. Természetesnek találjuk, hogy az újdonsült elnök javaslatait a kevesebb spiritusszal megáldott mesterek gyülekezete, rövid gondolkodás után, elvetette. Nem azért, mert nagyon is áprilisi aromájukat érezték ki a derék iparosok ezeknek a javaslatoknak, hanem azért, mert az egyszerű, józan gondolkodásuk ágaskodva tiltakozott az „új ipari koncepciók” ellen. Szilveszter mester vétke, ha nem is azo- , •»"•Maa- anatoféraneet- névrokona bűnével, hírességében bizonyára nem marad annak mögötte. A józan ész merénylőinek nevét megszoktuk már, hogy föl kell jegyezni, még Herostrates óta és a bucuresti-i Szilveszter már ambíciója révén is megérdemli ezt, bár beismerjük, hogy nem illik bele se az anatolfrancei, se a herosztrateszi környezetbe. De hova tegyük, ha egyszer elkívánkozott a kaptafa mellől? Hova tegyük ezt az áprilisi iar politikust, aki a lábtyílkészítés elengedhetetlen kellékének nem a bőrfeldolgozás becsült tudományát tartja, hanem a nyelvtudományokat ? Hol van a méltó helye az ország cipésziparának társadalmában, amelynek élére láthatatlan erők dobták fel a józan ész törvényeinek megcsúfolására? Jellemző tünete közéletünknek, hogy Szilveszter„elnök úr“ nem maradt a kaptafánál. Így lett méltó karikatúrája annak a torz iparpolitikai mentalitásnak, amely az iparososztály szakértelmét és képzettségét mindig a legutolsó sorra hagyja, ha egyáltalán számbaveszi. És ugyanakkor, amikor ennek a mentalitásnak áldozatává tett erdélyi és bánáti, kisiparosság és a kézműipar lassú pusztulása az utolsó pillanatban kezdi foglalkoztatni az ország tényleges szakmai tényezőit, hogy mentsék meg, ami még menthető; amikor Vidu nagyenyedi inspektor az aradi, a temesvári, a kolozsvári, meg a brassói ipartestületek elnökeiből kíván tanácsadó szervet összehozni a kormány gazdasági bizottságai mellé, pont akkor áll fel a kaptafa mellől Szilvesztermester Bucurestiben és ostobaságokkal kompromittálja még a jószándékot is. " Nagy a vétke a bucuresti-i Szilveszternek. A korlátoltság ha megszólal, üvöltése messzire hangzik. De nem ez az ő ,vétke. A vétke az, hogy nem maradt a kaptafánál. Szilveszter mester elkövette merényletét a kisebbségi szakmatársaival szemben, a józan ész ellen és ama gazdasági tömörülés ellen, amely könnyelmű volt őt élére választani. Így vonul be közéleti férfiatok díszes Walkal- tújába. Így vonul be az áprilisi első nap tradicionális megvilágításában a nagyemberek sorába, sokaktól csodáltan, fehér húsvétkor a hideg Szilveszter, megtanítani a világot, hogy nem egyszerű bőrdarab a cipő nyelve!* Pap C. István a kihallgatáson Átnyújtotta az eskü letételéről szóló díszes okmányt — Az agrártörvények a kamara elé kerülnek — Mironescu beszámolt Károly királynak a parlament működéséről Szigorú intézkedések a szélsőséges áramlatok ellen Bucurestiből jelentik. Ma délelőtt minisztertanács volt, amelyen Potarcu földművelésügyi államtitkár, aki most tért vissza Párisból, beszámolt a kölcsönszerződés aláírásáról és a kibocsájtás módjáról. A minisztertanács ezután arról tárgyalt, hogy milyen törvényjavaslatokat tárgyaljon le még ebben az ülésszakban a kamara. Végül is úgy határoztak, hogy a szenátus által már megszavazott agrártörvényeket a kamarán is keresztülviszik. Ezután a miniszterelnök felolvasta a ház ülésszakának berekesztését tartalmazó dekrétumot, amelyet a minisztertanács jóváhagyott. Mironescu ezután a királynál jelent meg audiencián, akinek beszámolt a parlament működéséről. Pap C. István, a Ház elnöke ma szintén kihallgatáson jelent meg az uralkodónál, akinek átnyújtotta a múlt év pünkösdjén letett esküjének díszes okmányát. A húsvéti szünetek előtt egyébként még több fontos kérdést intéznek el Bucurestiben. Ezek közé tartozik az is, hogy a tartomány igazgatókat értekezletre hívták össze, amely az állambiztonsági hivatal vezetőinek bevonásával fog megtörténni. Az értekezleten Cădere belügyi államtitkár fog elnökölni. Az értekezlet célja az lesz, hogy megbeszéljék az országban mindinkább megnyilvánuló szélsőséges áramlatokkal szemben teendő intézkedéseket, fogadta az uralkodó MMMMMMMMMMMMMMMOMMMM* „A gazdasági helyzet rákfenéje a területi szétdaraboltságrt” Curtius válaszol Briandnak . Németország és Ausztria a gazdasági nyomorúság enyhítésére kötötte a vámegyezményt, amely nem veszélyezteti a békét A magyar külügyminiszter nyilatkozik a vámunióról Budapestről jelentik. Károlyi Gyula gróf magyar külügyminiszter ma délelőtt kihallgatáson jelent meg Horthy Miklós kormányzónál és jelentést tett római útjának eredményéről. A külügyminiszter délután fogadta a sajtó képviselőit, akiknek nyilatkozott útjáról, azonkívül pedig a német-osztrák vámunió kérdéséről. A külügyminiszter kijelentette, hogy mély benyomást tett rá Mussolini egyénisége s örömmel konstatálta, hogy az olasz külpolitikának egyik elfogadott pontja a magyarbarát politika. A vámunióra nézve közölte, hogy az nem változtat Magyarország gazdasági politikáján. — Ha tényleg létre is jönne a fúziós szerződés Németország és Ausztria között — mondotta Károlyi Gyula gróf — a szerződés életbeléptetéséig még nagyon sok idő fog eltelni. Briand: Közép- és Keleteurópa gazdaságilag veszélyben forog Berlinből jelentik. A birodalmi gyűlés mai ülésén Curtius nagyi beszédben válaszolt Briand egyik legutóbbi beszédére, amelyben a németosztrák vámuniót támadta. A német külügyminiszter kijelentette, hogy egyelőre csupán a szerződés gazdasági jelentőségét óhajtotta vázolni, azonban válaszolni kénytelen a francia külügyminiszternek, aki illesalitással vádolta Németországot. * — Németország eljárása ebben a kérdésben teljesen lojális volt, — jelentette ki Curtius — maga Briand ismerte el, hogy Közép- és Kelet-Európa gazdaságilag veszélyben forog. Németország és Ausztria a gazdasági nyomorúság enyhítésére kötötte meg a vámegyezményt, az európai konföderáció jegyében. Középeurópa mai gazdasági helyzetének rákfenéje a területi szétdaraboltság. Beszéde további folyamán a német kürlügyminiszter kijelentette, hogy a vámegyezmény nem áll ellentétben Németország vagy Ausztria nemzetközi kötelezettségeivel. Elvileg nincs kifogása az ellen, hogy a Népszövetség előtt szálra hozzák a vámegyezmény kérdését, azonban félreismerik a dolgok lényegét azok, akik az ülés előtt akarnak diplomáciai lépéseket tennii. A német-osztrák vámegyező Ameroy nem ad okot semmiféle izgalomra, és érthetetlen, hogy úgy beszélnek róla, mintha a békét veszélyeztetné. Parisból jelentik: Briand tegnap délután kihallgatáson fogadta Cesianu román és Balajkovics jugoszláv követeket, akikkel hosszas megbeszélést tartott a német-osztrák vámegyezmény ügyében. A lapok szerint ,a megbeszélés tárgyát az képezte, hogy milyen politikai és gazdasági kihatásokkal bír a vámegyezmény. Londonból jelentik: Az Evening Standard, című angol lap hosszas cikkben foglakozik a német-osztrák vámunió kérdésével. A cikkíró a germánok és szlávok harcának egy etapójaként fogja fel a vámuniót. Középeurópában eddig Franciaország és Oroszország voltak a szlávság védelmezői. Miután Oroszország kihúlt, Franciaország Németország és Magyarország rovására oldotta meg a kérdést. Kijelenti, hogy senki sem próbálta meg megvizsgálni, milyen alapon ítélték oda Csehszlovákiáitak Magyarország egy részét. Még mielőtt megszáradhatott volna a tinta a békeszerződéseken, a politikusok máris aggódva rázták fejüket a történtek felett. Franciaország hetykeségének és az angolszász tudatlanságnak terhére írja a történteket. A feltűnést keltő cikk írója Bauman, volt előkelő angol konzervatív képviselő nagyiparos.