Aradi Közlöny, 1939. június (54. évfolyam, 121-144. szám)

1939-06-02 / 122. szám

A PÉNTEK." Feltámad a félhold A tengelyhatalmak és a „demokratikus blokk“ nagy diplomáciai mérkőzése mint tudjuk, a Balkánra is kiterjeszkedett­ A nyugati hatalmak mindent elkö­vetnek, hogy a Balkán-szövetséget, am­elynek egyik legszámottevőbb tényezője Törökország, érdekkörük­be vonják, így természetes, ha a világ néhai Atatürk országa iránt, amely a nemzeti öntudatra ébredt Iszlám 400 milliós óriás testének közelkeleti viharsarkában fek­szik, fokozottabb érdeklődést tanúsít. A régi Ezeregyéjszaka bűvös varázsa mindig meg­ihlette a „frengit“, az idegent. Ma azonban a félhold sarlója még erősebben csillog érdeklődésünk szemszö­gében, mert a világ az új háborút talán nem is nyugat felől várja, hanem „Ex Oriente lux“. Ma ugyanis az a helyzet, hogy esetleg már be­látható időn belül tengerré terebélyesednek a mohame­dán sivatag homokjából fakadt nemzetfolyamok és meg­erősödött súllyal szólhat bele Európa ügyeibe Török­ország is. Kertész Róbert, az illusztris író és újságíró „Fel­­támad­t félhold“ című most megjelent hatalmas mű­­ve az Iszlám második nagy szökőáradatáról is meg­emlékezik Nyugat és Észak ellen és rendkívül érdekes megvilágításban emlékezik meg arról a Törökország­ról is, amely ma a Balkán-szövetség egyik legjelentő­sebb oszlopa. Tekintsünk bele művébe és szakítsunk ki néhány részletet leírásaiból. 1915. tavaszában vagyunk. Kairói ügynökök je­lentik, hogy az antant 80.000 embert vont össze Egyp­­tomban. Újzélandi és ausztráliai hadiönkéntesek Galli­poli ostromára készülnek. A félsziget partvonala 78 kilométer hosszú és a német Liman von Sanders tí­­­bornok főparancsnok tudatában van annak, hogy az el­lenség összefogott erőkkel vezetett egységes támadá­sa könnyen áttörheti és szétzúzhatja a török ellen­állást. " Egy dráma kibontakozása... 1915. április 25-én. .egy vasárnapon, amikor a köd megülte a tengert, kísérteties látvány bontakozik ki: acélszürke páncélosok fürge brit, francia rombolók és óriási csapatszállító hajók közelednek a török partok felé. A brit vezérkar terve az ausztráliai csapatokkal a kabatepei síkságon partraszállni és Maidoszig elő­­nyomulva a török állások kulcspontját, a Csonk Bair nevű­ hegycsúcsot elfoglalni. A csapatok Ari Burnu-nál érik el a partot. Toronyirányban támadnak az említett hegycsúcsra. A közelben csak a 19-ik török hadosz­tály táborozik. Az ozmánoknak sejtelmük sincs arról, milyen nagy dráma bontakozik ki előttük. A hadosztály tábornok 5 óra 30 perckor gyakorlatot rendel el és miközben a török harcosok gyakorlat közben felka­paszkodnak a Csonk-Bali lejtőin, saját őrjáratokkal találkoznak. Ezek kifulladva jelentik, hogy az angolok Ari-Burnnál partraszállottak. Küldönc vágtat a szom­szédos 9-ik ozmán hadosztályhoz. A 19-ik hadosztály parancsnoka nem más, mint az elegáns Mustafa Ke­m­al, az egykori macedón forradalmár és szalonikai ösz­­szeesküvő. Érzi, hogy perceken múlik minden. Első kér­dése, hogy gyakorló- ,vagy élestöltény van-e a le­génységnél? — Éles! — felelik az ezredparancsnokot.­­ Mustafa Kemal tábornok kezébe veszi a térképet és az iránytűt. Pillanatok alatt tájékozódik és azután 200 emberrel a hegycsúcs felé rohan. Bricsesznadrág­­ján élesen világít a hajnali napfényben a vörös sáv. Katonái hűségesen követik mind nagyobb és nagyobb tömegekben, támadó alakzatban. Fenn a hegycsúcson a parancsnokok megállapítják, hogy az angolok elővéd­jei 150 méternyire alattuk most kapaszkodnak fel a sziklás szerpentinutakon. A hadosztályparancsnok pil­lanatok alatt kiadja harcintézkedéseit, majd pár perc múlva eldördül, az 57-esek első sortüze. Az ausztrá­liaiak meginognak de azért harchoz fejlődnek. Az üt­közet lassan kifejlődik. Hegyi ütegek öszvérei ügetnek a hegycsúcsra. A tábornok személyesen irányítja az első lemozdonyozott lövegek tüzét. A pu­skacsövek for­­róak, a géppuskák hűtőjéből sziszegve párolog a fel­forralt tűíz, a sebesültek nyöszörögnek, a haldoklók sóhajtoznak, de­ Mustafa Kemal emberei megtartják ál­lásaikat­ „Mindenki teljesítse parancsomat!“ A csonk-bak­i csata estig tartott. Az angolok nem érthették el hadműveleti céljaikat, mert nem jutottak túl a hegyoldalon. A vitéz török 57-eseket bár megti­zedelte a harc, két arab ezred kötelékei felbomlottak, de az ausztráliaiak rohama sem ma, sem másnap nem­ sikerült. A törökök erősítéseket kaptak és az antant nagy garral bevezetett rajtaütésszerű támadása meg­hiúsult. A hegycsúcson úgy harcolt Mustafa Kemal, mint az ördög és csapatai egy­ lépést sem hátráltak. Kertész Róbert könyve szemünk elé tárja és élénk színekkel ecseteli azt a békét, amelyet a tudatlanság, a gyűlölet és képmutatás jegyében készítettek elő Tö­rökország részére. Villámcsapásként érte Mustafa Ke­mal nemzetét az a halálos ítélet, amely szerint ,,Ma­­radék-Törökország‘‘ mindössze Anatóliából állna, Smyr­na nélkül, stb. A sévresi feltételek hozták magukkal, hogy Török­ország minden polgára most már félretéve egyenetlen­ségét és széthúzást, mint egy ember állott Kemal mögé. 1920. július 23-án pedig megindul a görögök táma­dása Konstantin király parancsára azért, hogy az ázsiai és európai Törökország­­testéből nekik is jusson va­lami. A nagyhatalmak kegye azonban ingatag volt. Az első görög sikerek után az antant cserbenhagyta Ve­­nizelost. Ekkor történt, hogy Kemal brutális őszinte­séggel így fakadt ki az idegen újságírók előtt: — Az egyetlen egészséges kormányforma egy ember abszolút uralma. Mindenki teljesítse paran­csaimat .. .■ Felperzsel falvak, üszkös romok... Hűségesen követte ezt az utasítást Izmet Inönu, a török front főparancsnoka is, a török köztársaság mostani elnöke. Kemal 300 kilométerrel visszavonta csapatait és a Szakaria folyam betonállásaiban várta be a görögök támadását. 1921. augusztus 24-én kezdő­dött meg a híres szakariai csata, amelyet méltán ne­vezhetünk a világháborút követő hadjáratok egyik leg­kegyetlenebb ütközetének. 14 napon keresztül Dokollá változott­ a folyó két­­ partja. A görög tüzérség pergő­­­tűzzel készítette elő a gyalogsági rohamhullámok t­­­madását. Álagcos faluban, egy földes parasztszobában fe­küdt, kórágyán a török fővezér, Mustafa Kemal. Malá­­riarohamok kínozták és harcintézkedéseit magas láz­zal diktálta tollba. Bár 14 napot töltött ruhában és csizmában mégis teljesítette kötelességét mint hadve­zér és mint török katonatiszt. A 14-ik nap éjszakáján hajnali 2 órakor telefonhoz hívják a török fővezért. Kemal láztól csillogó szemei felragyognak. Feuszi tá­­bornok jelenti, hogy a görögök visszavonulnak... A görög rohamoszlopok visszavonulásának irányát felperzselt falvak és üszkös romhalmazok jelezték. Si­vatagot hagytak maguk után és mindenkit legyilkoltak, ahol elébük került. Kemal a Ghazi nevet kapja érdemei­nek elismeréséül. A török fővezér most további hadse­regeket szervez, hogy Kisázsia földjéről végleg kiűzze az ellenséget. 1922. augusztus havában pedig összegyűjti ezred­parancsnokait egy „hadsereg futballmérkőzés megbe­szélése végett“. Amikor az ezredparancsnokok megje­lentek nála, nagy meglepetésükre Kemal értesítette őket, hogy a futballmérkőzés csak ürü­gy volt. Donti támadást készített elő a görög hadsereg roncsainak végleges megsemmisítése végett. És augusztus 24-én, amikor a diplomáciai testület tagjai az elegáns, gyönyö­rű dámákkal Irakkban és Makkban szórakoztak Ke­­mánnál, a fővezér megszökött az estélyről. Autóba ve­­tette magát és egy-két óra alatt megjelent a török fő­hadiszálláson. .Éjfélkor pedig kiadta világtörténelmi, leg híres narancsát: „Előre a Földközi tengerig*". A félhold tündököl! Hajnali 4 órakor megdördültek a török ütegek és délutánra, amikor a nap lehanyatlott a Marmara vi­zébe, nem volt többé görög front. Egész görög had­osztályokat vertek atomokra a török rohamcsapatok. Ezredik semmisültek meg és a hömpölygő emberára­dat nyomában tornyosuló hulladombokon az éj sö­tétjében kóbor kutyák és falánk sólymok lakmároztak, Szmirna paradicsomi édenkertjéből a borzalom orszá­ga lett. Megcsonkított gyermekholttestek, halálra gyö­tört, megbecstelenített asszonyok hevertek a füstölgő romok között. De a menekülő görögöket a vezérkar óraműpontosságú irányítása mellett nyomon követték: a törökök gyorsan mozgó alakulatai, a lovasság, a gé­pesített alakulatok és a tankezredek. A törökök fogságába esett a görög fővezér és helyettese is Trikupisz és Dionisz tábornokok. A győz­tes török fővezér cigarettával és kávéval kínálta meg őket. Mialatt pedig a török üldöző csapatok feltartóz­tatás nélkül verték puhárá a görög csapatroncsokat, azalatt a győztes nemzeti hőst egy párisi eleganciá­­val öltözködő hölgy kereste fel, felajánlván neki csalá­di palotájukat. A szép Latife Hanum volt a látogató, aki megbabonázva leste a daliás Ghazi szavait. Har­­mdnapra megtartották az esküvőt. Ez azonban egy pillanatra sem tartotta távol Mus­tafa Kem­alt attól, hogy a békefeltételeket most már­­ diktálja és a nagyhatalmakkal elfogadtassa az ankarai békepontokat a becsületes, tisztességes békét. Kertész Róbert könyve úttörő munka. Művében megelevenedik előttünk az iszlám élete, kezdve Moha­meden, akinek valláserkölcsi tanításait úgyszólván per­cek alatt megértjük és átérezzük. Végigvezet minket­­, „szürke farkas országán“, az ébredő Egyiptomon és­ Arábián át a világnak azokba a részeibe, amelynek né­pei, a nemzeti megújhodás ösvényére lépve, még ugyan, csak felkavarhatják a világ békéjét. (—■) Kedvezményes utazás New-Yorkba a világkiállítás alkalmából KÉNYELMES ÚJ HAJÓIVAL, úgyszintén rendszeres utazások Canadába Középamerikába Ausztráliába Délamerikába Afrikába és Keletre Beiratkozások, intom­ációk és prospektusok ORT. utazási irodáiban: ARAD, Cal. Banatului 2. Tel. 13-50. TIMISOARA, str. Veneţia 2. Tel. 39-89. BUCUREŞTI, Calea Victoriei 70, et. I. Tel. 4.41.65. ARAUI KOZLUWY mv. június . A munkásbiztosító pénztár megvásárolta gróf Tisza István oradeai palotáját Gazdát cserélt a Banca Marmorosesi­ Blank egykori székháza is Oradearól jelentik. Az oradeai járásbíró­ság telekkönyvi hivatalánál az utóbbi időben jelentősebb tehertételeket nem kebeleztek be. s A kihitelezés úgyszólván teljesen megállott, jel­­­zálogos kölcsönöket jobbára csak az oradeai szövetkezetek folyósítanak öt-harmincezer lejes összegek erejéig. Nagyobb a forgalom a végrehajtási bekebelezésekben. Tulajdonjogi változások is csak kisebb, jelentéktelenebb há­zastelkekre vonatkozóan fordulnak elő. Az utóbbi napokban két nagyobb házvétel történt. A görögkeleti püspökség megvásárolta a volt Marmorosch-Blank pénzintézet Fő-ucca 9. sz. alatt levő egyemeletes ház­tömbjét hét és fél­millió lejért. A másik tulajdon­cserére vonatkozólag csak most készül a szerződés. Ennek az adás­vételnek a tárgya a Parcul Stefan cel Mare (volt Tisza Kálmán-tér) 3. szám alatti föld­szintes Tisza-kúria, amelyet a Betegsegélyző­­ Pénztár központja vásárolt meg két és egyne­­gyedmillió lejért, hogy a jelenlegi régi épület helyén uj, modern palotát építsen. A ház jelen­legi tulajdonosai néhai Tisza István volt mi­niszterelnök unokái, az elhunyt ifj. gróf Tisza István gyermekek gr. Tisza Kálmán Lajos (fiaeykovács) és Paiskcy Józseff­é szül., gróf Tisza Jolán göncruszkai lakosok. A’­­tár­gyalások a vevő és az eladók oradeai megbí­zottai között már régebben folynak, de a lebo­nyolítást akadályozta, hogy a harmadik test­vér és társtulajdonos, a kiskorú gróf Tisza Jó­zsef egy autószerencsétlenség alkalmával meg­halt, tehát az ő hagyatéki eljárását le kellett előbb folytatni. Ez már megtörtént, az örök­rész a két élő testvérnek jutott, úgy hogy most már semmi akadálya sincs az adásvétel per­­fektuálásának. .. y A Tisza-kúria lebontásával Oradeanap egyik legrégibb történelmi emlékű épülete tű­nik el. Oradea történetében már 1636-iki dá­tummal fel van jegyezve, hogy a család őse, Tisza György a városban „házzal birt.“ A re-' formátusokra vonatkozó türelmi rendeletét Oradean 1783. december 30-án hirdették ki és 1784. január elsején a Tisza-házban tartották az első református istentiszteletet. CORSO-MOZGO: 5, 7.15, 9.80 Az álarcos ember n­ ik része Tonto a rézbőrűek királya és Silver a csodaló. __________PARAMOUNT HÍRADÓ:___________ Ü­zemséje -Vison Cristea Prm­archa e.e­.e Az utolsó évek legizgalmasabb filmje

Next