Árkád, 2010 (5. évfolyam, 1-39. szám)

2010-09-16 / 37. szám

2010. szeptember 16. Zilah, Crinului u. 3. - Tel / Fax: 0260 618841 fllAGIC C 0MP(jtEr SERVtC* Showroom: Crisan ut. N 6 * wiill" (a Dulcicom meIlett)-Tel: 0260 611311 Számítógépek ArUSÍtÓS ŐS Nyomtatók Fénymásolók szervizeres Pénztárgépek Automata bélyegzők llCllfBll. ALACSONY ÁRAK, MAGAS SZAKÉRTELEM! CAPITAL ÚJ seprű (?) Az új pénzügyminiszter - Gh. Ialomireanu-az állam­fő kifejezett kérésére, hogy az azonos rangú közhivatalnokok hasonló béreket kapjanak, azt közölte, hogy alkalmazni fogják a javaslatot. Sőt úgy látta, hogy méltánytalan lenne a többiekkel szemben, ha mondjuk egyes minisztériumok alkalmazottai esetében alkalmaznák a takarékossági politikát (fizetéslefaragás és elbocsátások), de mondjuk a Pénzügyminisztérium alkalmazottai esetében nem. Ugyanis botrányos az eddigi eljárás, hogy a minisztériumok és egyes közhivatalok alkalmazottai a fizetések mellett számottevő „ösztönző pótlékokat” kaptak. Esetenként az ösztönző akár többszöröse volt a rendes fizetésnek. S ami még felháborítóbb, hogy ezeket a „stimulenseket ” nem átlátható módon és nem nyilvánosan osztogatták. 2009 folyamán ezeknek az ösztönzőknek a nagysága 1,1 milliárd (új lej) volt. Ennek a legnagyobb részét éppen Pénzügyminisztérium­­ alkalmazottai kapták, a­z oroszlánrész - 890 millió), továbbá a Munkaügyi minisztérium (213 millió), úgy hogy a többineknek alig valami maradt. Ráadásul ezekben az intézményekben az átlagfizetés egyébként sem alacsony, így például a CSM (Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács) keretében az átalgfizetés havi 9.771 lej (alig valamivel kevesebb, mint százmillió régi lej), Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék (8.753 lej), Számvevőszék (6.255), Főügyészség (6.002), Igazságügyi Minisztérium (4.626), Kormányfőtitkárság (3.209), Belügy­minisztérium (3.161). S ha jól belegondolunk hogy ezek a sóhivatali (bár inkább sóhivatali) bürokraták a kimért bérek ellenére sem végzik rendesen a munkájukat, akkor láthatjuk, hogy egyes intézmények az államra (valójában az adófizetőkre) telepedett élősködők, s amelyek mindenáron igazolni akarják létjogo­sultságukat a mi pénzünkön. Inkább karcsúsítani kellene ezt a hatalmas bürokráciát, nem pedig hizlalni. (Vajon az új seprű képes-e erre???) (Capital, 2010. szeptember 6.) Diplomavásárlás sokadj­ára Több mint 40 határvédelmi rendőr (Vasluiból, a keleti határról), hamis diplomákkal helyezkedett el. 2006-ban, amikor az addigi katonai szervezetet átalakították, az alkalmazottaktól azt kérték, hogy legalább érettségijük legyen, ha meg akarnak maradni a hivatásos határrendészeti állomány keretében. A legtöbben a Kisinyovban levő 35-ös Általános Iskolából hoztak érettségi diplomát. (Annak idején az senkinek sem tűnt fel, hogy egy általános iskola érettségi okleveleket állított ki, csak egy utólagos ellenőrzés során buktak le egyesek.) Az is kiderült az ügyészségi nyomozás során, hogy abban az időszakban, amikorról szólt a moldáviai oklevelük, nem is lépték át a határt abba az irányba, tehát legfeljebb levelező tagozaton j­árthattak középiskolába. Ennek ellenére a bukaresti Oktatási Minisztérium hitelesítette az érettségi okleveleket. A határrendőrök a hamis okmányokkal dolgoztak éveken keresztül, volt közöttük, akinek alapvégzettsége gépkocsivezető volt, vagy autószerelő, a „külföldi” tanulmányai következtében feljebb lépett a ranglétrán és persze a fizetési listán is. (Románia Libera, 2010. szeptember 8.) Kínai kapcsolat iventmentül Egy szakértő azt javasolja, hogy Ausztráliához és Új- Zélandhoz hasonlóan, alapozzunk a Kínával való gazdasági kapcsolatokra. Habár a két említett ország demokratikus rendszerű és kapitalista piacgazdaságuk van, ennek ellenére a Kínával való szoros kereskedelmi-gazdasági együttműködésük hozzájárult ahhoz, hogy már kilábaltak a gazdasági válságból. Sőt a görögök is szorosabbra fűzték kapcsolatukat Kínával, aminek legfőbb nyeresége, hogy négymilliárd dollárért egy kínai cég vette át a legnagyobb görög kikötő (Pireusz) működtetését. Tehát a szakértő szerint a kínai eredetű befektetések jöhetnének Romániába is, mert teljesen mindegy, hogy egy autópályát milyen eredetű pénzből építenek meg, ha az megvan, akkor az hasznos országunk lakosságának is. Ami még a kínai kapcsolat mellett szól, hogy Sanghajban egy magas rangú kínai vezető a román tárgyaló partnerének is felhívta a figyelmét, hogy vele (az idősebb generációval) kihalnak azok a kínai diplomaták és gazdasági szakemberek, akik még tudnak románul és érdekli őket Románia. (Annak idején, a kommunizmus éveiben elég sok kínai fiatal tanult Romániában és elég jelentősek voltak a román-kínai gazdasági kapcsolatok is.) Pár év múlva Kínában senki sem fogja tudni, hogy merre van Románia. Románia a jövőben a kínai termékekért és befektetésekért cserében, fizehetne borral és más Kínában is keresett termékkel, s egyúttal a hazai termékek külső piacát is szélesítenénk. (Az elmúlt két évtizedben, számos jelentős román állami küldöttség kereste fel Kínát, de nem tudni, hogy azok mit végeztek, s ha voltak a politikai-diplomáciai kapcsolatoknak gazdasági hozadékai is.) (Evenimentul Zilei, 2010. szeptember 8.) Az államelnök jövője Valeriu Stoica, a kormányon levő Liberális- Demokrata Párt egyik alelnöke úgy látja, hogy a párt eltávolodása, sőt elszakadása Traian Basescu államfőtől, helytelen lépés lenne. Mert a jelenlegi elnök még okozhat meglepetéseket és vannak neki hathatós érvei. Úgy hiszi, hogy bár a jelenlegi ellenzék ismét próbálkozni fog a tisztségéből való felfüggesztéssel, de ez nem fog nekik menni. Ellenkezőleg, T. B. politikai pályáját meghosszabíthatja 2014 utánra (amikor lejár a második elnöki mandátuma). Akár miniszterelnökként tér vissza T. B. (bár ehhez az kell, hogy a PDL ismét választásokat nyerjen és ő adhassa a kormányfőt), de akár csak pártelnökként vezeti majd a pártot, de semmiképpen nem lehet még leírni Basescut. Stoica az állásfoglalásával egyszerre üzent a szociáldemokratáknak és liberálisoknak, akik tényleg az újabb felfüggesztésen törik a fejüket. (Van benne valami, hogy egy esetleges felfüggesztéssel járó cirkusz, az Basescu malmára hajtaná a vizet, aki szeret védekezésből ellentámadásba lendülni. S nálunk már hagyománya van annak, hogy akit úgy mutatnak be, hogy ő az áldozat, azzal szemben nő a lakosság rokonszenve.) Másrészt Stoica üzent a saját pártjának is, hogy Basescu van olyan politikus, akire még szüksége lehet az igencsak pocsék helyzetben levő kormánypártnak. (Evenimentul Zilei, 2010. , szeptember 8.) Szükséges vagy sem HOBáimlm rá újabb kölcsön Romániának? Az ellenzék vezére és a szocdemek elnöke, Victor Ponta, aki lehetséges kormányfő (esetleg államfő) azt nyilatkozta, hogy egy újabb kölcsön a Nemzetközi Valuta Alaptól (IVA), bűntény lenne a román néppel szemben. Ez lehet jól hangzik egy radikális ellenzéki szájából, de egy felelős politikus, aki arra gondol, hogy akár a jövő héten, hónapban esetleg évben át szeretné venni a kormányzást, annak meggondoltabbnak kellene lenni. Mert akkor, ha egyik napról a másikra távozik a Boc­­kormány, sőt esetleg az államfő is, attól még nem oldódik meg a nehéz gazdasági helyzet és a lehetséges kormányra kerülőknek kell majd pénzt előteremteni az állam működési költségeire, a nyugdíjak és állami alkalmazottak fizetéseinek biztosítására stb. Ha Ponta olvasta volna saját párttársa, Adrián Nastase blogját, akkor abból is megtudhatta volna, hogy vannak tanácsadók és szakértők a szociáldemokrata táborban is, akik tisztában vannak az ország pénzügyi helyzetével: Románia adók és illetékek formájában csak a GDP (Bruttó Hazai Termék) 32 százalékát tudja összegyűjteni, míg az EU- ban az átlag 48 % van. Még Magyarországon is, amely Pontához hasonlóan nem szeretne több kölcsönt felvenni a N­VA-tól, ott 10 %-al jobb az adóbegyűjtési arány mint Romániában, tehát nekik is vagy javulniuk kell, vagy további kölcsönhöz folyamodni. Azt is tudják a szociáldemokrata oldalon, hogy Románia külföldi adósságainak több mint fele rövid távú, ami azt jelenti, hogy az elkövetkező négy-hat évben, az említett GDP több mint 10 százalékát évente adósságtörlesztésre kell majd fordítani. Magyarán az állami bevételek harmadát. S akkor mi marad az állam működésére és nyugdíjakra meg fizetésekre. Hol maradnak akkor az állami beruházások? Stb. Lennének még kérdések, amelyeken el lehetne gondolkodni, mielőtt túlzottan meggondolatlan nyilatkozatokra vetemedne valaki. Úgy is fogalmaz az újságíró, hogy Ponta akár leckét is vehetne Nastasetól gazdasági­ és pénzügyi témában. (Pontosabban a Nastase tanácsadóitól.) (Románia Libera, 2010. szeptember 8.) A legális prostitúció, dalául mint állami bevételi forrás Az egyik honatya - Silviu Prigeanu képviselő - akinek gyakran vannak fura ötletei, azt javasolta, hogy az állami bevételek megnövelésére törvényesíteni kellene a prostitúciót Romániában is. Ő a németországi törvényt alkalmazná nálunk is, némi módosításokkal. Úgy fogalmaz, hogy azokban az államokban, ahol „folyamatosan van meleg víz a vezetékekben” (ezzel egy bizonyos civilizációs színvonalra utal), van efféle törvényes szabályozás. Nálunk is van prostitúció, elég ha egyes lapok apróhirdetési rovatait nézzük, de ez törvénytelen. Arra is hivatkozik a képviselő, hogy akár tiltjuk, akár nem, akár beszélünk róla akár nem, de a jelenség igencsak létező Romániában is. Akkor már jobb legalizálni. A javaslat szerint a szexuális szolgáltatásokért legálisan lehessen fizetni, a „hivatásos szexmunkások” egészségügyi engedéllyel és „iparűzési engedéllyel” kell majd rendelkezzenek, kötelesek lennének számlát adni és természetesen jövedelemadót is fizetnének. (Persze, a hazai számlaadási gyakorlatot ismerve, ebben lehet némileg kétkedni...) Persze sokan felhördültek a javaslat kapcsán és elsőnek a Román Ortodox Patriarchátus ítélte el a javaslatot erkölcsi okokra hivatkozva. A politikai pártok és a sajtó egy része viccesnek látja a javaslatot, mások komolytalannak vagy éppen figyelemelterelőnek. (Egyfajta műbalhénak, amin el lehet vitatkozni, csámcsogni, miközben az gazdasági és politikai válság csak mélyül.) Még a liberálisok is úgy nyilatkoztak, hogy nem szavaznának meg egy ilyen javaslatot. És ők is próbálták mellékvágányra terelni a kérdést, a kormányoldalt támadva, mondván, hogy aligha hihető, hogy a nyugdíjasok ügyét meg lehet oldani a prostitúcióból befolyó állami jövedelmekkel... A kérdésben az RMDSZ még nem döntött. Máté András Levente képviselőházi helyettes frakcióvezető azt nyilatkozta, hogy frakcióülésen fognak majd dönteni a kérdésben. Ő maga még hozzátette: „Erkölcsileg nem ért egyet a prostitúcióval. De szociológiai szempontból előnyös lenne, mert csökkentetné azon nők számát, akik kénytelenek prostitúcióhoz folyamodni. Ráadásul a nemi betegségekkel való fertőzés lehetősége is csökken azok esetében, aki­k szabályozottan űzik a prostitúciót”. Akit jobban érdekel a téma, illetve van módosító javaslata, azok számára következzenek tövényjavaslat főbb pontjai: Tilos a homoszexuális kapcsolat. (?!) A szolgáltatásokat nyújtó személyek engedéllyel kell rendelkezzenek. A foglalkozást besorolnák az úgynevezett Foglalkozási Tipológiába. A szolgáltatást nyújtó személyek legalább 20 évesek kell legyenek és „orvosi szempontból alkalmasak”. A szolgáltatást igénybe vevők legalább 16 évesek kell majd legyenek. (Jó hogy cigarettát és alkoholt csak 18 fölött lehet vásárolni Romániában...) A foglalkozást lehet folytatni intézményes keretben vagy egyéni vállalkozóként. A szolgáltatást végző személynek jogában áll megtagadni egyes kliensektől a szolgáltatást vagy annak a fajtáját, és szabadon elhagyhatja ezt a pályát. Az orv­osi ellenőrzések havonta kötelezőek­­ szolgáltatók részére. Az árlistát jól láthatóan kell kifüggeszteni. (Gondul, 2010. szeptember 8.) László Lászl Mások írták, mi olvastuk Heti sajtószemle • Alapítva 2006-ban, • ISSN 1841-8880 • Kiadó: CIVILPRESS KFT, Telefon: 0360/104020 • Főszerkesztő: Beksy Ida (0740/265741) • Kiemelt főmunkatárs: Bálint István János ■ Munkatársak: Bodola János, Kaszta István, László László, Veres Piroska • Számítógépes szedés és tördelés: Kállai Katalin • Titkárság: Beksi Cristina • Szerkesztőség cím­n 450031 Zilah, 1989. December 22. utca 55. szám, telefon: 0360/104020 • Fax: 0360/104020 • E-mail: office@arkad.ro • Interneteim: www.arkad.ro • Készült a Techno-Print nyomdába­n Meg nem rendelt kéziratokat és fényképeket nem őrzü­nk meg és nem küldünk vissza. A névvel vagy kézjeggyel ellátott írásokért szerzőik felelnek, és az nem minden esetben tükrözik a szerkesztőség véleményét. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött írásokat javítsa és a hely függvényét alakítsa.

Next