Ars Hungarica, 1979 (7. évfolyam, 1-2. szám)

2. szám - Dokumentumok - Gergely Attiláné Baktai Julianna: Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat a művészeti élet irányító intézménye (1880-1900)

Művészi bizottság Előadó: Roskovics Ignác, Helyettes el.: Pap Henrik Tagok: Baditz Ottó, Benczúr Gyula, Ébner Lajos, Fadrusz János, Feszty Árpád, Jendrassik Jenő, Pártos Gyula, Róna József, Stetka Gyula, Zala György. Művásárló bizottság Előadó és hely. ig.: Bäsch Gyula. Hely. el.: Vastagh György Tagok: Andrássy Gyula gr., Andrássy Tivadar gr., Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Gerlóczy Károly, Károlyi Tibor gr., Lipthay Béla br., Margitay Tihamér, Szmrecsányi Miklós, Than Mór. Kiállítási bizottság Előadó: Újváry Ignác, Hely. el.: Nádler Róbert, Tagok: Zala György, Benczúr Gyula, Bihari Sándor, Dudits Andor, Tölgyessy Artúr, Feszty Árpád, Jendrassik Jenő, Pap Henrik, Roskovics Ignác, Stróbl Alajos. 1 'Az elutasítottak között voltak: Csók I., Csontváry T., Ferenczy K., Gulácsy L., Márffy ö., Nagy István, Nagy Sándor, Rippl-Rónai, Rudnyay, Szlányi, Tornyai stb. Részletes névsort és a művek címeit ld. az MTA Dokumentációs anyag alapján készült munkatanulmányom 43-58. oldalán. "Elhangzott a Magyar Képzőművészek Egyesületének ülésén. Műcsarnok, 1900/19: 265. 2 "A kormánybizottság válasza. Műcsarnok, 1900/19: 266. ' 'A Tanács 1871-ben „ö Felsége legfelsőbb elhatározása alapján" jött létre. ' 2 Lyka Károly írja a Képzőművészeti Tanács reformjáról. Új Idők, 1901 -VII/29: 57-58. 2 3 A Magyar Országos Képzőművészeti Tanács új szervezete. Műcsarnok, 1901/20: 280. "I. m. 281. "I. m. 281. 5 6 Megjelenik: a kiállítások ideje alatt hetenként, egyébként havonta kétszer vagy háromszor, a nyári hónapokban szünetel. Illetménye 1 majd 2 Ft, de a tagok ingyen kapják. 2 7 A nagybányaiak a művek független felvételét s rendezését kérik, ezt azonban az OMKT választ­mánya a kiállítási szabályokra hivatkozva elutasította, mivel ez a szabályok mellőzésével „a művészek­kel szemben mindenkor követett mindenkinek egyenlő mértékkel elvén is súlyos sérelmet ejtene". Műcsarnok, 1898/13: 108. ' ' Mint az a párizsi világkiállítás alkalmával is történt. A nagybányaiak kiállítására a Műcsarnok­ban csak a hivatalos elismerés után, az 1899-1900-as téli tárlat keretében nyílt lehetőség, de ekkor már a Hollósy iskola a nagybányaiaktól külön, a Nemzeti Szalonban állított ki. 5® A visszautasítottak szalonja (Donatello). Műcsarnok, 1900/32: 550-551. 3 0A Nemzeti Szalon 1894-ben alakult meg. Részletes tevékenységére itt most nem térhetek ki, annyit azonban mégis meg kell jegyezni, hogy tevékenysége eléggé ellentmondásos volt. A Műcsar­nokkal elégedetlen művészek tömörüléseként jött létre, alapító tagjai között voltak azonban - töb­bek között - Margitay Tihamér, Roskovics Ignác, a szalon-genre megalapítói, akik éppen a Műcsar­nok kiállításain tettek szert országos hírnévre. 3 1 Hock 1898-as indítványában is több helyes reformot javasolt: - az OMKT összes művészi ügyeinek vezetését kizárólag a Képzőművészeti Egyesület autonómiája által kijelölt és a Társulat közgyűlésén megerősítendő művészekre bízza - a Képzőművészek Egyesülete új alapszabályt dolgozzon ki - 1 évre választott és ugyanazokból a tagokból 3 évig újra nem választható zsűri legyen. 3 1 Hiszen Hock maga az, aki Szikszay Ferencet a tehetségtelen művészt ajánlotta a Társulatba, s mivel ott elutasításra talált, most ellene fordul. 3 3Újváry Ignác. Műcsarnok, 1898/17: 156. 3 4Tudósítás a Magyar Képzőművészek Egyesületének üléséről. Műcsarnok, 1901/6: 101. "Végül azonban Hock-ot a Nemzeti Szalon éléről „saját" választmánya és művészei szavazzák le, azok, akiknek az „érdekeiért, a magyar művészet érdekeiért" küzdött, s Ernst Lajost választották meg helyérc. A Nemzeti Szalon, mely eddig Péter András szavaival élve „meglehetősen eklektikus po­9 Ars Hungarica 79/2 297

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék