Ars Hungarica, 1980 (8. évfolyam, 1-2. szám)

2. szám - Szvoboda Gabriella: A Pesti Műegylet megalakulása és első kiállítása 1840-ben

den hátrányát. 1 9 Dehát festőiskolát alapíthatott festő, kultúrpolitikai jellegű egyesülést, műegyletet, azonban nem. Ilyen nagy fába csak a reformnemesség bátor, művelt, vállalko­zó szellemű ifjai vághatták bele a fejszéjüket. Szakemberre azért mégis szükség volt. A tíz aláíró között szerencsére akadt valaki, aki a művészethez és az üzlethez is konyított valamit. Ez Grimm Vince volt (1810-1872), aki a reformkor sajnálatosan elfeledett érdekes figurája. Pedig megérdemelné, hogy szá­mon tartsuk. Élete kész regény: osztrák születésű, német anyanyelvű pesti polgár, aki az események sodrában magyar hazafivá asszimilálódott. Bejárta egész Európát, beszélt, írt németül, magyarul, franciául, angolul, törökül, olaszul; tanult iparosból szellemi arisz­tokratává, felvilágosult művészpolgárrá vált. Meleg baráti kapcsolat fűzte a centralisták­hoz, akik igénybe vették gyakorlati tapasztalatait. 2 0 Grirnmnek jó kapcsolatai voltak a bécsi műkereskedőkkel, és úgy látszik, magukkal a festőkkel is. Az ő érdeme a kiállítás eme két fő forrásának felkutatása és hasznosítása. Pest és Bécs, program és kiállításszervezés között ő volt a nélkülözhetetlen összekötő ka­pocs, rajta keresztül jutott Pestre 180 kép. 2 1 Nem igaz tehát az a gyanúsításszámba me­nő feltételezés, hogy külföldi műkereskedők kezdeményezték volna a kiállítást és a pes­ti műegylet alapítását, azért, hogy a bécsi és a müncheni festőknek Pesten piacot szerez­zenek. Az adatok és a körülmények feltárása és mérlegelése tehát egyértelműen azt bi­zonyítja, hogy az egyletet és a kiállítást a belső igény, a hazai polgárosodás hozta létre. PROGRAM ÉS SZERVEZÉS A Műegylet megalakulásának és működésének elveit három dokumentum rögzítette: Trefort 1838. december 22-i felhívása, az 1839. február 13-án közzétett program és az 1839. novemberi nagygyűlésen elfogadott alapszabály (statutum). Trefort Ágoston említett felhívása a romantikus-hazafias eszményeket és a racionális liberális eljárási praktikumot - a reformnemzedék e sajátos mentalitásbeli keverékét — tükrözte. El­mélkedése a kor klasszikus műveltségének közhelyeiből, görög és római földről indult el, a szépséggel azonosított művészet erkölcsnemesítő és ízlésfejlesztő hatását vetette be első érvül. Ebből logikusan vezette le a művészetek nemzetnevelő szerepét, ami a reformerek gondolkodásának legfőbb érve, központi értékeszménye volt. Nem hiány­zott persze a „művelt Nyugat" példájára való hivatkozás sem. Eme előkészítés után Trefort tömören vázolta a hazai műegylet alapításának részvénytársasági elgondolá­sát, amit reálisnak ítélt. A Műegyiettől hármas hasznot remélt: a művelt és vagyo­nos közönség vásárló kedvének felpezsdítését; új hazai tehetségek felfedezését és a meglevő festők itthontartását; s végül a nép erkölcsi nemesedésének előmozdítását. Ezek a gondolatok alkották a néhány héttel később Szalay László és Lukács Móric közreműködésével szerkesztett program alapját. 2 2 A program a műegylet működését nem a szokványos társasági vagy jótékonysági formában, hanem egy jövedelmező, bár nem profitszerző részvénytársaság formájában képzelte el. Ez a forma külföldön akkor már elterjedt, valószínűleg nyugati, esetleg bécsi mintát vettek alapul. A célok és a való­ság közti szembetűnő szakadékot a 4. pont volt hivatva áthidalni: az egylet fő célja ugyan 285

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék