Ars Hungarica, 1983 (11. évfolyam, 1-2. szám)
2. szám - Tanulmányok - Sisa József: A pesti Új Városháza
Sisa József A PESTI ÚJ VÁROSHÁZA A közhasználatú néven pesti Új Városházaként ismert épület lakóházak közé ékelve áll a keskeny Váci utca kevésbé divatos szakaszán, a 62—64. házszám alatt. Ez az impozáns, de előnytelenül elhelyezett középület a kora eklektika egyik elsőrendű emléke Budapesten; építészettörténeti jelentősége, művészi értékei indokolttá teszik, hogy egy viszonylag nagyobb lélegzetű tanulmányban foglalkozzunk vele. Írásunk ugyanakkor a legutóbbi időkig háttérbe szorított, tanulmányozásra méltatlannak tartott stíluskorszak, az eklektika vagy más néven historizmus kutatásának, objektív értékelésének ügyét is szeretné szolgálni. A PESTI VÁROSHÁZÁK RÖVID TÖRTÉNETE Az egykor a Belvárosi templom mögött álló ún. Régi Városháza több építési periódusra tekinthetett vissza. 1702-ben kezdték építeni, egyemeletesre 1767—68-ban bővítették. A szerény, tornyos barokk épület átépítésére, megtoldására Hild János 1807-ben, majd 1811-ben készített terveket, de ezek nem valósultak meg. 1836-ban Kasselik Ferenc újabb terveket rajzolt az épülethez, melyek alapján 1842-43-ban a Régi Városházát az eredeti alapfalak megtartásával klasszicista stílusban, továbbra is tornyos formában teljesen felújították, valamint második emelettel látták el. A városi adminisztráció azonban hamarosan ismét túl szűknek találta a házat. 1848-ban terv született egy „városi képviselők háza" felépítésére a Régi Városháza közelében, a mai Erzsébet-híd lábánál. A tervlapon Feszi - Gerster — Frey társult építészek neve áll, az épület sajátos, gotizáló architektúrája Feszi szerzőségére vall. A házat még 1848 végén elkezdték, de csak a pince és a földszinti falak készültek el, a munkálatokat a szabadságharc hadi cselekményei megakasztották. A félbemaradt épületet megváltoztatott formában mint belvárosi plébániát fejezték be 1854—55-ben. 1861-ben a közgyűlés elhatározta, hogy az 1847-ben leégett német színház helyén (a mai Vörösmarty téren) építtet új városházát. Wassel Lajos városi építész 1862-ben el is készült a tervvel, mely háromemeletes, tornyos, romantikus stílusú épületet mutat. Megvalósítása azonban elmaradt, a város inkább a Régi Városházára húzott újabb, immár harmadik emeletet Hild József terve nyomán 1863-ban. Ars Hungarica 1983/2