Ars Hungarica, 1984 (12. évfolyam, 1-2. szám)
2. szám - Tanulmányok - Koppány Tibor: A közép-Dunántúl reneszánsz építészete
24. Zalai Oklevéltár (ZO)II.632. KOPPÁNY T.-SÁGI K.: Csobánc. Bp., 1965.10-11. 25. Döbrentén 1497-ben folyt építkezés. OL.DI.46.390. 26. KOPPÁNY T.: Későgótikus építészeti emlékek a Balatonfelvidéken. VMMK.2.1964. 189-196. 27. ÉRI I.: Reneszánsz dombormű töredékek a nagyvázsonyi Kinizsi-várból. Művészettörténeti Értesítő,1958.2-3. 132. Salföldre ZSIRAY I.-SCH. PUSZTAI I.: A salföldi Mária Magdolnáról elnevezett pálos kolostor.VMMK.6.1967. 247-256. Dabronyra KOPPÁNY T.: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében.VMMK.6.1967. 127. 28. L.l.jegyzet 29. L.25.jegyzet. Himfi Imre. visegrádi várnagy: 1494. OL.D1.50.595; 1495.D1.102.659; 1496. Dl.102.661; 1497.D1.46.457 és 46.415. 30. Zalaszántóra KOPPÁNY T. a 26. jegyzetben i.m.: KOZÁK K.: A zalaszántói templom feltárása és környékének középkori története.Arch.Ért.1962., 220-235.; KOPPÁNY T.: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében.VMMK.11.1972. 240; MRT.1. 58/2. Karmacsra a 26. jegyzetben és a 30. jegyzetben i.m.;MRT.1.1971. 31. Vörösberényre SEDLMAYR J.: Ref.templom helyreállítása, Vörösberény. Magyar Építőművészet, 1973/6.,49-51. - Balatonfüredre VALTER I.-KOPPÁNY T.-GEDEON T.-NEMCSICS A.LENGYEL I.-ZIMMER K.: A Balatonfüred temetői templomrom feltárása és helyreállítása. VMMK.11.1972. 149-180. - Aszófő-Kövesre ZÁDOR M.: A kövesdi (aszófői) középkori templomrom építéstörténete és helyreállítási problémái. Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Tudományos Közleményei V.2-5. 173-210. A vilonyai paplak mindmáig közöletlen. - Zircre MRT.4. 81/1. KOPPÁNY T.: XI.századi királyi udvarház maradványai Zircen. VMMK.11.1972. 139-146. - Nagyvázsonyra Éri I. i.m.53. - Csepelyre KOVALOVSZKY J.: Ásatások Csepelyen. VMMK.8.1969. 235-250. - Alsóörsre ENTZ G.: Gótikus udvarház Alsóörsön. Művészettörténeti Értesítő 1956. 125-131. - Zalaszántóra OL.01.93.660 és HOLUB J.: Zala megye története a középkorban. Pécs,1929. 219. 32. Békefi i.m.227-228. B.KOROKNAY É.: A lölvöldi karthauzi kolostor kötéseiről. Esztergom Évlapjai. Az Esztergomi Múzeumok Évkönyve 1.1960.,25-32. 33. K. Palágyi S.-Tóth S. i.m.52, 53, 54. számú kövek. Az ábrázolásra Németh P.: Adatok a felsőtárkányi karthauzi kolostor építéstörténetéhez. Az Egri Múzeum Évkönyve V.1967. 80. 34. 1489.IX.17-OL.D1.201.507. 1489.XI.30.:D1.201.508. Idézi ÁDÁM I.: A veszprémi székesegyház. Veszprém, 1912. II.rész,305-306. Az oklevelek jelzeteit ezúton köszönöm Kubinyi Andrásnak. 35. 1481:Veszprémi kpt.mk.Veszprém Eccl.et Capit. 56.;1486-1488.uo., Veszprém Oppidum 63. Az adatokat a veszprémi Bakonyi Múzeum Adattárának gyűjtéséből közlöm, amiért ezúttal mondok köszönetet. A romra MRT.2.51/4a; az 1936-os és 1965-ös ásatások anyaga közöletlen. 36. L.16.jegyzet 37. A lovasdomborműveket az ásató Éri István is a Kinizsi-síremlék részének tartja. Nagyvázsony, Bp.1969. 30, mint ahogy a hazai reneszánsz művészet legújabb összefoglalójában, a schallaburgi kiállítás katalógusában Balogh Jolán is annak tartja. Schallaburg'82. Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn. Wien, 1982. 563. A Közép-Dunántúl reneszánsz építészetének történetébe nemcsak a megmaradt épületek, épületrészek, építészeti tagozatok és az épületekkel összefüggő kőfaragványok, hanem az építészeti térben elhelyezett és legtöbbször azok szerves részét alkotó sírkövek, síremlékek is beletartoznak. Kinizsi tumbáját ezért soroltam az 1467 és 1567 közötti időszak dunántúli építészetének emlékei közé, a tágabb értelemben vett Balaton-környéken található többi sírkővel együtt. 38. L.l.jegyzet,201. BALOGH J.: A vázsonyi derub-fejes töredék.VMMK.2.1964. 225-229. uo.: A Márványmadonnák mestere. Építés-Építészettudomány 12.1980. 77-86. Schallaburg '82. 387-390. 39. Békefi i.m.237. WERNEI-KRONBERGER E.: Magyarországi középkori síremlékek. Bp., 1939. 41-42. A magyarországi művészet története. Bp., 1970. 201.; Schallaburg '82. 563. 40. L. 16. jegyzet, 173-174. 41. Éri I. i.m.1971. 28. és uo. a 27. jegyzetben i.m.; RÖMER F.: A Bakony. Veszprém, 1971. Szemelvényes kiadás, 81. oldalon említi, valamint az OMF könyvtárában őrzött Rómer-hagyaték XVII. csomagjában található rajza és feljegyzésében található a harmadik emeleten 1860 körül még megle-