Ars Hungarica, 1984 (12. évfolyam, 1-2. szám)
1. szám - Tanulmányok - Nemes Márta: A pesti harmincadhivatal (vámház) és a Gerbeaud építéstörténete
Nemes Márta A PESTI HARMINCADHIVATAL (VÁMHÁZ) ÉS A GERBEAUD ÉPÍTÉSTÖRTÉNETEI Az 1859-ben lebontott pesti harmincadhivatal a 18—19. század fordulóján kiépülni kezdett Lipótváros egyik legértékesebb telkén, a mai Vörösmarty és József nádor tér közötti tömbön állt. Felépültekor a Váci kaputól északra eső területen csak néhány, rendszertelenül telepített kincstári épület volt, ám az Újépület munkálatainak megindulásával az új városrész is rohamosan épülni kezdett. Az ad hoc elhelyezett kincstári épületekről hamarosan kiderült, hogy nem illenek a derékszögű utcahálózattal megtervezett új városrész rendszerébe, s néhány évtized alatt majdnem mindegyik bontócsákány alá került. Leghosszabb ideig éppen a harmincadhivatal „dacolt" az új idők új követelményeivel. Hetvenhat éves fennállása hozzájárult a Lipótváros szigorú utcarendszerének módosításához, úgy is értékelhetjük, hogy a harmincadhivatal szabta meg a mai Vörösmarty tér, a Dorottya és Apáczai Csere János utcák formáját, illetve irányát. A városszerkezet alakításában játszott fontos szerepe, valamint a fennmaradását nagymértékben meghatározó architektúrája vonta magára az építészettörténeti kutatás figyelmét, és indokolja, hogy e tanulmány keretében bemutassuk. Az egykori pesti harmincadhivatal építésének megkezdését a 18. század 80-as éveinek elejére datáljuk. Az alapkőletétel évszáma még nem tisztázott, de 1783 nyarától kezdődően egész sor irat maradt fenn a megkezdett épület áttervezésére és befejezésére vonatkozóan Tallherr József kamarai építész iratai között. 1783 előtti forrásaink egybehangzóan azt sugallják, hogy az építést 1781 után kezdték meg. Az 1764-ben készült Waczpaur-féle térképen (55. kép) a Váci kaputól északra bejelölt két épület egyike, a 43-as a „Caesareo Regia Domus Salis", azaz a cs. kir. sóhivatal, a 44-es pedig a „Depositorium Salis", tehát a sóraktár. Ezek szerint a vámház 1764-ben még nem állt? Ugyanerre a következetesre jutunk az 1781-ig készült ábrázolások megfigyelése alapján. Mikoviny Sámuel 1737-ben készült metszetén (54. kép) is csak a bekerített sóhivatali épületek láthatók. Az 1760-70-es évekből származó látképen (56. kép) a 2-es számú épület a sóház, a mellette levő portikuszos házikó pedig nem U alakú, mint a Tallherr tervén látható meglevő rész. Ez az ábrázolás majdhogynem megegyezik a pesti kötélverő céh bizonyságlevelén látható metszettel, de azon nincsenek beszámozva a házak. Az 1781-ben készült Pest-Buda városképen, amelyet Schaffer Péter és József rajzolt