Ars Hungarica, 1984 (12. évfolyam, 1-2. szám)

1. szám - Tanulmányok - Nemes Márta: A pesti harmincadhivatal (vámház) és a Gerbeaud építéstörténete

Nemes Márta A PESTI HARMINCADHIVATAL (VÁMHÁZ) ÉS A GERBEAUD ÉPÍTÉSTÖRTÉNETEI Az 1859-ben lebontott pesti harmincadhivatal a 18—19. század fordulóján kiépülni kezdett Lipótváros egyik legértékesebb telkén, a mai Vörösmarty és József nádor tér közötti tömbön állt. Felépültekor a Váci kaputól északra eső területen csak néhány, rendszertelenül telepített kincstári épület volt, ám az Újépület munkálatainak megin­dulásával az új városrész is rohamosan épülni kezdett. Az ad hoc elhelyezett kincstári épületekről hamarosan kiderült, hogy nem illenek a derékszögű utcahálózattal megter­vezett új városrész rendszerébe, s néhány évtized alatt majdnem mindegyik bontócsá­kány alá került. Leghosszabb ideig éppen a harmincadhivatal „dacolt" az új idők új kö­vetelményeivel. Hetvenhat éves fennállása hozzájárult a Lipótváros szigorú utcarend­szerének módosításához, úgy is értékelhetjük, hogy a harmincadhivatal szabta meg a mai Vörösmarty tér, a Dorottya és Apáczai Csere János utcák formáját, illetve irányát. A városszerkezet alakításában játszott fontos szerepe, valamint a fennmaradását nagy­mértékben meghatározó architektúrája vonta magára az építészettörténeti kutatás fi­gyelmét, és indokolja, hogy e tanulmány keretében bemutassuk. Az egykori pesti harmincadhivatal építésének megkezdését a 18. század 80-as évei­nek elejére datáljuk. Az alapkőletétel évszáma még nem tisztázott, de 1783 nyarától kezdődően egész sor irat maradt fenn a megkezdett épület áttervezésére és befejezésé­re vonatkozóan Tallherr József kamarai építész iratai között. 1783 előtti forrásaink egybehangzóan azt sugallják, hogy az építést 1781 után kezdték meg. Az 1764-ben készült Waczpaur-féle térképen­ (55. kép) a Váci kaputól északra be­jelölt két épület egyike, a 43-as a „Caesareo Regia Domus Salis", azaz a cs. kir. sóhi­vatal, a 44-es pedig a „Depositorium Salis", tehát a sóraktár. Ezek szerint a vámház 1764-ben még nem állt? Ugyanerre a következetesre jutunk az 1781-ig készült ábrázolások megfigyelése alapján. Mikoviny Sámuel 1737-ben készült metszetén­ (54. kép) is csak a bekerített sóhivatali épületek láthatók. Az 1760-70-es évekből származó látképen­ (56. kép) a 2-es számú épület a sóház, a mellette levő portikuszos házikó pedig nem U alakú, mint a Tallherr tervén látható meglevő rész. Ez az ábrázolás majdhogynem megegyezik a pesti kötélverő céh bizonyságlevelén látható metszettel,­ de azon nincsenek beszámoz­va a házak. Az 1781-ben készült Pest-Buda városképen, amelyet Schaffer Péter és József rajzolt

Next