Ars Hungarica, 1984 (12. évfolyam, 1-2. szám)

1. szám - Tanulmányok - Nemes Márta: A pesti harmincadhivatal (vámház) és a Gerbeaud építéstörténete

és metszett (57. kép), a Váci kapu előtti területen csak jelentéktelen házikók állnak. Az ábrázolások tehát azt mutatják, hogy 1781-ig nem kezdődött el a harmincadhivatal építése, és ezek az adatok összecsengenek a Tallherr Józsefre­ vonatkozó, írott forrá­sokban rögzített tényekkel. Tallherr 1783-ban kapcsolódott be a vámház építésébe. 1783. július 22-én a kamarai elnökség értesítette Esterházy kancellárt, hogy Tallherr a harmincadhivatal építésének megtárgyalása végett Bécsbe küldendő.­ Augusztus 9-én már Tallherr különféle hivatalos útjaira, melyek között Pest is szerepel, 200 forintnyi előleget kért a kamarától? Ekkor ismerkedhetett meg a helyszínnel. Augusztus 14-én már részletes számlát nyújtott be bécsi útjáról is.10 majd jelentést tett Esterházy kan­cellárral folyt tárgyalásairól, a harmincadhivatal ügyében11 A kir. magyar és erdélyi udvari számvevőség 1783. aug. 16-án kelt részletes jelentéséből értesülünk az addigi fej­leményekről12: a számvevőségen korábban rajzolt terv szerint Jung József vállalkozó az építkezést megkezdte. Az épület elkészült részeit a tél közeledte miatt tető alá kell hozni, Tallherrnek pedig alapos megfontolás után javaslatot kell tennie az építés továb­bi menetére, illetve a foganatosítandó változtatásokra. Egy későbbi, 1810-ben tervbe vett átalakítás során készült felmérés terveihez csatolva fennmaradt az a hat tervlap, mely a harmincadhivatalnak ezt az 1783- as, építés közbeni állapotát ábrázolja.13 Az 58—61. képen látható U alakú, feketével megrajzolt rész lehet a Jung által már megépített épületszárny, amelyet Tallherr körül épített udvarosra egészített ki. Három alaprajzi változat maradt ránk. A megépült rész legnagyobb hibája, hogy nem volt alá­pincézve, így sok értékes tárolóhely ment veszendőbe, és az, hogy kapualja a József tér felé nyílt, holott a Dorottya utca felől közelebb esett volna a bejárás. Az első tervválto­zat szerint a József téri kapualj a helyén maradt volna az új, U alakú kiegészítő szárny főbejáratával szemben, melyet hangsúlyosan előugró középrizalit keretezett. A máso­dik változat ettől csak a helyiségek kiosztásában különbözött, míg a hamradik, megva­lósult variáns a régi kapualj Dorottya utca felőli áthelyezéséről tanúskodik. Sajnos a két kapualj belmagassága különböző maradt, illetve az áthelyezett bejárat a fölötte le­vő szint miatt alacsonyabbra készült. Ez a későbbiekben nagyon hátrányosnak bizo­nyult. A főbejáraton könnyen áthaladó megrakott szekerek ugyanis nem tudtak a Do­rottya utca felé távozni, az udvar pedig túl szűk volt ahhoz, hogy megfordulhassanak. A tervekért Tallherr kemény bírálatot kapott­, de nem elsősorban ezért, hanem mert egyes emeleti válaszfalak a földszinti boltozat mezőjébe estek. Tallherr a felelős­séget emiatt a tervmásolóra hárította, és azzal mentegetőzött, hogy a tervek elkészíté­sére mindössze 12 nap állott a rendelkezésére. Védekezése szóban keményebb hangvé­telű lehetett, mert augusztus 29-én Tallherrt királyi határozat utasította mérsékeltebb modorú viselkedésre.15 Mindezek ellenére — Schilson szeptember 3-án kelt jelentése szerint 16 — a megbízást nem vesztette el, az épületet még a tél beállta előtt tető alá kellett hoznia. Tallherr a kamarának szeptember 19-én tett jelentésében már azt állí­totta, hogy az emeleti szolgálati lakások beköltözhetőek.. Lehet, hogy a jelentés ki­csit „kozmetikázott", de az sem kizárt, hogy már a megbízás kézhezvétele előtt hozzá­kezdtek az átalakítások munkáihoz, hiszen a változtatásra építés közben került sor. A harmincadhivatalt 1783-ban tényleg be is fejezhették, mert nincs tudomásunk elma­radt munkák befejezésének sürgetéséről, mint annyiszor máskor Tallherr épületeinél.18 A megvalósult tervváltozat képét híven tükrözik az 1810-es felmérés rajzai (64-65. kép) és a későbbi ábrázolások (66—67. kép). Az épület főhomlokzata a tér felé 13.

Next