Ars Hungarica, 1987 (15. évfolyam, 1-2. szám)

2. szám - Tanulmányok - H. Balázs Éva: Ki volt Rotenstein? Egy forrás azonosítása

Ha nem így lenne, nem tudhatta volna az udvar tiszteletére adott vacsorák ültetésrendjét, sehonnan sem szerezhette volna meg a Habsburg család hölgy tagjai ékszercsodáinak leírását. Nem nagy a választék. A vezető családok valamelyikének fia, akit elbájol saját környezeté­nek életstílusa, pompaszeretete. Tudatosan rögzíti élményeit, megörökíti azt amiben él, s jegyzeteit társadalmi pozíciója miatt csak álnéven, de közre is adja. Útleírásaiból jól láthat­juk, hogy nem csak porcelánértő. Szereti a festményeket, az idegen­ távoli tájak ábrázolásait. A növényvilágban az exotikum kedvelője és főként hazájának nyugati sarka, az elegáns világ együttese vonzza. Pestre, Budára alig veszteget néhány sort, adatai itt pontatlanok, holott a nyugati széleken a kastélyok minden egyes szobájának szinte tárgyi katalógusát adja. Amikor Bernoulli sorozatába elküldi terjedelmes írását, még valóban őrzi inkognitóját. Már a második folytatás sejtetni kívánja a szerző kilétét. Fontos a Pálffyak kínai ünnepsége, különösen annak részletes közlése, hogy II. József két napot töltött egyszer a Pozsonytól 3 órányira fekvő Pálffy birtokon, Bazin városkában, Albert herceggel, Lascy, Laudon és Nos­ticz generálisokkal. Fontosak a szerző katonai tapasztalatait-múltját sejtető megjegyzések.16 A bazini plébániatemplomban nyugszik fekete márvány síremlék alatt Illyésházy nádor, aki 1609-ben Bécsben halt meg — írja Rotenstein. Ennek általános örököse felesége Pálffy Kata­lin volt, aki vagyonát fivére, Pálffy Miklós fiaira hagyta. A szöveg így folytatódik:17 „A városon kívül áll egy befejezetlen vár, melyet a nádor­alkirály Pálffy Miklós építtetett és amit vizesárok vesz körül." A nádorság ilyen felértékelése a 18. század végén bizonyossá teszi, hogy Rotensteinünk a Pálffy család tagja. A kegyelet és családi gőg együttesen fogalmaztatja vele a további beszámolókat Biebersburgról. (Magya­rul ennek Vöröskő a neve. Az útinaplót vezető Pálffy Vöröskőt fordítja modern német név­re, így lesz — ötletesen — álneve Rotenstein.) Az itteni természettudományos gyűjtemény, érc- és kagylógyűjteményen kívül megemlékezik Pálffy János ott őrzött hajójáról, amellyel török földről szökött meg. Ezt a Pálffyt is vice-királynak nevezi, nem csekély túlzással. Kö­nigs-Aden (Királyfa) is Pálffy kastély, az ország legszebb, leghíresebb kertjével. Számszerű­en adja meg a narancsfákat, ciprusokat és — nem csekélység — az 1000 ananászbokrot. Büsz­kén szól a hatemeletes víztoronyról, az üvegházakról és a salla terrenáról is. Talán bővebben ír az Esterházy kastélyokról, az ott tartott pazar ünnepségekről, de a személyes visszaemlé­kezést és az abban fogalmazott büszkeséget csak a Pálffy rezidenciákon érhetjük tetten, és az Erdődy házban, ahol János gróf felesége az ő Teréz nővére. Harmadik közleményében Rotenstein már-már le is veti álarcát. Miután végighaladt a Csal­lóközön és meg-megállt néhány kastélyban — talán az éppen akkor kárósított protestáns Je­szenák rezidencia a legérdekesebb —, visszakanyarodva Pozsony irányába Bazinban marad, és — mint írja — részt vesz a szüreten, őneki is van itt szőlője — ,d­ bizony, az egész környék Pálffy birtok.18 „Nagy fáradtsággal és költséggel hozattam ide szőlőtőkéket a Kanári szige­tekről, Ciprusból és Cap-ból, mindegyik megfogamzott. Ezek között az sem szokatlan, ha egy-egy szőlőszem galambtojás nagyságú." A Pálffyak nem csak politizáltak, hadat vezettek, nemcsak műgyűjtőként buzgólkodtak, hanem a szőlő, a bor is mindenkor nagyon érdekelte őket. Rotenstein tehát Pálffy és nevét már lefordíthatjuk magyarra. Már tudjuk róla, hogy nem ok nélkül választotta Vöröskőt álnévnek, nyilván a kiterjedt famíliának nem a detrekői, nem is a borostyánkői, hanem a vöröskői ágához tartozik. Azért emlegetett egy helyütt Fugger­síremléket, mert felmenői között ott van Fugger Mária. Rotenstein alias Vöröskő úr apja, fel­tételezésünk szerint Pálffy Rudolf altábornagy, anyja pedig Kaunitz Rittberg Eleonóra. Vá­lasztásunk ugyanis a családi táblázatokon IX. Jánosként feltüntetett Pálffyra esett. Apjának kilenc évvel idősebb bátyja, Pálffy Miklós kancellár volt. Unokafivére Pálffy Károly, aki az útleírások közlését követő években szintén kancellár lett és a századforduló után grófból her.

Next