Ars Hungarica, 1989 (17. évfolyam, 1-2. szám)
1. szám - Tanulmányok - Körmendy Kinga: Középkori esztergomi könyvgyűjtemények
Ars Hungarica 1989/1 45 • C h[a]rdus s[an]c[t]o Adalberto." Ugyanígy Szt. Adalbertnek illetve egyházának szól az adományozás ÖNB Cod. lat. 2295. L.: CSAPODI CS.: A budai királyi palotában 1686-ban talált kódexek és nyomtatott könyvek. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei. Új sorozat II. Bp., 1984. 49. tétel. Nyás Dömötör formuláriumára 1. BÓNIS GY.: Olasz vikáriusok Magyarországon a reneszánsz korában és a Beneéthy formuláskönyv. Levéltári Közlemények 44—45 (1974)89-100. 16. SOPKO, J.: Stredoveké latinské kódexy slovenskej proveniencie v Madarsku a v Rumunsku. Matica Slovenská, 1982. 336. tétel. 17. CSAPODI CS.: A Jordánszky kódex. Tanulmány a kódex facsimile kiadásához. Bp., 1984. 3. 18. Kódexek a középkori Magyarországon. Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban. Bp., 1985. 186. tétel. 19. KÖRMENDY K.: Az esztergomi Collegium Christi és könyvtára a XIV—XVI. században. MKSzl 99(1983) 1-20. 20. A Szt. István társaskáptalan könyveire 1. KÖRMENDY K.: A Knauz hagyaték 20. A szentgyörgymezei prépostság kikölcsönzött könyveit nem adták vissza. Bakócz Tamás 1504. ápr. 18-án a kiközösítés terhe mellett kötelezi a kölcsönzőket a könyvek visszaadására. Kollányi 124. Esztergomban két rendnek volt Studium generale-ja, a ferenceseknek és az ágostonosoknak. Vö. MEZEY L.: Deákság és Európa. Bp., 1979. 171., 285. Az egyházi intézményekre 1. GYÖRGY GY.: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza II. Bp., 1987. 237-289. Ebben a szellemi környezetben íródott az ágostonos kolostorban Szt. István király verses históriája a 13. század végén. MEZEY i. m. 209. Tarnai Andor a Szt. István protomártír társaskáptalan egyik szláv nyelvet is ismerő tagját véli a Legende sanctorum regni Hungarie in Lombardica historia non continente 151-es krakkói kiadása szerkesztőjének. TARNAI A.: „A magyar nyelvet írni kezdik." Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon. Bp. 1984. 80., 86. 21. CSAPODI CS.: Bakócz Tamás a humanista. IT , 87(1983) 59-66. 22. Lucas Segedinus plebanus Ecclesie Parochialis Beati Nicolai Strigoniensis possessor bejegyzés olvasható Johannes de Burgo: Pupilla oculi, Strassburg, 1522. nyomtatványban. Pozsony, Káptalani Könyvtár, (Bratislava, Kapitálná Kniznica) Theo 1. Мог. 39. Az adatot Csapodi Csabának köszönöm. „Liber Stephani de Snap, notarii Civitatis Strig" bejegyzése van az esztergomi Főszékesegyházi könyvtár Inc. II. 8. XV. kötetének. 1. SZ. KOROKNAY É.: Magyar reneszánsz könyvkötések. Művészettörténeti füzetek 6. Bp., 1973. 156. tétel. A kötet kötése a Missale Strigoniense csoportba tartozik, 1500 körüli. Esztergomban könyvkötő létezésére 1.: IVÁNYI A.: Könyvek, könyvtárak, könyvnyomdák Magyarországon. 1331 — 1600. Az OSzK kiadványai 4. Bp., 1937. 21. tétel. A bazilika építésekor előkerült könyvtábla csatképét közölte MATHES, J. N.: Veteris arcis Strigoniensis descripto. Strigonii, 1827. 83. Tab. IX. Lit. u. 23. Esztergom városának polgárainak egyetemre járásáról. KUBINYI A.: A középkori magyarországi városhálózat hierarchikus térbeli rendjének kérdéséhez. Településtudományi Közlemények 23. Bp. 1971. 58-78. A káptalan tagjainak iskolázottságáról. KÖRMENDY K.: Literátusok, magiszterek, doktorok az esztergomi káptalanban. In: Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Bp., 1986. 176-202. 24. MÁLYUSZ E.: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon.Bp., 1971. 376., 377. 25. KNAUZ N.: Kortan. Hazai történetünkhöz alkalmazva. Bp., 1876. 117-129. Kéziratos anyaggyűjtése esztergomi kódexekkel kapcsolatban. MTAK Kézirattár Ms 4553/2-5. CSONTOSI J.: A müncheni könyvtár hazai vonatkozású kéziratai. MKSzle 1882. 202-240. Uő: Az esztergomi főegyházi könyvtár kéziratai. Uo. 306—307. Uő: A bécsi udvari könyvtár hazai vonatkozású kéziratai. MKSzle 1884. 157-308. 26. CSAPODI CS.: A budai királyi palotában... 1., 4., 6., 8., 10., 12., 13., 14., 15., 17., 20., 21., 24., 27., 30., 32., 34., 44., 49., 55., 69. tétel. Ősnyomtatványok... 5—6., 12. tétel. 27. Salzburg, Universitätsbibliothek M II. 11. Pálóczy György breviáriuma. Kódexek a középkori Magyarországon 106. tétel. Salzburgba Beckenstoer esztergomi érsek Esztergomból Salzburgba való távozásával kerültek kódexek. CSAPODI CS.: A középkori magyarországi könyvtárak története. In: Kódexek a középkori Magyarországon 25. Vö. CSAPODI—GÁRDONYI K.: Die Bibliothek des Johannes Vitéz. Bp., 1984. A Pozsonyban levő kötetekre I. 22. jegyzet valamint Pápóczi Imre könyve. KOTVAN, I.: Inkunábuly kapitulnej kniznice v Bratislave. Martin, 1959. 68. tétel. A székesegyház Szt. Jakab oltárának könyve. Uo. 32. tétel. Ez az összefoglalás az eddigi szakirodalom és a jelenleg is folyó kutatás alapján történt, így a példák a kutatás lehetőségeit érzékeltetik és nem lépnek fel a teljesség igényével. 28. Poór Mihály esztergomi polgár 1539 körül Esztergom környékén török fogságba került. Szerencsés hazatérése után az ifjú Perényi Ferencnek adta ki magát. Perényi Gábor kérésére I. Ferdinán az egri káptalant megbízta a kihallgatással. Füzér várában 1548. máj. 10-én tett vallomást az akkor magát már Poór Mihálynak nevező ál-Perényi Ferenc. Erről jelentést az egri káptalan 1550. jan. 9-én tett. L.: DÉTSHY M.: A hódoltság előtti Esztergom egy vallomás tükrében. Esztergom évlapjai 1983/410-415., 417-419. 29. Vö: KOVÁCH Z.: Vitéz János emlékkiállítás Esztergomban. MKSzl 89(1973) 223. 30. Wien, ÖNB Cod. lat. 4227. CSAPODI CS.: A budai királyi palotában... 32. tétel. A levél címzettje csak Temesvári Miklós lehet, aki 1425-1457 között volt a káptalan tagja. A címzésben szereplő összes titulusnak birtokosa volt. (Kollányi 90.) A levélíró Péter váci püspök Agmándi Péter. (Kollányi 94., CHOBOT F.: A váci egyházmegye történeti névtára. I. Az intézmények története. Vác, 1915. 31-32.) Említés történik még István szenttamási prépostról. 1443-tól van adat Botos István szenttamási prépostságáról. (Kollányi 94.) Botos István kancelláriai pályafutását ismerteti és értékeli BÓNIS GY.: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp., 1971. 159-160. A levélnek 1450 előtt kellett íródnia, mivel Agmándi 1450-ben meghalt. Temesvári rangjai között nincs említve a Szt. István társaskáptalan prépostsága, amit szintén 1450-ben szerzett meg.