Ars Hungarica, 1989 (17. évfolyam, 1-2. szám)
1. szám - Tanulmányok - Szelestei N. László: Magyarországi egyházi könyvtárakban őrzött kódexek
Szelestei N. László MAGYARORSZÁGI EGYHÁZI KÖNYVTÁRAKBAN ŐRZÖTT KÓDEXEK 1973 óta — munkahely szerint az Országos Széchényi Könyvtárban — egyházi könyvtáraink régi állományrészeivel, azok védettségi ügyeivel foglalkozom. Egyházi könyvtáraink említésekor nemcsak a nagyobb, központi gyűjteményekre kell gondolnunk, hanem a plébániákgyülekezetek őrizte (fundushoz tartozó) kötetekre, könyvtárakra is. Az utóbbiak felmérése, vagy a már jegyzékelt kötetek helyszíni ellenőrzése éppencsak elkezdődött. Sajnos — különösen a nyugati határszél mentén - gyakoriak, s jelentősek a hiányok. A nagyobb gyűjtemények: katolikusoknál 20, reformátusoknál 5, evangélikusoknál 2, a szerb ortodox egyháznál és a Rabbiképző Intézetben 1—1. Az ezen könyvtárak értékeit feltáró, feldolgozó tevékenység kapcsolódik az Országos Széchényi Könyvtárban folyó munkálatokhoz. Alapkiindulást jelentett, hogy a fenntartókra — mint jogi személyekre — kiterjesztették a magánszemélyekre vonatkozó, könyvészeti értékek bejelentési kötelezettségét. A védettségi eljárások az 1970-es években lezajlottak. Ezek során kategóriánként jegyzékek alapján az alábbi tételszámokat nyilvánítottuk védetté: — Ősnyomtatványok - 2670 kötet körül. — 16. századi nyomtatványok — kb. 25 000 tétel. Feldolgoztatásuk megkezdődött. A munkálatokat Borsa Gedeon irányítja. Az ősnyomtatványokat tartalmazó, és a rövidesen megjelenő, az Országos Széchényi Könyvtár 16. századi nyomtatványait közzétevő katalógustól abban különbözik majd e katalógus-sorozat, hogy nemcsak a műveket, hanem a példányok jellemzőit is (állapot, kötés, tulajdonosok, bejegyzések) tartalmazza. — Régi magyarországi nyomtatványok Számbavételük a plébániai könyvtárak szintjéig közel teljesnek mondható, s nemcsak a törvény által előírt 171-es felső időhatárig (eddig számuk 9—10 000 között van), hanem 1800-ig. Egyedi nyilvántartásukat az Országos Széchényi Könyvtár Régi Magyarországi Nyomtatványok Csoportja vezeti. Egyházi könyvtárainkból eddig kb. 60 000 18. századi hazai nyomtatványt regisztráltak. A hazai szerzők külföldön megjelent művei és a Magyarországra vonatkozó külföldi szakirodalom bejelentési kötelezettségének a védettség alapjául szolgáló jegyzékei az anyag nyilvántartásának csak formálisan tettek/tehettek eleget. Az előző csoport (RMK III , magyarországi szerzők külföldön, nem magyar nyelven megjelent művei) kategóriahatárainak kijelölése megtörtént, alapos anyaggyűjtésre egyházi könyvtárainkban eddig még nem került sor. — Kéziratok A Mohács előtti kéziratkötetek száma: 285. (Ezekről alább részletesen lesz szó.) A védettség alapjául szolgáló bejelentési kötelezettség újkori kéziratok esetén csak a jelentősebb" tételekre vonatkozott. A szubjektivitást kiküszöbölndő 1978-ban kezdte el az Országos Széchényi Könyvtár az egyházi könyvtárak kézirattainak válogatás nélküli feldolgoztatását, az egyes tételek elemző leíratását és a leírások katalógusok formájában való kiadatását. Különböző okok miatt egyelőre az 1850 előtt keletkezett tételekről készülnek