Ars Hungarica, 1989 (17. évfolyam, 1-2. szám)

1. szám - Tanulmányok - Rozsondai Marianne: Magyarországi gótikus és reneszánsz bőrkötések (Vázlat, a feladatok kijelölése)

Rozsondai Marianne MAGYARORSZÁGI GÓTIKUS ÉS RENESZÁNSZ BÖRKÖTÉSEK (Vázlat, a feladatok kijelölése) A könyvkötés kutatás feladata a régi könyvek eredeti kötéseinek vizsgálata, célja pedig, hogy megkísérelje minél pontosabban meghatározni, hogy az adott bőr- vagy pergamenkötést ki, mikor, hol és kinek a számára készítette. Általános tapasztalat, hogy a középkorban és az újkor első századaiban az írott és nyomtatott könyveket a használat helyén vagy ahhoz kö­zel — a közeli városban, vagy a közel eső, könyvkötőműhellyel rendelkező kolostorban — kötötték be. így magyar nyelvű kódexeink (nyelvemlékeink), magyar nyelvű és a történel­mi Magyarországon nyomtatott könyveink (RMK I—II.), minthogy mindenekelőtt itthoni használatra készültek, ha őrzik még eredeti kötésüket, javarészt magyar könyvkötőműhe­lyek termékei. A román korból magyarországi díszített bőrkötés nem maradt fenn, de hogy némely — főleg kolostori - scriptorium mellett könyvkötőműhelynek léteznie kellett, a régészeti ása­tások során előkerült könyweretek és kapcsok bizonyítják. 1 Egész Európából is 1300-ig csak mindössze 138 románkori kötés ismeretes. 2 A hazai kötéskutatás jelenlegi állása szerint a legkorábbi, bélyegzőkkel díszített magyar bőrkötések a 15. sz. második feléből valók. A gótikus kötések egy része kartauzi kolosto­rokból származik: a felvidéki lechnitzi és menedékszirti 3, valamint a Veszprém melletti lö­völdi kartauzi kolostorból. Koroknay Éva hét Lövöldön készült kötést tárgyal cikkében 4. Ezek mindegyike ősnyom­tatványt borít, melyek 1474/77 és 1491 között jelentek meg Strassburgban, Nürnbergben és Velencében (CIH 5 2404, 3498, 1489, 358, 2897, 553, 2646). A cikk végén a lövöldi kartauzi kolostor kötéseiről összeállított táblázat 1—4. kötésén fM vagy fM9 monogram és 1478-as, 1484-es, 1486-os évszám, a táblázat 5. tétele esetében, éppen a Jövöldi korvinán", csak évszám, 1488 látható. Meg kell jegyeznünk, hogy a könyvkötőnek nem voltak szám és betű bélyegzői, ezeket a fonadékminta összeállításához szükséges elemekből rakta össze érezhető kínlódással. (Vö. Az Esztergomi Könyvtár Inc. 139 jelzetű lövöldi gótikus kötését, 3. kép) Az f M, illetve f M9 valószínűleg a könyvkötőre utal, s minthogy az f kisbetűnek lát­szik, Koroknaynak igaza lehet, ha ezt ,,frater"-nak oldja fel (A M9 pedig M...us keresztnevet jelezhet.) Nagyobb gondot jelent, hogy amíg ez az öt kötés egyértelműen ugyanattól a könyvkötőmestertől származik, s felépítésük is, motívumkincsük is azonos, addig a 6. és 7. tételen szereplő kötések felépítésükben és bélyegzőhasználatukban is eltérnek az előzőek­től. Bár e két kötés bélyegzői részben gótikusak, felépítésük egyértelműen reneszánsz, s nincs rajtuk sem monogram, sem évszám. Nincs kellő bizonyíték arra, hogy ezek is fM mes­tertől származnának. Ez a két kötés joggal került be Koroknaynak a magyar reneszánsz kö­téseket tárgyaló monográfiájába 6 (Jegyzék 137, 18. kép és Jegyzék 102.), viszont indoko­latlanul szerepelnek a többiek, vagyis a gótikus lövöldi kötések ugyanott (Jegyzék 130, 131, 302, 56.) A „gótikából a helyi reneszánszba való átfejlődés szép példáját" 7 mutató ún. lövöldi korvina ellenben kimaradt Koroknay könyvének Jegyzékéből. Koroknay tervezett egy újabb, önálló kötetet a korvinák kötéseiről, s az ún. lövöldi korvina nyilván ott szerepelt volna 8 , de a könyv nem korvina. Még nagyobb talány a lövöldi gótikus kötések nagyon erős rokonsága a bécsi gótikus kötések egy csoportjával (Vö. Gottlieb 9 79. táblájának Matthias mestertől származó kötését Koroknay lövöldi cikkének 2. számú tételével, 4. és 5. kép).

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék