Ars Hungarica, 1989 (17. évfolyam, 1-2. szám)

1. szám - Tanulmányok - Szelestei N. László: Magyarországi egyházi könyvtárakban őrzött kódexek

6 Ars Hungarica 1989/1­6 nyomtatott katalógusok. Eddig hat kötet jelent meg­. Törekszünk a részletező leírásra, a régészeti és művészettörténeti adatok azonban a címekből nem mindig derülnek ki. Kis ta­pasztalattal egyes kategóriák „gyanúsíthatók": pl. útleírások, canonica visitatiók, történeti művek és­­adatgyűjtések, historia domusok. A kézirattár és levéltár elkülönülése egyházi gyűjteményeinkben következetlenebb, mint az államiakban. Olyan nagyobb gyűjtemények is akadnak, ahol a szétválasztás egyáltalán nem történt meg. Mindössze néhány egyházi könyvtárunkról mondható el, hogy a középkorban, vagy akár­csak a török időkben is bizonyíthatóan meglevő könyvei közül jelentősebb számú kötetet birtokol ma is. Esztergom, Győr és Veszprém mellett valószínű csak Sárospatak sorolható ide. Külön vizsgálódást igényel, hogy egy-egy kézirat, vagy nyomtatvány mikor került az őrző könyvtárba. E területen még sok a tennivaló. Bár az utóbbi évtizedben jelentős feltáró munkák folytak, gyakoriak még mindig az éppen csak katalogizált, vagy leltárkönyvbe vett állományrészek, s ezek a kutatók számára bőségesen szolgálhatnak új adatokkal, néha meg­lepetéssel. Érdekes a helyzet a középkori kéziratok esetében. Itt-ott bőséges a szakirodalom, például az Esztergomban őrzött kódexek többségéről immár fél évszázada alapos művészet­történeti leírás készült­, megfelelő mélységű kodikológiai feldolgozása azonban - minként más könyvtárak esetében is — csak a német nyelvű és a liturgikus köteteknek van, továbbá egyedileg egy-egy kötetnek. Ezt figyelembe véve külön kötet megjelentetését tervezzük a „Magyarországi egyházi könyvtárak kéziratkatalógusai" sorozatban a középkori kéziratokról, amely a latin nyelvű, nem liturgikus kötetek alapos feldolgozását tartalmazza. A tartalmi le­írás mellett kitér az alábbiakra: íróanyag, vízjelek, írás, díszítés, füzetek elhelyezkedése, kötés, proveniencia, possessorok, bejegyzések, bibliográfia. Néhány tétel tartalmi leírásának pontosítása van még hátra a munkából, továbbá a kigyűjtött vízjelek, kötésminták megha­tározása. A leírás nyelve latin lesz. Egyéb irányú feladataim miatt — sajnos — nem tudom megmondani, mikor jelenhet meg a kötet. Az elmúlt évtizedben néhány kivételtől eltekintve az Országos Széchényi Könyvtár Restauráló Laboratóriumában az arra rászoruló kódexeket restauráltattuk. Két munkatár­sunk teljes munkaidőben egyházi könyvtárainknak dolgozik. A továbbiakban a kódexekről ismertetek néhány számszerű adatot. A 285 kötetet 20 gyűjteményben őrzik. A II. világháború idején, illetve azóta 10-12 kódex tűnt el. Ma szám szerint a legtöbbet, 56-ot a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár birtokol. Nyelvi megoszlás: 34 német, 9 héber, 2 ószláv, 1 holland, 3 magyar (Jordánszky­kódex, Nagyszombati kódex, Debreceni kódex), 236 latin. A német nyelvűekről alapos leírás jelent meg: Vízkelety András katalógusa­. A héber kéziratokat Scheiber Sándor írta le, az ószlávok feldolgozása folyamatban van. A 236 latin nyelvű kötet közül 60 tétel liturgikus kézirat, ezekről Radó Polikárp katalógusából tájékozódhatunk­. A még fenn­maradó 176 kötet közt is akadnak különböző helyeken és különböző mélységig feltártak. Akad közöttük korvina­, egy valószínű Vitéz János könyvtárából származó kötet­, hason­másban is megjelentetett két hóráskönyv 9, szövegkiadása van a nyelvemlékeknek10, két formulás könyvnek11, egy prédikációs kötetnek12. A francia és németalföldi miniatúrákat tartalmazó köteteket Soltész Zoltánné írta le13. Művészettörténeti leírása illetve feldolgozása van az Esztergomban és a Debrecenben őrzött kódexeknek14. A teljes állomány zenei fel­dolgozása is elkészült15. Előfordulnak egy-egy kötetről önálló tanulmányok. S mégis: ha a 2—3 soros, jegyzékként közölt említéseket nem számítjuk, még mindig kb. 100 tételről nem rendelkezünk érdemleges szakirodalommal, s nem kevés azon kötetek száma sem, amelyekről eddig egyetlen nyomtatott sor sem jelent meg.

Next