Ars Hungarica, 1989 (17. évfolyam, 1-2. szám)
1. szám - Tanulmányok - Szelestei N. László: Magyarországi egyházi könyvtárakban őrzött kódexek
6 Ars Hungarica 1989/16 nyomtatott katalógusok. Eddig hat kötet jelent meg. Törekszünk a részletező leírásra, a régészeti és művészettörténeti adatok azonban a címekből nem mindig derülnek ki. Kis tapasztalattal egyes kategóriák „gyanúsíthatók": pl. útleírások, canonica visitatiók, történeti művek ésadatgyűjtések, historia domusok. A kézirattár és levéltár elkülönülése egyházi gyűjteményeinkben következetlenebb, mint az államiakban. Olyan nagyobb gyűjtemények is akadnak, ahol a szétválasztás egyáltalán nem történt meg. Mindössze néhány egyházi könyvtárunkról mondható el, hogy a középkorban, vagy akárcsak a török időkben is bizonyíthatóan meglevő könyvei közül jelentősebb számú kötetet birtokol ma is. Esztergom, Győr és Veszprém mellett valószínű csak Sárospatak sorolható ide. Külön vizsgálódást igényel, hogy egy-egy kézirat, vagy nyomtatvány mikor került az őrző könyvtárba. E területen még sok a tennivaló. Bár az utóbbi évtizedben jelentős feltáró munkák folytak, gyakoriak még mindig az éppen csak katalogizált, vagy leltárkönyvbe vett állományrészek, s ezek a kutatók számára bőségesen szolgálhatnak új adatokkal, néha meglepetéssel. Érdekes a helyzet a középkori kéziratok esetében. Itt-ott bőséges a szakirodalom, például az Esztergomban őrzött kódexek többségéről immár fél évszázada alapos művészettörténeti leírás készült, megfelelő mélységű kodikológiai feldolgozása azonban - minként más könyvtárak esetében is — csak a német nyelvű és a liturgikus köteteknek van, továbbá egyedileg egy-egy kötetnek. Ezt figyelembe véve külön kötet megjelentetését tervezzük a „Magyarországi egyházi könyvtárak kéziratkatalógusai" sorozatban a középkori kéziratokról, amely a latin nyelvű, nem liturgikus kötetek alapos feldolgozását tartalmazza. A tartalmi leírás mellett kitér az alábbiakra: íróanyag, vízjelek, írás, díszítés, füzetek elhelyezkedése, kötés, proveniencia, possessorok, bejegyzések, bibliográfia. Néhány tétel tartalmi leírásának pontosítása van még hátra a munkából, továbbá a kigyűjtött vízjelek, kötésminták meghatározása. A leírás nyelve latin lesz. Egyéb irányú feladataim miatt — sajnos — nem tudom megmondani, mikor jelenhet meg a kötet. Az elmúlt évtizedben néhány kivételtől eltekintve az Országos Széchényi Könyvtár Restauráló Laboratóriumában az arra rászoruló kódexeket restauráltattuk. Két munkatársunk teljes munkaidőben egyházi könyvtárainknak dolgozik. A továbbiakban a kódexekről ismertetek néhány számszerű adatot. A 285 kötetet 20 gyűjteményben őrzik. A II. világháború idején, illetve azóta 10-12 kódex tűnt el. Ma szám szerint a legtöbbet, 56-ot a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár birtokol. Nyelvi megoszlás: 34 német, 9 héber, 2 ószláv, 1 holland, 3 magyar (Jordánszkykódex, Nagyszombati kódex, Debreceni kódex), 236 latin. A német nyelvűekről alapos leírás jelent meg: Vízkelety András katalógusa. A héber kéziratokat Scheiber Sándor írta le, az ószlávok feldolgozása folyamatban van. A 236 latin nyelvű kötet közül 60 tétel liturgikus kézirat, ezekről Radó Polikárp katalógusából tájékozódhatunk. A még fennmaradó 176 kötet közt is akadnak különböző helyeken és különböző mélységig feltártak. Akad közöttük korvina, egy valószínű Vitéz János könyvtárából származó kötet, hasonmásban is megjelentetett két hóráskönyv 9, szövegkiadása van a nyelvemlékeknek10, két formulás könyvnek11, egy prédikációs kötetnek12. A francia és németalföldi miniatúrákat tartalmazó köteteket Soltész Zoltánné írta le13. Művészettörténeti leírása illetve feldolgozása van az Esztergomban és a Debrecenben őrzött kódexeknek14. A teljes állomány zenei feldolgozása is elkészült15. Előfordulnak egy-egy kötetről önálló tanulmányok. S mégis: ha a 2—3 soros, jegyzékként közölt említéseket nem számítjuk, még mindig kb. 100 tételről nem rendelkezünk érdemleges szakirodalommal, s nem kevés azon kötetek száma sem, amelyekről eddig egyetlen nyomtatott sor sem jelent meg.