Ars Hungarica, 1993 (21. évfolyam, 1-2. szám)

1. szám - Tanulmányok - Marosi Ernő: Mátyás király és korának művészete. A mecénás nevelése

Ars Hungarica 1993/1 való forgolódását, olvasottságát. Elbeszéléseikből egy nevelési regény, egy művelődési fejlődésrajz vázlatát nyerjük. Ezt a modellt, a tökéletesedés képét, a helyes izlés útjára térés fejlődésrajzát sugallta Filarete regényes formában megírt építészeti traktátusa is, amelyet Bonfini fordított latinra a király számára. A generációk során és az egyéni fejlődésben megnyilvánuló tökéletesedés elképzelé­se a magva a reneszánsz művészet művészettörténeti értékelésének is. A magyarországi fejlődéstörténetben Hunyadi Mátyás a főszereplő, akinek személyes fejlődése a szelle­mi fordulat példája. Személyiségének kibontakozásáról, fejlődéséről a humanisták csak hézagosan szólnak. Néha az a gyanúnk támad, mintha a visszatekintésben az előfeltéte­leket is idealizálták volna. Amikor például Galeotto Mátyás neveltetését tárgyalja, be­számol arról, mily elevenen élte át a gyermek a Roland-ének elbeszélését a vitézi tet­tekről. DrA szülei pedig bölcsen fölfigyeltek a zsenge gyermek ilyen érzéseire, és a gyer­mek Mátyás felől kezdtek nagy reményeket táplálni. A legnagyobb gonddal és szorgos­sággal nevelték az országlás elnyerésére minden tudományban, erkölcsben és királyhoz illő foglalatosságban."­ S az anekdotáiban feljegyzett bölcs mondások és tettek úgy tüntetik fel Mátyást, mint aki a gyakorlatban alkalmazza a középkori királytükrök erénykatalógusainak jól megtanult ismeretanyagát és útmutatásait. Nehéz megítélni, vajon a mégoly hatalmas arisztokrata és kormányzó Hunyadi János második fiának neveltetése kezdettől fogva trónörököshöz méltó volt-e, vagy hogy Mátyás választása idején a hatalomért versengő párok mindegyike rendelkezett-e hasonlóan felkészített jelölttel. A Hunyadi-párt elsődleges jelöltjének, Lászlónak műveltségéről persze senki sem beszél, s bizonyos, hogy az 1458-as választásban aligha Mátyás neveltetése lehetett a legfontosabb érv. Ha a 15. század közepén már aligha vonhatjuk kétségbe, hogy a művelődés is szerepet játszott az arisztokraták mindenképpen kormányzásra született fiainak az életre való felkészítésében, inkább vélhetjük a humanisták példa állítására irányuló buzgalma termékének az uralkodói elveit könyvből tanuló Mátyás képét. Gondoljuk csak meg: pártja egyáltalán nem hasonló elveken alapuló politikája nélkül a Nagy Károly és Roland vitéz példáján lelkesülő ifjúból legfeljebb Don Quijote késő középkori elődje válhatott volna! Udvari művészeti hagyományok Ha tehát Mátyás szellemi és ízlésbeli változásainak, fejlődésének rekonstrukciójára tö­rekszünk, ami udvara művészettörténeti jelentőségének kétségtelenül egyik kulcsa, nem bízhatjuk magunkat vakon a történetírói hagyományra; helyesebb, ha az udvari művészet emlékeiben keresünk támpontokat. Mindenekelőtt kronológiai vázra volna szükségünk ahhoz, hogy változásokról, fejlődésről szólhassunk. Ennek a kronológiai bázisnak a megteremtése, a művek egymásutánjának rekonstruálása annak ellenére sem könnyű feladat, hogy Mátyás műpártolói tevékenységének úgyszólván minden mozzanatáról, eredményeinek mégoly töredékes tárgyi bizonyítékairól is igen alapos és részletes adattárral rendelkezünk. Ebben a katalógusban azonban túlnyomó többség­ben vannak Mátyás utolsó tíz uralkodási évének sokszor igen pontosan datált emlékei, amelyeknek alapján jól dokumentálhatók a király nagyratörő - és részben befejezet­lenül vagy megvalósítatlanul hátrahagyott - alkotásai. Ugyanazok, amelyeket huma­nistái is dicsértek, kortársai és versenytársai is követésre érdemesnek ítéltek. A korábbi

Next