Ars Hungarica, 1995 (23. évfolyam, 1-2. szám)
1. szám - Dokumentum - Egy erdélyi művészettörténész munkássága leveleinek tükrében (Biró József levelei Lyka Károlyhoz) (Közli: Sas Péter)
102 Két kolozsvári főúri barokk palota (Archaeológiai Értesítő, 1934.); A bonczhidai Bánffy-kastély (Erdélyi Múzeum, 1935.); Magyar művészet és erdélyi művészet (Erdélyi Múzeum, 1935.); A zsibói kastély (In.: Emlékkönyv Gerevich Tibor születésének hatvanadik évfordulójára. Bp., 1942.); A bonchidai Bánffy-kastély családi arcképei (In.:Emlékkönyv Lyka Károly hatvanötödik születésnapjára. Bp., 1944.) 2. Bánffy Miklós (1873-1950) író, volt külügyminiszter, az Erdélyi Helikon c. folyóirat főszerkesztője. 3. Kelemen Lajos (1877-1963) történettudós, az Erdélyi Múzeum-Egyesület levéltárosa, majd az Erdélyi Nemzeti Múzeum és levéltárának főigazgatója. A középkori Erdély művelődés- és művészettörténetének kutatója és feldolgozója. 4. „Megszólalnak Kolozsvár kövei" címmel a Pásztortűz 1933. (XIX.) 402-403., 424-425. és az 1934. (XX.) 15-16. évfolyamaiban. 5. „A kolozsvári Bánffy-palota és tervező mestere, Johann Eberhard Blaumann". Erdélyi Múzeum 1933. (XXXVIII). Új folyam IV. 446-463. 6. A „Magyar Művészet"-ben két írása jelent meg. ,,A marosvásárhelyi képtár" 1937. (XIII). 169-185. és a „Hat ismeretlen Maulbertsch kép Erdélyben" 1937. (XIII). 377-388. 7. Julius Bielz (1884-1958?) műtörténész, a nagyszebeni Bruckenthal Múzeum őre, majd igazgatója. 8. Az ún. „Karolina-oszlop"-ot 1831-ben állították I. Ferenc és Carolina Augusta 1817. évi látogatása emlékére. Az emlékmű reliefjeinek elkészítésével nem Csűrös Mihályt, hanem testvérét, Csűrös Antalt (+1843) bízták meg. (Lásd B. Nagy Margit: Reneszánsz és barokk Erdélyben. Bukarest, 1970. 297.) Mivel nem voltak elégedettek a munkájával, a megbízást Friedrich Hirschfeld (+1848?) kőfaragómesterre bízták, aki közmegelégedésre végezte el a rábízott feladatot. (Lásd B. Nagy Margit: Stílusok, művek, mesterek. Bukarest, 1977. 212.) 9. SZENDREI J.-SZENTIVÁNYI Gy.: Magyar képzőművészek lexikona. Szeged, 1914. 10. Franz Anton Hillebrandt (1719-1797) osztrák építész, a XVIII. századvégi építészet jellegzetes mestere. A magyar királyi kamara vezető építésze. Irányítja a budai várban folyó építkezéseket, munkálkodik Pozsonyban, Esztergomban, Nagyszombatban, Székesfehérváron. Nagyváradon ő fejezte be a székesegyház és a püspöki palota építését. Megtervezte a pesti német színházat és vigadót, átalakította a budavári klarissza kolostort országház céljaira. 11. Lásd az 5. sz. jegyzetet. 12. A kolozsvári minorita templomról van szó. A Vatikán és Románia között létrejött megegyezés — konkordátum — értelmében 1926. november 7-én átadták a görög katolikus egyháznak. (Jelenleg a görög keleti, az orthodox egyház használatában.) 13. B. Nagy Margit kutatásai igazolták Biró József sejtését. (V.o.: Reneszánsz és barokk Erdélyben. Bukarest, 1970. 317.) 14. Lásd az 5. sz. jegyzetet. 15. A sorozat 63. számaként jelent meg. Cluj-Kolozsvár, 1933. 16. Lásd a 4. sz. jegyzetet. 17. Később megjelentek publikációi az említett folyóiratban. „Két kolozsvári főúri barokk palota" 1934. (XLVII), 115-134., és „A belényesi róm. kath. templom" 1935. (XLVIII) 115-158. 18. Az említett monográfia „A kolozsvári Szent Mihály-templom bárok emlékei" (Cluj-Kolozsvár, 1934.) III. fejezete a kötet címet viseli 19. „A bonczhidai Bánffy-kastély". Megjelent az említett folyóiratban, 1935. (XL), 122-153. 20. Darányi Kálmán (1886-1939) politikus, miniszterelnök is volt. A levél írásának idején a miniszterelnökség politikai államtitkára. 21. Hegedűs Nándor (1884-1969) irodalomtörténész, lapszerkesztő, politikus. 1918 óta főszerkesztője a „Nagyvárad" című politikai napilapnak. Az Országos Magyar Párt biharmegyei tagozatának alelnöke, majd 1928 és 1934 között, két cikluson keresztül képviselője a román parlamentben. 22. Hoffmayer József (+1785) kőfaragó. Dolgozott a kolozsvári Szent Mihály templom és több erdélyi kastély építkezésénél. Fia, Hoffmayer Simon (+1800) szobrász, a századvég legjelentősebb mestere a klasszicizmus erdélyi meghonosítója lett. 23. „A kolozsvári Szent Mihály-templom bárok emlékei" címen. Magyar Művészet 1934. (X), 367-369. 24. Teleki Domokos (1880-?) A két világháború között szövetkezeti és egyházi ügyekkel foglalkozott. A gernyeszegi mintagazdaságot is ő vezette. 25. Miután a magyar helység és földrajzi elnevezések használatát megtiltották, a „Nagyvárad" című lap 1934-től „Szabadság" néven jelent meg. 26. Rhédey Claudia (1812-1841) grófné Mary angol királynénak, V. György feleségének volt a nagyanyja. Miután a grófnét Bécsben tragikus baleset érte egy katonai parádé közben leesett lováról és összetiporták a paripák , férje, Sándor württembergi herceg hazavitette holttestét az ősi Rhédey-birtokra, Erdőszentgyörgyre. Itt temették el, a református templomban lévő családi sírboltba. Emlékét díszes emléktábla őrzi a templomban, amelyet Mary angol királyné helyeztetett el. 27. Lásd a 16. sz. jegyzetet. 28. Az említett kéziratot a Kelemen Lajos tudományos munkásságát összeállító Szabó T. Attila és Magyari András sem a megjelent, sem a kéziratban lévő munkák között nem szerepeltetik. V.ö.: Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár, 1957. 632-650. Ars. Hungarica 1991/1