Ars Hungarica, 1996 (24. évfolyam, 1-2. szám)
1. szám - Tanulmányok - Sisa József: A Városliget átalakulása az ezredéves kiállítás idején
73 Ars Hungarica 1996/1 remény a park és az ember viszonyában: a passzív szemlélődéssel, az esztétikai élménnyel szemben az aktív használatot, a praktikumot jelenti. Budapest parkjainak fejlődése és „munkamegosztása" azonban az Dsemann által elképzelthez képest részben más irányt vett a 20. században. Sportlétesítményeknek leginkább az 1908-tól immár fővárosi tulajdonban lévő Margitsziget adott otthont. A szegényebb néptömegeket igyekeztek az eleve nekik szánt Népligetbe irányítani, melyet egyébként éppen a millenniumi kiállítás idején, 1896 májusában nyitottak meg hivatalosan.75 Az ígéretesen fejlődő Népligetet 1906-ban már szembe lehetett állítani a Városligettel: „Annak, aki jó levegőt akar szívni, szép parkalakzatokat, kertészetileg és botanikailag érdekes növényeket akar látni, aki szép, nagy kiterjedésű smaragzöld pázsitban kíván gyönyörködni — annak sokkal érdemesebb kimennie a Népligetbe, mint a Városligetbe, amelyet teleépítettek hatalmas palotákkal, múzeumokkal ..."76 A fent vázolt állapot kialakulásában, mint láttuk, döntő szerepe volt a millenniumi kiállításnak. Örökségéből idővel elpusztult a virágágyas korzó a világító szökőkúttal és a kőbábos terasszal együtt, helyét ma nagy napozórét jelzi. A II. világháborúban megrongálódott a Közlekedési Múzeum, és csak részlegesen állították helyre. A háborúban rommá vált az iparcsarnok és a királypavilon. Fennmaradt viszont a Vajdahunyad vár és mindkét műcsarnok, akárcsak a későbbi fejlődés irányát megszabó híd és körút. Az ezredéves kiállítás — illetve az 1885-ös országos kiállítás — sajnálatos örökségének tekinthető, hogy 1925 és 1972 között a Városliget volt a színhelye az évenként megrendezett Budapesti Nemzetközi Vásárnak. Ez szerencsére már a múlté, akárcsak — remélhetően — a park épületekkel és utakkal történő további betelepítése. Köszönettel tartozom Vadas Ferencnek, aki e tanulmány kéziratát elolvasta és hasznos észrevételeket tett. JEGYZETEK Rövidítések jegyzéke: BFL: IV. 1403.a. Budapest Főváros Levéltára: IV. 1403.a. Budapest Székesfőváros levéltára. Budapest Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek BfU = Bauzeitung für Ungarn Él = Építő Ipar FL = Fővárosi Lapok KÉs Kiállítási Értesítő KL = Kertészeti Lapok Mi = Millennium MMÉEK = A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye OL = Magyar Országos Levéltár OL . 231. I., II. = Magyar Országos Levéltár, 231. Kereskedelmi Minisztériumi Levéltár. VI. Ipari és Kereskedelmi Szakosztály iratai. 1894. 5. tétel. 1660. alapszám, I. rész; II. rész. VII . Vasárnapi Újság 1. A Városligetről, a magyarországi parképítészet legjelesebb emlékéről nincs tudományos igényű monográfia. A legteljesebb áttekintést nyújtó munka THALY T.: A 200 éves Városliget. Bp., 1958., amelyre én is támaszkodtam. Erre a könyvre a továbbiakban külön nem hivakozom. 2. Az 1885-ös kiállításra nézve 1. Budapester Ausstellung-Zeitung I. (1885). 3. VADAS F.: Állandó világkiállítás és végleges szabályozás. Két múlt századi munka Budapest jövőjéről. Magyar Építőművészet LXXX. (1989) 5-6. sz. 44-46. 4. OL: 231. II. fol. 27-31. . ..d ...г: Projectirtes Terrain für die Milleneums-Ausstellung in Budapest. BfU XXI. (1892) 73. 5. FITTLER K.: A millenniumi kiállítás. MMÉEK XXVI. (1892) 33-35. 6. FUTO F: A kiállítás területe. Új indítvány. FL 1892. júl. 13. 1424-1425. 7. A tanulmány szaklapban és a legnépszerűbb hetilapban is megjelent. KOLBENHEYER Gy.—STRAUB L.: A milleniumi kiállítás kérdéséhez. MMKEK XX. (1892) 232-239., illetve VU 1892. júl. 17. 499-502. 8. VU 1892. júl. 17. 499. 9. Martoni Henrik sósfürdő tulajdonos 1892. szeptember 10-én kelt levelében felajánlotta a Lágymányos mellett fekvő 40.000 négyszögöl területű ingatlanát a kiállítás céljára és idejére, ellenszolgáltatás nélkül. (OL: 231. I. fol. 826-833.