Ars Hungarica, 2000 (28. évfolyam, 1-2. szám)

1. szám - Tanulmányok - Wehli Tünde: A budai könyvfestészet Mátyás-kori kezdeteinek kérdéséhez

Wehli Tünde A BUDAI KÖNYVFESTÉSZET MÁTYÁS-KORI KEZDETEINEK KÉRDÉSÉHEZ A magyarországi kódexfestészet történetének egyik kiemelkedő, emlékekben gazdag s nemzetközi összehasonlításban is helytálló periódusa Mátyás király uralkodásának idejére esik. A mintegy három évtizedet átívelő, 1458-1490 közötti korszak könyvfestészete megválaszolandó kérdésekben, megoldandó feladatokban gazdag. A korszak könyvfestészetét a kutatás hagyományo­san Mátyás király személyéhez és az uralkodói könyvtár történetét meg­határozónak vélt dátumokhoz. Hunyadi Mátyás 1458-as trónrakerüléséhez, Estei Beatrixszal 1476-ban kötött házasságához és végül, a Corvin János trónöröklését deklaráló és a bibliotheca regia kialakításának szándékával egybekapcsolt 1485-ös esztendőkhöz köti.­ Jelen előadásunk célpontja egy általunk 1480 körül kitapinthatónak érzett csomópont megragadása. Mátyás király uralkodása első éveiben kevés figyelmet szentelt az uralkodói bibliotéka gyarapításának, jellege formálásának. Első kódexei véletlensze­rűen kerültek könyvtárába. Ezek többsége, akár a királyi kancelláriai ké­szítésűnek tekinthető címereslevelek, a közép-európai későgótika szokványos emlékei. Az 1460-as évek közepétől körvonalazódik először valamiféle mű­vészeti tájékozódás. Mátyás király figyelme ekkor Felső-Itália felé fordul. Ippolita Sforzával tervezett házassága okán Felső-Itália, Milánó irányában tájékozódik, majd Estei Beatrixszal kötött házassága és főpapi környeze­tének iskolázottsága Nápoly, Bologna és Ferrara felé vezetik tekintetét. Erről több 1470-es évek derekán készült korvina tanúskodik.­ 1485-től tapasztalható a könyvtár tartalmi és művészeti profilját meghatározó tu­datos gyűjtés és orientáció. Mátyás király nagyobb könyvtárakat vásárol és megrendeléseivel szinte kizárólag Firenze, s ezen belül is egy jól körvo­nalazható művészeti irányzat felé fordul.­ Arra nézve kevés megbízható adat áll rendelkezésünkre, hogy mikor épült ki és hogyan, milyen stílus­ban alkotott az uralkodói könyvtár igényeit szolgáló budai könyvmásoló-és festőműhely. A király egy 1471-ben kelt levelében említett Blandius miniá­tor budai tevékenysége ismeretlen, bár felvetődött, hogy ő lenne Mátyás címerfestőinek egyike."­ Oláh Miklós információi szerint általában mintegy harminc írnokot és köztük festőt foglalkoztatott a király." Ehhez az adat­hoz képest az 1470-es évek végétől kezdődő két évtizedből elenyésző azok­nak a mestereknek a száma, akiknek munkássága a királyi udvar közelé­ben feltételezhető. Közülük kettő a könyvpiacon beszerzett kódexeket látta el a király címerével. Egyikük lenne Blandius, aki még néhány címeresle­vél megfestésére is vállalkozott."1

Next