Ars Hungarica, 2000 (28. évfolyam, 1-2. szám)
1. szám - Tanulmányok - Wehli Tünde: A budai könyvfestészet Mátyás-kori kezdeteinek kérdéséhez
ca zagrebacka katedrale, RK 355) között. Nem csak a lapszéli ornamentika motívumkincse közötti rokonság tűnik szembe, hanem pl. a figurális iniciálék stiláris kettőssége (ff. 7r, 161, 190v) is.23 A röviden felvázolt összefüggésekből arra következtethetünk, hogy a két kódex egyazon műhely egy időben dolgozó, többé-kevésbé azonos kezeinek produkciója. Kálmáncsehi negyedik ismert kódexe egy párizsi imakönyv (Párizs, Bibliothèque Nationale, NAL 3119), melyben 1492-es évszám olvasható. Felmerült, hogy ez a kódex, legalábbis részben, Franciscus de Castello munkája lenne. Ennek ellentmondani látszik az a tény, hogy a közepes képességű mester aligha lehetett képes olyan mértékben eltávolodni korábbi stílusától, amint ez érzékelhető. Azon kívül feltehetően ebbe a munkába is bejegyezte volna a nevét, ahogyan a másiknál tette. Franciscus közreműködése helyett valószínű helyesebbnek látszik frissebb lombardiai, ferrarai impulzusra gondolni. Még a 15. század 90-es éveiben is különböző előképek alapján dolgozó mesterek alkothattak Budán, mert ebben a kódexben kétféle stílus találkozik. A milánói ferrarai mellett azonban már a firenzei Philostratus-korvina (Budapest, OSzK Cod. lat. 417) hatása érvényesül.21 Az eddigi szakirodalom a korábban említett két oklevél mellett néhány korvinán is igyekezett kimutatni Fanciscus de Castello hatását, így az Aristeason (München, Bayerische Staatsbibliothek, Cod. lat. 627)25 a Trapezuntiuson (Bp. OSzK Cod. lat. 281)26, Toldopff Stellariumán (Wolfenbüttel, Herzog August Bibliothek, 84.1.Aug. fol.).2 Ezek a szerényebben díszített korvinák közé tartoznak. A Kálmáncsehi kódexekkel rokon, illetve azokkal kapcsolatban álló kéziratok többsége a korszak főpapjai számára készült. A Filipecz Pontificale (Esztergom, Érseki Simor Könyvtár, jelz. 2364/7864) címlapjának keretdísze (f. 81) a korábbi irodalom máig elfogadható megállapítása szerint négy korvináéval rokon. Mégpedig a Trapezuntius- (f. Ír), a Ptolemaeus- (Bécs, ÖNB Cod. lat. 24 f. Ír), Római Missale (Biblioteca Apostolica Vaticana, Vat. Ottob. 110) és a Toldopff-kötetekével (f. Ír).28 A keretdísz felépítése és motívumkincse elég szorosan fűzi egymáshoz a négy kódexet, ugyanakkor Franciscus keretdíszeihez nem állnak igazán közel. Filipecz János Pontificaléját számos főpapi szertartásnak szentelt iniciálé díszíti. Az iniciálék ornamentikájában és kompozícióiban gótikus és reneszánsz jellegű egyformán akad.29 Mivel Tolkopff Stellariumát 1480-ban írta, a Mátyásnak készült példány is ez idő körüli lehet.3" így nem alaptalan Filipecz vele rokon kötetét a nyolcadik évtized elejére keltezni. Tulajdonoscímer bizonyítja, hogy Kálmáncsehi Domonkos zágrábi kódexe - talán ajándékképpen - Thúz Osvát zágrábi püspök tulajdonába került. Thúz Osvát számára más könyvek is készülhettek. Legalábbis erről tanúskodik egy befejezetlen Missale (Zágráb, Egyetemi Könyvtár, R. 10).31 E kódex iniciáléinak elkészítésekor is E. S. mester metszetei töltötték be az előkép szerepét. Nem kizárható, hogy a kódex díszítése Kálmáncsehi new yorki kéziratához hasonló stílusban készült.