Ars Hungarica, 2000 (28. évfolyam, 1-2. szám)

1. szám - Tanulmányok - Wehli Tünde: A budai könyvfestészet Mátyás-kori kezdeteinek kérdéséhez

ca zagrebacka katedrale, RK 355) között. Nem csak a lapszéli ornamentika motívumkincse közötti rokonság tűnik szembe, hanem pl. a figurális inici­álék stiláris kettőssége (ff. 7r, 161, 190v) is.23 A röviden felvázolt összefüg­gésekből arra következtethetünk, hogy a két kódex egyazon műhely egy időben dolgozó, többé-kevésbé azonos kezeinek produkciója. Kálmáncsehi negyedik ismert kódexe egy párizsi imakönyv (Párizs, Bib­liothèque Nationale, NAL 3119), melyben 1492-es évszám olvasható. Fel­merült, hogy ez a kódex, legalábbis részben, Franciscus de Castello mun­kája lenne. Ennek ellentmondani látszik az a tény, hogy a közepes képes­ségű mester aligha lehetett képes olyan mértékben eltávolodni korábbi stílusától, amint ez érzékelhető. Azon kívül feltehetően ebbe a munkába is bejegyezte volna a nevét, ahogyan a másiknál tette. Franciscus közremű­ködése helyett valószínű helyesebbnek látszik frissebb lombardiai, ferrarai impulzusra gondolni. Még a 15. század 90-es éveiben is különböző előké­pek alapján dolgozó mesterek alkothattak Budán, mert ebben a kódexben kétféle stílus találkozik. A milánói­ ferrarai mellett azonban már a firenzei Philostratus-korvina (Budapest, OSzK Cod. lat. 417) hatása érvényesül.21 Az eddigi szakirodalom a korábban említett két oklevél mellett néhány korvinán is igyekezett kimutatni Fanciscus de Castello hatását, így az Aristeason (München, Bayerische Staatsbibliothek, Cod. lat. 627)25 a Tra­pezuntiuson (Bp. OSzK Cod. lat. 281)26, Toldopff Stellariumán (Wolfen­büttel, Herzog August Bibliothek, 84.1.Aug. fol.).2­ Ezek a szerényebben díszített korvinák közé tartoznak. A Kálmáncsehi kódexekkel rokon, illet­ve azokkal kapcsolatban álló kéziratok többsége a korszak főpapjai számá­ra készült. A Filipecz Pontificale (Esztergom, Érseki Simor Könyvtár, jelz. 2­36­4/7864) címlapjának keretdísze (f. 81) a korábbi irodalom máig elfogadható megállapítása szerint négy korvináéval rokon. Mégpedig a Trapezuntius- (f. Ír), a Ptolemaeus- (Bécs, ÖNB Cod. lat. 24 f. Ír), Római Missale (Biblioteca Apostolica Vaticana, Vat. Ottob. 110) és a Toldopff-kötetekével (f. Ír).28 A ke­retdísz felépítése és motívumkincse elég szorosan fűzi egymáshoz a négy kódexet, ugyanakkor Franciscus keretdíszeihez nem állnak igazán közel. Filipecz János Pontificaléját számos főpapi szertartásnak szentelt inici­álé díszíti. Az iniciálék ornamentikájában és kompozícióiban gótikus és re­neszánsz jellegű egyformán akad.29 Mivel Tolkopff Stellariumát 1480-ban írta, a Mátyásnak készült példány is ez idő körüli lehet.3" így nem alapta­lan Filipecz vele rokon kötetét a nyolcadik évtized elejére keltezni. Tulajdonoscímer bizonyítja, hogy Kálmáncsehi Domonkos zágrábi kóde­xe - talán ajándékképpen - Thúz Osvát zágrábi püspök tulajdonába ke­rült. Thúz Osvát számára más könyvek is készülhettek. Legalábbis erről tanúskodik egy befejezetlen Missale (Zágráb, Egyetemi Könyvtár, R. 10).31 E kódex iniciáléinak elkészítésekor is E. S. mester metszetei töltötték be az előkép szerepét. Nem kizárható, hogy a kódex díszítése Kálmáncsehi new yorki kéziratához hasonló stílusban készült.

Next