Ars Hungarica, 2000 (28. évfolyam, 1-2. szám)
1. szám - Tanulmányok - Wehli Tünde: A budai könyvfestészet Mátyás-kori kezdeteinek kérdéséhez
dexfestők művészete kevéssé befolyásolta a korabeli megrendelők többségét kitevő főpapok ízlését. A Pannónia Regia című kiállítás 1994-ben kiadott katalógusában fogalmaztuk meg először azt a nézetünket, hogy az 1480-as évek elején dolgozott Magyarországon egy olyan festőcsoport, amely a lombardiai-milánói stílust hozta el Magyarországra, Budára. Ennek a festőcsoportnak lehetett egyik tagja Cristoforo de Predis, s szignatúrája alapján volt miniátora Franciscus de Castello Ithalico de Mediolano, aki az 1480-as évek elején Kálmáncsehi Domonkos székesfehérvári prépostnak dolgozott.38 Franciscusnak az udvari könyvtár számára készült kódexei jelenleg ismeretlenek. A királyi könyvtár arculatának formálásában ez az irányzat csak Mátyás király halála után, a budai könyvfestészet utolsó periódusát meghatározó 1490 körüli években, a Cassianus-korvina (Párizs, Bibliothèque Nationale, ms. lat. 2129) kitűnő festőjének köszönhetően játszott meghatározó szerepet. Összegezésképpen: feltételezzük, hogy a tárgyalt főpapi kódexek nem a budai királyi udvarban, hanem valamelyik egyházi méltóságviselő - pl. a székesfehérvári prépost - környezetében működő műhelyben készültek. Ez a milánói-ferrarai stíluselemekben gazdag műhely bizonyos megújulások árán volt képes túlélni a Mátyás király által előnyben részesített Attavante, Cherico és társaik által képviselt irányzatot, és határozta meg a Mátyás- majd Jagello-kori magyarországi könyvfestészet jellegét. JEGYZETEK 1 Az első két periódus utolsó képviselője: BERKOVITS I.: Magyar kódexek. Bp. 1975. 59., A harmadik politikai hátterét MAROSI E. világította meg: Mátyás király és korának művészete. A mecénás neveltetése. А- XXXI. 1993. 27 skk. 2 HOFFMANN A.: Régi magyar bibliofilek. Bp. 1929. 76. 3 Francesco Sassetti és Galeotto Manfredi könyvtár megvásárlása. HOFFMANN 1929. 75., 76 skk. MIKÓ Á.: Bibliotheca Corvina - Bibliotheca Augusta. In: Pannónia regia. Művészet a Dunántúlon. Katalógus. Szerk. MIKÓ Á., TAKÁCS I., Bp. 1994. 404 skk. 4 BALOGH J.: Művészet Mátyás király udvarában. I. Bp. 1966. 529. 5 OLÁH M.: Hungária. Bp. 1985. 26. 6 HOFFMANN 1929. 82 skk. 7 BALOGH 1966. 544. 8 Magyarországi pályafutásának rekonstrukciója: HOFFMANN 1929. 116 sk.: magyarországi eredetűnek véli, az 1489. július 28-án megajándékozott három zenggi család egyikéhez, a De Castellino et de Mediolano családhoz köti, noha személy szerint sem ebben, sem a II. Ulászló-kori újabb nemesi levélben nem szerepel. A mester budai tevékenységéhez visszatér: HOFFMANN J.: Franciscus de Castello Itallico de Mediolano és szerepe a budai könyvfestő műhelyben. MM 9. 1933. 42 skk. , Képeket ld. BERKOVITS 1975. 29-31. kép, XXIV-XXXI. tábla., Pannónia regia 413 skk. 10 HOFFMANN 1929. 29 sk., Kódexek a középkori Magyarországon Katalógus. Szerk. SZELESTEI NAGY L. Bp. 1985. 139 sz. (Zentai) Pannónia regia IX-5. (Mikó) 11 Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn. Katalógus. Wien, 1982. 428 skk., Kat. Nr. 414, 415. 12 HOFFMANN 1929. 111 skk. Ez úton megköszönöm Boreczky Annának, hogy a kó-