Ars Hungarica, 2002 (30. évfolyam, 1-2. szám)
1. szám - Tanulmányok - Papp Gábor György: Gerster Kálmán síremléképítészeti munkássága
mai formája, kváderköves talapzatra helyezett obeliszk, meglehetősen eltér eme, a kivitelezettnél grandiózusabbnak nevezhető tervtől.160) Az obeliszkkel, noha a századvég-századelő síremlék-építészetében gyakori volt, Gerster esetében viszonylag ritkán találkozhatunk. A Deák mauzóleum korai tervein feltűnő, az alépítmény sarkaira helyezett obeliszkeken kívül egy nevesítetlen terven jelent meg különböző sztélé- illetve cippus-forma síremléktervek mellett.161 A cippus, mely, miként arról korábban már szóltunk, elsősorban az Alpoktól Északra eső területeken volt elterjedt, a hazai síremlék-építészetben is nagy számban fordul elő. Gerster munkásságában ezt a típust képviseli Linzbauer István (1839-1880) síremléke.162 A négyzetes talapzatból és egy arra helyezett, felfele szélesedő trapezoid formából álló szürke márvány cippust kőkereszt koronázza. Cippus-formát mutat Gerster és Stróbl 1916-ban felállított síremléke is Zichy Mihály (1827-1906) számára.163 Az erős kiülésű, két végén konkáv negyedkörívekkel kialakított párkánnyal képzett építménynek két változata is ismert a hagyatékból.164 A cippuson kapott helyet a festő Stróbl Alajos által tervezett büsztje. A budai (vsz. vízivárosi) temetőben 1882 körül felállított cippus alakú honvédemléket a korabeli híradások szerint Gerster tervei szerint kivitelezték.165 Gerster, szobrászokkal való együttműködése során, más esetekben is tervezett önálló sírszobroknak talapzatot, így az 1890-ben felavatott Henneberg Károly-síremlék talapzata szintén az ő munkája.166 A Stróbl által tervezett lovasszobor csonkagúla formát mutató dombon emelkedő, lépcsős alépítményre helyezett talapzaton áll. Érdemes evvel összevetnünk Gersternek a síremlékhez készített, hagyatékában fellelhető tervét.167 Itt egy csonkagúla-alakot mutató posztamens jelenik meg, a sarkokon négy kisebb, gömbökkel koronázott hasonló formával körülvéve. A gömböket láncok kapcsolják össze.168 Az 1890-es években készülhetett Horvay János koszorút tartó, kendős, álló nőalakja, melynek posztamense - egyszerű, széles lábazattal képzett, futókutya-díszes párkánnyal lezárt talapzat - Gerster alkotása volt, ezt a hagyatékban talált ceruzavázlat igazolja.169 Az egészalakos szobor először Kossuth Lajos ideiglenes sírját díszítette.1'0 Majd az 1902 októberében elhunyt Kossuth Lujza, Kossuth nővére egy évvel később felavatott sírjának szobordíszeként említik ugyanezen nőalakot.1'1 Továbbá ezen szobor vázlata jelenik meg a Kossuth-mauzóleum belső terében a mauzóleum egyik, 1903 május körüli tervvázlatán.1'2 Az 1909-ben elkészült mauzóleumban Kossuth Lujza nyughelyét egyszerű márványlap jelöli, s a síremlék (szobor és talapzat) ezt követően gazdát cserélt: Fabisch József (1853-1925) neve került a lábazatra, s így látható ma is a Kerepesi temetőben.13 A krucifixussal, mint síremléken megjelenő szobrászati dísszel egy kivitelezett alkotásán, Schöberl Róbert 1914-ben felállított síremlékén talál.